Vizuál

Három évre bezár a Közlekedési Múzeum

2015.01.22. 10:02
Megosztom
A Városliget átfogó fejlesztését és megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt keretében eredeti állapotában építik újjá a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot. A munkálatok megkezdése miatt a múzeum április 15-én bezár a következő három évre.

A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának rekonstrukciója mellett még idén elkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének eredeti kiviteli tervei alapján történő helyreállítása is, a múzeumot 2018 tavaszán fogják ismét átadni a közönségnek.

A közlemény szerint - amelyet Baán László, a Liget Budapest Projekt  miniszteri biztosa és Krámli Mihály, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója közösen írt alá - a felújítást követően az intézmény nem csupán eredeti pompáját nyeri vissza, hanem a múzeumi funkciók, a kiállító- és a közönségforgalmi terek is megújulnak, valamint az épület területe térszint alatti kiállítóterekkel is növekedni fog.

A Pfaff Ferenc által tervezett, romantikus-eklektikus stílusban épült templomszerű épület eredetileg két részből állt: a Hermina úttal párhuzamosan elhelyezett járműcsarnokból és a kupolacsarnokból. A kupola átmérője 25 méter, külső magassága 67 méter, belső magassága pedig 34 méter volt, míg a járműcsarnok belső mérete 90 méter hosszú és 20 méter fesztávolságú, részben üvegtetős épület volt. A múzeum díszes, mintás színes üvegeit Róth Miksa készítette. A Magyar Királyi Közlekedési Múzeum az 1896-os Ezredéves Országos kiállításra épült Közlekedésügyi Csarnok épületében 1899-ben nyitotta meg kapuit az európai kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeumaként. A múzeum épülete a Városligetet ért 1944. júliusi és szeptemberi bombatámadás következtében súlyosan megsérült, a tető közel 35 százaléka beomlott. A háború után a romok eltakarításán kívül nem volt lehetőség komolyabb helyreállítási munkálatokra, a veszélyelhárítást célzó bontásokat 1947-ben végezték el.

1954-ben majdnem végzetes döntést hozott a Fővárosi Tanács VB Városrendezési Osztálya, amikor az alapozási, szigetelési, szerkezeti hibák és a háború során elszenvedett sérülések nagysága miatt elhatározták az épület teljes lebontását. A munkálatok meg is kezdődtek, ám még mielőtt az épületet teljesen elbontották volna, egy újabb döntés született arról, hogy ha szerényebb formában is, de helyreállítják a múzeumot. A múzeum jelenlegi, az eredetihez képest erősen megcsonkított állapotát csak az 1964-es és 1965-ös újjáépítéseket követően érte el. A kor ízlésének megfelelő átépítés a teljes emeleti rész, beleértve a kupola elbontásával járt. Ugyanerre a sorsra jutottak a kupolacsarnokot körülölelő saroktornyok és a földszinti terek is, ezzel egyidejűleg kiszélesítették a Hermina utat. A megmaradt területen 1966. április 2-án nyílt meg az új Közlekedési Múzeum, amely azonban szűknek bizonyult, így 1979 és 1985 között kibővítették. Mivel toldaléképítésre a hegyesszögű, keskeny ingatlanon nyílt csak lehetőség, így a bővítés meglehetősen szerényre sikeredett - olvasható a közleményben.

A Liget Budapest Projekt tájékoztatása szerint a beruházás tervezett költsége 7 milliárd forint.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Az emlékezet szeszélyes tükrében – Mácsai Pál önéletrajzi könyvvel jelentkezik

Novemberben a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas színész-rendező Két kép között című kötete, amelynek esszészerű visszaemlékezéseiből a gondolkodó értelmiségi és a kíváncsi művész portréja rajzolódik ki. 
Könyv

„A felejtés ellen akartam találni egy történetet” – Iglódi Csaba a Lírástudók vendége

A Dreher-dinasztia után újabb legendás család történetéhez nyúlt: a Gerbeaud-rapszódia Émile Gerbeaud fiatalkorát, tanulóéveit és vállalkozóvá válását követi végig. A szerzővel Grisnik Petra beszélgetett a Lírástudókban arról, miért vonzza ennyire a 19. század, hogyan fér össze történelmi kutatás és fikció, és mitől lesz valakiből mester.
Színház

Udvaros Dorottya a Nobel-díjas magyar kutató, Karikó Katalin bőrébe bújik

Rendhagyó bemutatóra készül az EgyÉletem Produkció: november 15-én a Nobel-díjas magyar kutató, Karikó Katalin életútja elevenedik meg az Átrium színpadán, Udvaros Dorottya főszereplésével.
Klasszikus

A Nagy Liszt Maraton – Balázs János monumentális koncertsorozatot ad

Több mint hat óra zongorajáték, csaknem egymillió hang, három koncert és egész napos fesztiválprogramok: Balázs János november 8-án Liszt Ferenc zongoraművészetének monumentális keresztmetszetét szólaltatja meg a Zeneakadémia Nagytermében.
Zenés színház

Háry papírból kivágva – 15 sor zenés színház

„A gyerekek pedig nagyszerűek: szinte hihetetlen, milyen magabiztosan énekelnek (komoly szólókat!), beszélnek, játszanak, táncolnak.” Az alábbi írás a Magyar Állami Operaház Háry Jánoska című előadásáról szól. 15 sor zenés színház.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: London mélyrepülésben

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal impresszionista jellegű képe kapcsán arról mesél, hogyan hat London életére a klímaváltozás.
Vizuál hír

Már lehet nevezni a 11. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválra

A kiemelkedő operatőri munkát díjazó fesztiválra nagyjátékfilm, rövidfilm, dokumentumfilm és videoklip kategóriákban várják a nevezéseket 2027. január 11-ig.
Vizuál kritika

Könnyű toleránsnak lenni, ha mindenki egyetért – kritika az Arany Pálma-díjas Fjordról

Cristian Mungiu új filmjében egy Romániából Norvégiába költöző család történetén keresztül mutatja meg, miként válhat a morális fölény és a saját igazunkba vetett hit az előítéletek forrásává – még egy progresszív, liberális közegben is.
Vizuál ajánló

A kortárs magyar színjátszás meghatározó arcait örökítik meg Stark D. Zoltán fényképei

Október végéig látható a Jurányi Galériában a fényképész Színészportrék című kiállítása, ahol fotóspróbákon és kisfilmek werkfotózásán készült felvételeken láthatók a magyar színjátszás ismert alakjai. Cikkünkben galéria is található.
Vizuál ajánló

A kortárs művészet új térképe: afrikai perspektívák

Az afrikai kortárs képzőművészetet a nyugati művészeti világ a 21. századig perifériaként, felfedezendő kuriozitásként, egzotikus „Másikként” kezelte. Az elmúlt években azonban a globális kortárs művészet egyenrangú, megkerülhetetlen alakítójává vált.