Vizuál

Helen Mirren videón köszönti fel Szabó Istvánt

2018.02.18. 16:53
Ajánlom
Február 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Szabó István Kossuth-díjas filmrendező, az első Oscar-díjas magyar játékfilm, a Mephisto rendezője, a Magyar Mozgókép Mestere, a nemzet művésze.

 "István, Boldog születésnapot kívánok neked Londonból!" - kezdi a rövid videós köszöntést Helen Mirren Oscar-díjas angol színésznő, aki Az ajtó című Szabó Magda regény 2012-es adaptációjában dolgozott együtt a rendezővel. "Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek ott veled, de láthatod, hogy hol vagyok épp. Szeretlek, mi mind nagyon tisztelünk téged, István. Te egy nagyon nagy filmkészítő vagy.

Szakmai karrierem egyik csúcspontjaként tartom számon azt, hogy veled dolgozhattam. Boldog születésnapot! Élvezd a mai napot!"

Szabó István édesapját a második világháborúban, Budapest ostroma alatt vesztette el, így kiskorától nők vették körül, az apa hiánya és emléke Apa című filmjében jelent meg. Az orvosi pálya is vonzotta, a döntést az élet hozta meg: a Színház- és Filmművészeti Főiskolára vették fel. 1961-ben végzett, Koncert című vizsgafilmje az oberhauseni nemzetközi fesztiválon díjat nyert.

Az ő nemzedékére hatott leginkább a francia új hullám szelleme, világlátására nagy hatással volt Herskó János is, aki mellett asszisztensként dolgozott. Pályáját lírai hangvételű rövidjátékfilmekkel kezdte, ezek közül a Te első díjat kapott a IV. Magyar Rövidfilmszemlén és nagydíjat a Tours-i Filmfesztiválon.

Első játékfilmje, az 1964-ben forgatott Álmodozások kora egy nemzedék útkereséséről szól, a szembenézésről a múlttal, az illúziókkal.

 Ez a problémakör határozta meg az Apa (1966) és a Szerelmesfilm (1970), a szürrealista Tűzoltó utca 25. (1973) és a parabolisztikus Budapesti mesék (1976) világát is.

Pályáján stílusváltásnak, egyben fordulópontnak bizonyult az 1979-ben készült Bizalom, melynek operatőre, Koltai Lajos hosszú ideig alkotótársa lett. A Berlinben Ezüst Medvét nyert és Oscar-díjra is jelölt alkotás két, a történelem által egymáshoz sodort ember kapcsolatát elemzi. A Bizalom készítette elő tartalmilag és formailag is Szabó "történelmi trilógiáját", a Klaus Mann regényéből született Mephistót (1981), a Redl ezredest (1984) és a Hanussent (1988).

A Mephisto, az első Oscar-díjas magyar játékfilm (a fenti videón a díj bejelentése és Szabó őszinte öröme látható) hőse a színész Höfgen, aki úgy próbál fennmaradni egy embertelen világban, hogy tehetségét alárendeli a megfelelni akarásnak, s végül az emlékezetes zárójelenetben képletesen és valóságosan is elvész a hatalom fényében. Ez a téma jelenik meg a másik két filmben is, más korban, más alkatokkal, s mindkettő rákerült az Oscar-jelöltek ötös listájára. 

Szabó műveinek középpontjában a bizalom, a tisztesség, egymás vállalása áll, életművének sajátossága, hogy gyakran térnek vissza tárgyak, nevek, motívumok.

A Találkozás Vénusszal (1990) a párizsi Tannhäuser-rendezés élményeiből született, a rendszerváltás keserű tapasztalatait vitte vászonra az Édes Emma, drága Böbe (1991). Az 1998-ban forgatott A napfény íze a magyar zsidó Sonnenschein-Sors család történetén keresztül teszi fel a kérdést: szükséges-e, szabad-e a természetes asszimiláció mellett az identitást is feladni. A film három kategóriában kapott Európai Filmdíjat, 2000-ben az amerikai kritikusok szövetsége az év tíz legjobb filmje közé választotta.

Két színházi rendezés után, 2001-ben készítette el a Szembesítést, a nácibarátsággal vádolt zseniális német dirigens, Wilhelm Furtwängler 1945-ös igazoltatási eljárásáról, ismét a felelősség kérdését boncolgatva. A Maugham műve nyomán készült, a színház világában játszódó Csodálatos Júliát 2004-ben az Európai Filmakadémia legjobb rendezői díjára jelölték. 2006-ban készített ismét magyar filmet Móricz Zsigmond Rokonok című regényéből. 

