A szervezők szerint a programsorozat 300 hazai és 60 külföldi művész alkotásait mutatta be; az OFF-Biennále megvalósításában 110 kurátor és 150 önkéntes vett részt. Az első OFF-Biennále Budapestet a helyek és a művészeti projektek sokfélesége jellemezte: a galériákon kívül a közterek is helyet adtak programoknak, de magánlakásokban, üzlethelyiségekben, építkezési terekben, fodrászatban, a Kelenföldi Hőerőműben vagy az egykori Postapalota garázsában is megvalósultak események.
Az OFF-Biennále korábban nem tapasztalt, széles szakmai összefogásban jött létre, és az érdeklődők nemcsak kiállításokat és performanszokat láthattak, de számos vetítés, beszélgetés, fórum, workshop, edukációs program is zajlott az öt hét alatt. Ezek egy része kifejezetten a szakmának, túlnyomó többségük azonban a nagyközönségnek szólt, mint például azok a városi séták, amelyek során szubjektív tárlatvezetéseken ismerkedhettek meg az érdeklődők jó néhány programmal - idézte fel a közlemény. Mint a szervezők hangsúlyozták, az OFF-Biennále egyedi módon, alulról szerveződve, intézményi háttér nélkül, önkéntes munkával jött létre. Szervezői nem pályáztak közpénzre, és nem működtek együtt az állam által fenntartott intézményrendszerrel, hiszen az OFF életre hívása egyfajta reakció volt a jelenlegi hazai kulturális politika állapotára, és a művészeti intézményrendszer helyzetére - közölték.
A jövőbeli tervek kidolgozásának első lépéseként szakmai fórum és beszélgetéssorozat kezdődik, szeptemberben pedig egy nemzetközi konferenciára kerül sor az OFF-Biennále Budapest eredményeiről, tanulságairól és jövőjéről. Az OFF kezdeményezői magyar és nemzetközi szakemberekkel közösen szeretnék értékelni az első biennálét, egyrészt saját kultúrpolitikai környezete, másrészt hasonló nemzetközi példák tükrében. A konferencia és ezzel párhuzamosan a résztvevőkkel folytatott megbeszélések fogják megalapozni az OFF2-t, a biennále második kiadását - jelentették be a programsorozat szervezői.
hírlevél
