Vizuál

Három múzeumban fér csak el Kassák életműve

2017.10.13. 12:17
Ajánlom
Kassákizmus főcímmel három kiállítással ünneplik Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és tagintézményei, a Kassák Múzeum és az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeuma.

A csütörtökön nyíló kiállítássorozat az izmusok korát mutatja be Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, a magyarországi avantgárd egyik legjelentősebb alakja 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban. A kiállítások megnyitói csütörtöktől hétről hétre követik egymást.

A kiállítássorozat Kassák 1920-1926 közötti bécsi emigrációjának időszakát, az ekkor kiadott MA című folyóiratot és szellemi környezetét mutatja be.

Az első kiállítás, Új művészet - A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban címmel péntektől látogatható a PIM-ben. Az új Kassák - A ló meghal és a madarak kiröpülnek című tárlat a Kassák Múzeumban október 20-án nyílik, míg az Új dráma, új színpad - A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítás október 27-től tekinthető meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Mindhárom kiállítás 2018. február 25-ig látogatható, a helyszínekre kombinált jegy vásárolható.

Kassák Lajos

Kassák Lajos (Fotó/Forrás: PIM)

Kassák életműve nem értelmezhető a magyar irodalom kontextusa nélkül, ahogy a muzeológiai munkát is nehéz lenne intézményi támogatás nélkül elvégezni - mondta Sasvári Edit, a Kassák Múzeum igazgatója annak kapcsán, hogy a három kiállítás az intézményi koncepcióváltás eredménye: a PIM a filiáléit jobban integrálja az anyamúzeum programjába. Mivel koncepciójuk a kontextus vizsgálatát helyezte a középpontba, a kiállítás áttörést jelent számukra - mondta, hozzátéve, hogy tárlat a legfiatalabb művészettörténész-generáció képviselője, Szeredi Merse Pál koncepciója alapján épült fel, aki friss energiákat, új szempontokat integrál a Kassák-kutatásba.

A koncepcióról szólva Szeredi Merse Pál két fogalmat emelt ki: a hálózatosságot és az összművészetet. 

Olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek túlmutatnak az irodalom és a képzőművészet különválasztott művészeti ágain és nemzeti horizontján is.

Az első kiállítás alkalmával arra kíváncsiak, hogy hogyan lehet ma, kortárs szemmel, új módszertani, új kutatási eredmények fényében újraolvasni és újra megnézni Kassák képzőművészetét, irodalmát és a MA folyóirat történetét a bécsi időszakban. A Kassák Múzeumban nyíló kiállítás Kassák egy művéről beszél, A ló meghal és a madarak kiröpülnek című versről. A kiállításban azt mutatják be, hogyan vált a vers Kassák emblematikus főművévé, milyen stációi voltak kanonizációjának, és hogyan épült be abba a nemzetközi irodalmi, képzőművészeti térbe, hálózatba, amit Kassák a MA folyóirat szerkesztése idején kialakított. A harmadik kiállítás pedig arra keresi a választ, hogy hogyan kapcsolódott a Kassák kör, illetve az Kassák által szerkesztett folyóirat koncepciójába a színház.

A tagintézmények együttműködése már a Szabó Magda-kiállítással elindult, idézte fel Ács Piroska, az OSZMI igazgatója. Ezúttal pedig már három tagintézmény dolgozik együtt. Galácz Judit művészettörténész, társkurátor elmondta: a kiállítás a magyar avantgard színházi kísérleteiről szól, az 1915-25 közötti időszakot dolgozza fel. Hogyan jelent meg a színházi tematika a MA folyóirat lapjain, és hogyan indult egy meghatározó színházi mozgalom. Elsősorban a Kassák körüli tevékenységekre koncentrálnak, de bevonják a budapesti folyamatokat is.

A sokrétű intézmény, amely gyűjteményének része a Kassák-hagyaték, az év elején újabb tagintézménnyel gazdagodott, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel (OSZMI) mondta el Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója.

A vezető kiemelte: feladata a tagintézmények tevékenységének integrálása, Kassák Lajos személye és a kettős évforduló pedig jó alkalom arra, hogy az intézmények együttműködésével és a tevékenységi területek egymásra hatásával lépjenek a nyilvánosság elé. Ritka alkalom, amikor három különböző, de mégis egy ernyő alatt működő intézmény mondja el ugyanarról az életműről - annak egy adott szakaszáról - a saját véleményét, rendez róla kiállítást - tette hozzá.

Kassák Lajos (1965)

Kassák Lajos (1965) (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

Hangsúlyozta: számos olyan vetülete van a kassáki életműnek, amely egy tágabb szellemtörténeti horizontot jelenít meg, és ebben teszi értelmezendővé Kassák Lajos munkásságát. 

A csütörtöki megnyitón Kiss Péter zongoraművész Lajtha László, Bartók Béla, Kurtág György és Eötvös Péter műveit adja elő, és Hiller István, az Országgyűlés alelnöke mond köszöntőt. Közreműködik Nagypál Gábor színművész, a kiállítást megnyitja Passuth Krisztina művészettörténész.

A Kassák Múzeumban október 19-én Gömöri György költő, műfordító, a Bajor Gizi Színészmúzeumban 26-án Jákfalvi Magdolna színháztörténész nyitja meg a kiállítást.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Liszt Ferenc miniszobra díszíti Szöul főutcáját

Új miniszobrot készített Kolodko Mihály, aki ezúttal egészen Ázsiáig repült, hogy leleplezze legújabb alkotását.
Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.