Közvetlenül a bemutató előtt került nyilvánosságra, hogy a rendező 1957 és 1963 között jelentett a belső reakció elhárításával foglalkozó II/5-ös ügyosztálynak, a hírhedt III/III elődjének, s a műveiben annyiszor körüljárt kérdések egyszerre életrajzi adatok lettek.

Hosszabb ideig tervezte Glenn Close társaságában a 19. századi Írországban játszódó Alfred Nobbs című filmet, de végül csak a 2011-ben leforgatott filmdráma egyik forgatókönyvírója lett. 2012-ben készítette Szabó Magda nagysikerű Az ajtó című regényének adaptációját, amelyben újfent a bizalom és az elfogadás témakörét boncolgatta. Hosszú évek után, 2017 áprilisában rendezett újra színházban: a Vígszínházban Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját vitte színre.

1970-től szemináriumot vezetett, 1985 és 1989 között egyetemi tanárként oktatott a Filmművészeti Egyetemen, 1980-ban az Európai Filmrendezők Szövetsége választotta elnökévé, 1991-től az Európai Filmművészeti Akadémia alelnöke volt, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagjai közé tartozott.

Az idei belgrádi filmfesztiválon a FEST életműdíját veheti át, a Magyar Filmhét február 8-án a Bizalom digitálisan felújított változatának vetítésével kezdődött. Az idei Berlini Filmfesztivál elé időzítve ünnepi vetítéssorozattal köszöntötték a rendezőt, hat filmjét vetítették le, és pódiumbeszélgetéseket tartottak vele.

Kétféle rendező van - mondta egyszer -, az egyik azért mesél el egy történetet, mert mindenáron filmet akar csinálni, a másik pedig azért csinál filmet, mert mindenáron el akar mesélni egy történetet. Ő magát az utóbbihoz sorolja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Színház

Kizárták az SZFE-t az Európai Színházi Iskolák és Akadémiák Uniójából

Az E:UTSA márciusi döntése mögött az ATV birtokába jutott dokumentum szerint az SZFE modellváltása, pontosabban a vezetőtestületben bekövetkezett jelentős változás áll.
Jazz/World

A Nagymező utcáról énekel Bolyki Sára

Nagymező utca címmel jelent meg a két fiatal jazz-zenész – Bolyki Sára és Bolyki Tamás – első közös dala, amelyben felidézik a Bartók Konziban töltött éveket.
Színház

Pap Verával és Börcsök Enikővel látható a Pesti Színház nagy sikerű előadása

A Pesti Színház 2010-ben mutatta be Hadar Galron kortárs izraeli író drámáját, a Mikvét, amely tizenegy évvel a bemutató után április 24-én online lesz látható az eSzínház oldalán.
Vizuál

Elhunyt Szomjas György

Megrendülten olvastuk a Magyar Filmművészek Szövetsége gyászhírét, miszerint 2021. április 7-én, 80 éves korában otthonában, szerettei körében elhunyt Szomjas György filmrendező. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Múzeumi miniszteri biztos lesz L. Simon László

A Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztossá nevezi ki L. Simon Lászlót Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – tudatta az MTI-vel az EMMI.
Vizuál pályázat

Szabaduljon ki a tehetség a műterem falai közül!

Az Együtt a Művészetért Egyesület évek óta foglalkozik azzal, hogy a hazai képzőművészeti életbe frissességet, fejlődést hozzon. Az egyesület 2017-ben álmodta meg a Budapest Art Mentor elnevezésű képzőművészeti mentorprogramot, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a magyar és a nemzetközi művészeti szcéna megismerésére és az abba való beágyazódásra. A programra nyilvános pályázat útján lehet bekerülni 2021. május 17-i jelentkezési határidővel.
Vizuál gyász

Elhunyt Hajdufy Miklós filmrendező

89 éves korában, otthonában elhunyt Hajdufy Miklós – tudatta a rendező családja. Nevéhez olyan nagyszerű filmek fűződnek, mint az És mégis mozog a föld, a Sakk, Kempelen úr! vagy a Klapka légió.
Vizuál egyiptom

KÉP-regény: Múzeum a piramisok árnyékában

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egyiptomi emlékeiről és a gízai piramisok fényképezéséről mesél.
Vizuál hír

Hétfőtől újra látogatható a Virág Judit Galéria

A virtuális túra mellett április 12-től kezdve már a galéria kiállítóterében személyesen is megnézhetjük az első tematikus grafikai aukció és a tavaszi kortárs aukció ritkaságait - köztük Rippl-Rónai József, Czóbel Béla és Kassák Lajos egy-egy művét is.