Vizuál

Hát ezért kicsi az ókori görög szobrok pénisze

2016.11.20. 16:56
Ajánlom
Bizonyára mindenkinek feltűnt már, hogy a klasszikus, meztelen férfitesteket ábrázoló szobrok viszonylag kis pénisszel rendelkeznek. Ha nem, akkor elnézést kérünk, de vessenek egy pillantást a görög szobrok intim részeire! Meg fogják látni!

Bár nem hangzik túl kifinomult, elegáns és művészi témának, a történészek sem mentek el szó nélkül a jelenség mellett - írja a quartz.com. A szobrokon jól látszik, hogy a szobrászok pont annyi energiát fektettek a pénisz megformálásába, mint a szobrok többi testrészébe, és a művészettörténészeknek hála az is kiderült, hogy egy jól körülhatárolható ideológia mentén tették mindezt. Az ókori görögök az „alfahímet”; az akkori férfiideált próbálták megtestesíteni szobraikkal.

Attalos, pergamoni király (i.e. 3-2. század)

Attalos, pergamoni király (i.e. 3-2. század) (Fotó/Forrás:  wikipedia)

„A görögök a kicsi, nem erektált péniszt a mértékletességgel azonosították, ami az egyik legfontosabb tulajdonsága volt az akkori férfiideálnak” - magyarázza Andrew Lear, aki a Harvard, a Columbia és a New York-i egyetemeken vezetett kurzusokat, melyek középpontjában a homoszexualitás története állt.

„Rendkívül nagy a kontraszt a kicsi, nem erektált péniszű férfiideálok (hősök, istenek, meztelen atléták, stb) és a túlméretezett, erektált pénisszel rendelkező szatüruszok (mitikus, félig kecske, félig ember szobrok, melyeket a vadság és kéjsóvárság jellemez) között. Az idős, elaggott férfiszobrok is gyakran nagy pénisszel rendelkeznek.” Ugyanez az ellentét figyelhető meg az ókori görög irodalomban is. Arisztophanész A felhők című művében például a nagy pénisz sápadt arcszínnel, keskeny mellkassal és bujasággal párosult, mely a nem-sportos, sőt becstelen athéni fiatalok jellemzője volt. Kizárólag az ostoba, szexuális szükségletük által vezérelt férfiakat ábrázolták nagy pénisszel az ókori Görögországban. Ellen Oredsson művészettörténész megjegyzi; a korszak szobrai az egyensúlyt és az idealizmust hangsúlyozták.

„Az ideális görög férfi racionális, intellektuális és határozott volt. Ha fontos is volt neki a nemiség, ez semmiképpen sem függött össze a pénisze méretével, sőt a kis pénisz lehetővé tette a hűvös és logikus gondolkodást.”

Szatürosz, Silenus, Athéni Archeológiai Múzeum, i.e. 6. sz.

Szatürosz, Silenus, Athéni Archeológiai Múzeum, i.e. 6. sz. (Fotó/Forrás: wikipedia)

Több teória is van arra, hogy miért változott meg az „ideál” napjainkra. Lear szerint valószínűsíthető a pornó előtérbe kerülése, és az ideológiai nyomás, a testmegszégyenítés, mellyel a férfiak is ugyanúgy szembesülnek, mint a nők manapság. Lear hozzáteszi; mindkét társadalomban a péniszméretről való elképzelések teljesen függetlenek az esztétikától és a racionalitástól.

„A görög férfiak szinte folyamatosan meztelenül látták egymást a tornacsarnokokban, így bizonyára tisztában voltak azzal, hogy nem minden nagyszerű és mérsékelt ember rendelkezik kis pénisszel, és fordítva; nem minden mértékletességre képtelen, iszákos férfinek van nagy pénisze” - teszi hozzá Lear.

A társadalom és az ideálok jelentősen átalakultak az évezredek alatt, de amikor a péniszméretről esik szó, csak annyi történt, hogy az egyik alaptalan feltételezés helyet cserélt a másikkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

15 sor színház: Büszkeség és balítélet

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rengeteg kultúrát fogyasztunk nap mint nap, kár, hogy élményeinknek csupán töredékét oszthatjuk meg olvasóinkkal. A következő rövid írás a Vígszínház Büszkeség és balítélet című előadásáról szól. 15 sor színház.
Vizuál

Újabb Mijazaki-klasszikus jön a mozikba

Folytatódik az ADS Service Ghibli-sorozata, amely során Mijazaki Hajao újabb remekműve kerül nagyvászonra: az 1989-es A Kiki – A boszorkányfutár április 3-tól lesz látható a magyar mozikban.
Vizuál

Peter Lindbergh képeivel érkezik a Budapest Fotófesztivál

Országos premierrel indítja programsorozatát a Budapest Fotófesztivál – Magyarországon először a Műcsarnokban láthatók a legendás német divatfotográfus, Peter Lindbergh ikonikus alkotásai.
Klasszikus

Minden, amit a Máté-passióról tudni kell

A zenetörténet két talán legismertebb passiója – a János- és a Máté-passió – Johann Sebastian Bach nevéhez fűződik, utóbbit az idei Bartók Tavaszon is hallhatja a közönség. Most elárulunk néhány érdekességet róla!
Zenés színház

Horváth István a Magyar Állami Operaház kamaraénekese lett

A népszerű tenort a március 23-i Bánk bán-előadás tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés: a következő szezonban a Magyar Állami Operaház legnagyobb címét viselheti.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Petíció indult Vészabó Noémi Munkácsy-díjának visszavonásáért

Petíció indult annak érdekében, hogy vonják vissza Vészabó Noémi Munkácsy-díját, az aláírók szerint a kitüntetett „minimálisan elvárható szakmai alapokat is nélkülöző, amatőr festői életúttal rendelkezik.”
Vizuál hír

Peter Lindbergh képeivel érkezik a Budapest Fotófesztivál

Országos premierrel indítja programsorozatát a Budapest Fotófesztivál – Magyarországon először a Műcsarnokban láthatók a legendás német divatfotográfus, Peter Lindbergh ikonikus alkotásai.
Vizuál ajánló

Újabb Mijazaki-klasszikus jön a mozikba

Folytatódik az ADS Service Ghibli-sorozata, amely során Mijazaki Hajao újabb remekműve kerül nagyvászonra: az 1989-es A Kiki – A boszorkányfutár április 3-tól lesz látható a magyar mozikban.
Vizuál kritika

Mindenki bűnhődik, de nem a saját bűnei miatt

Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje megdöbbentően érett rendezői debütálás, amely bonyolult morális kérdéseket vet fel, célja mégsem az, hogy moralizáljon. A rendkívül feszült és jól megírt történetet a bravúros technikai megoldások teszik igazán teljessé.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Filmszemle félrelép

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az újból megrendezett Magyar Filmszemle kapcsán mondja el a véleményét a filmfesztiválokról és a magyar filmgyártásról.