Harminc. Kerek szám. Években mérve pedig tényleg azt mutatja, hogy immár generációkon átívelő program az, amely évről évre az augusztus 20. környéki napokban kerül megrendezésre a Budai Várban. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége először 1986-ban szervezte meg a fesztivált, ahol a hazai kézműves szakma legjobbjai mutatkozhattak be. A fesztivál helyszíne évekig a Tóth Árpád sétány volt, majd a népművészek lassan birtokba vették a Budai Várat, s színpadi programokkal, gyerekjátszókkal bővítve vált a nyár egyik kiemelt eseményévé, kihagyhatatlan családi programmá a Mesterségek Ünnepe.
Az idei év nem csupán az ünneplés, hanem a változások ideje is: a Budai Várban zajló építkezések miatt picit módosult helyszínen ünnepelnek a népművészet kedvelői. Továbbra is fontos része a rendezvénynek a Savoyai Terasz, a Hunyadi Udvar, a Halászófiú Terasz, a Keleti Felvezető Sétány, a Rondella, az Újvilág Kert és a Sikló utca, új helyszínként pedig a Kemál Atatürk sétaút körüli füves terület ad otthont majd a rendezvénynek, így ott lesz a népszerű tekergőtér és a gyerekjátszó, ott kapnak helyet a kézműves foglalkozások is. A vendégeket természetesen az elmúlt évekhez hasonlóan térkép segíti majd az eligazodásban.
A fesztivál évek óta vendégül lát külföldi kézműveseket is, idén pedig minden eddiginél több országból érkeznek résztvevők, tehát egy igazi nemzetközi kézműves fesztivállal ünnepelhetjük a jubileumot. A 30. Mesterségek Ünnepe kiemelt vendége ezúttal Üzbegisztán lesz, de mesterek érkeznek Törökországból, Spanyolországból, Kínából, Jakutföldről, Moldáviából, Kirgizisztánból, Kazahsztánból, Tadzsikisztánból, Türkmenisztánból is, hogy alkotásaikkal elkápráztassák a budapesti fesztivál látogatóit.
„Az elmúlt években nagyon sok helyen vendégeskedtünk a magyar népművészet képviselőivel a világban, így számos partnerszövetséggel ápolunk kitűnő kapcsolatot. Akik az előző évben Budapesten vendégeskedtek, szinte mindannyian jelezték, hogy szívesen jönnének újra a fesztiválunkra, ami nekünk igazán megtisztelő – meséli Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének vezetője, a fesztivál főszervezője. – „Így idén egyértelműen arra az elhatározásra jutottunk, hogy a jubileumot egy igazi nemzetközi népművészeti fesztivállá varázsoljuk, hogy a magyar népművészek munkáinak megismerése mellett a világba is ki tudjanak tekinteni a látogatóink. A következő években pedig tovább szeretnénk nyitni ebbe az irányba, természetesen a saját értékeink folyamatos megőrzése és bemutatása mellett.”
Na de kik azok a gagauzok?
Kiderül Igyártó Gabriellával, a fesztivál főszervezőjével készült interjúnkból, akivel arról is beszélgettünk, hogyan érintik a rendezvényt a Várban zajló átépítések.
A rendezvény fő témája idén a játék, részben népi játékok tárgyi kultúrájának bemutatása játékkészítő mesterek segítségével, másrészt hagyományőrző játékok, művészeti előadások programszerű, illetve interaktív formában történő bemutatásával. Lesznek vásári bábosok, komédiások, utcaszínházi bemutatók, a gyerekeknek hagyományőrző, illetve kézügyességet fejlesztő népi játékok, hangszerbemutatók, együtt táncolási lehetőség, de mesék, zenék, bábszínházi előadások is. A néptánc együttesek műsorában is fontos szerepet kapnak a népi játékok, az esti színpadi produkciók pedig idén is különleges zenei és látvány-élményeket ígérnek majd az érdeklődőknek.