Vizuál

„…hatással lenni az emberekre…"

2018.11.01. 16:55
Ajánlom
A Magyar Design Kulturális Alapítvány és a Magyar Formatervezési Tanács a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával 2018. szeptember 28-án, a Design Hét keretében „Jövő most" címmel Designkonferenciát rendezett. Az előkészítéshez kapcsolódóan az Alapítvány vizuális arculattervezési ösztöndíj pályázatot írt ki 2018 januárjában a konferencia logójának és arculati elemeinek megtervezésére. Az I. díjban részesült pályamű alkotóival, Juhász Klaudiával és Pothárn Júliával beszélgettünk.

Mit lehet rólatok tudni, hol tanultok és mi alapján döntöttetek emellett?

Juhász Klaudia: A Képzőművészeti Egyetemen tanulunk, első éves tervezőgrafika szakos hallgatók voltunk idén. A gimnázium alatt még nem tudtam pontosan hová akarok menni, csak azt tudtam, hogy művészeti irányba szeretnék továbbtanulni. A Képző felvételi előkészítőjére jártam, s ott a tervezőgrafika megfogott, mivel nagyon tetszett ennek a lényege: hatást kelteni, hatással lenni az emberekre, ráadásul mindehhez folyamatos kreativitásra van szükség.

Pothárn Júlia: A Szombathelyi Művészeti Szakgimnáziumban tanultam tervező grafikát, onnan jöttem Budapestre, a Képzőművészeti Egyetemre. A vizuális kultúra gyerekkorom óta fontos volt, ugyanis ha körülnézünk magunk körül, akkor szinte minden, amit látunk tervező grafikus munkája a plakáttól, a mozgóképeken és illusztrációkon át egészen a jelekig.

JuhaszKlaudiaPotharnJulia_Jovo_Most_Palyazat-16-163944.jpg

Jövő Most pályázat (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan találkoztatok a Magyar Design Kulturális Alapítvány felhívásával?

J.K.: A Grafika Tanszék munkatársai folyamatosan figyelik a pályázati lehetőségeket, s továbbítják a diákok számára a szakmailag érdekeseket. Nekik köszönhetően értesültünk róla.

P.J.: Külön-külön egyikünk se pályázott volna rá, mivel mire rájöttünk, hogy szeretnénk részt venni rajta, addigra már csak két hetünk volt a beadásig. Egyik óra után kérdeztem Klaudiát, lenne-e kedve benevezni erre a projektre, s akkor döntöttük el, hogy közösen próbálkozunk. Lehetett egyénileg, két vagy akár több fős csapatban is indulni, s az osztályból már többekről tudtuk indulnak, így ez nekünk is motivációt jelentett. Nagyon jó lehetőségnek tűnt, ugyanis ritkán lehet design témában pályázni.

Miről szólt a munkátok? Mi segített benneteket a létrehozása során?

P.J.: A pályázatban a „Jövő most" címhez olyan logótervet vártak, amely külön-külön is értelmezhető emblémából, azaz jelből, és logotípiából áll, továbbá ezekhez monokróm és színes verzióban arculati elemek kidolgozását kérték. A design jövőjét, mai kor trendjét és a jövőre utaló formatervezési tendenciákat, a fejlődést, illetve az új technológiák megjelenését kellett ábrázolni. Erre készítettünk egy olyan emblémát, ami vizuálisan magába foglalja, dimenzionálja a múlt, jelen, jövő idősíkjait.

J.K.: Az emblémában a technika és technológia fejlődésének időbeliségét és térbeliségét próbáltuk megjeleníteni, utalva a formatervezés jövőbeli lehetőségeit meghatározó technológiai rendszerekre. Az általunk alkotott jel egy térbeli illúzión alapuló „lehetetlen/végtelen" ábra, mely az idő végtelenségét sugallja.

Hogyan képzelhetjük el egy ehhez hasonló embléma és arculat létrehozását? Gyorsan összeáll, vagy napokig máson sem gondolkozik az ember és folyamatosan dobja ki az ötleteket, mert egyik sem az igazi?

J.K.: A tervezési folyamat minden munkánál más és más, feladat és egyén függő. Minden elkészült tervet rengeteg ötletelés, skiccelés, vázlatolás előz meg. Az embléma viszonylag gyorsan elkészült. Az ehhez kapcsolódó egyéb tartalmak, arculati elemek pedig ez alapján, ezt követően születtek meg. Szerettük volna elérni, hogy arculatunkat ne sablonos mockup-okon, – vagyis olyan előre létrehozott kreatív sablonon, amit a tervezőgrafikában a látványtervek elkészítéséhez használunk – mutassuk be, hanem a valós környezetébe helyezzük.

P.J.: Emiatt pár nappal a beadás előtt, hirtelen ötlettől vezérelve, felvettük a kapcsolatot a Pesti Vigadóval, hogy szeretnénk megnézni az épületet és a konferencia helyszínét, mert az arculat tervezéséhez ez nagy segítség lenne. Szerencsénk volt, sikerült bejutnunk egy egyedül pályázó osztálytársunkkal közösen és ez nagyban befolyásolta a végleges arculatot.

J.K.: A látogatás főleg a színvilágot tekintve volt meghatározó, mert előtte sokat gondolkodtunk milyen szín illene ide, a környezethez. A Pesti Vigadó megtekintése után a fekete-fehér mellett döntöttünk, mert a Pesti Vigadónak erős stílusa van, a színek a meghatározóak és nem akartuk ezt bármivel felülírni. A díjazás részeként a szeptemberi konferencia arculatában visszaköszön, bemutatásra kerül tervetek.

letoltes-163944.jpg

pályázat (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Milyen érzésekkel tekintetek így a rendezvényre?

J.K.: Első éves egyetemistaként nagyon jó tapasztalat, nagyon nagy esély volt, a valóságban is létrehozhattunk valamit, nemcsak az iskolában végeztünk feladatokat. Nagyon örülünk neki. Ráadásul úgy érzem nagyon jól teljesítettünk együtt, csapatban, annak ellenére, hogy ez volt az első csapatmunkánk.

P.J.: Minden szuperül működött köztünk, különben nem tudtuk volna ilyen rövid határidőre elkészíteni a pályázatot, biztos tudunk majd még együtt dolgozni. A pályázat – ami később jó referencia lehet - szerintem is egy nagyon jó lehetőség volt, hogy elinduljunk a pályán.

Forrás: http://vigado.hu/hirek

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.