Az év végéig látható tárlat ötlete tavaly fogalmazódott meg és előkészítése azért tartott ilyen sokáig, mert termeket restauráltak, levéltárakban kutattak, hogy a portrék, naplók, személyes levelezések alapján a legautentikusabb környezetet hozzák létre. Az 1800-1850 közötti időszakot átölelő kiállítás alapja a meglévő Esterházy-gyűjtemény volt. A tárlat összesen tíz helyiséget foglal el, köztük a nagyközönség számára eddig még nem látott szobákat is.

Maria Josefa Hermenegilda (született Liechtenstein hercegnő), Maria Theresia (született Thurn és Taxis hercegnő) és Lady Sarah Frederica (született Lady Child-Villiers hercegnő) azért került a kutatók és a kiállítás középpontjába, mert az ő ízlésük formálta legmarkánsabban a kastély jelenlegi berendezését. A bemutatott szobák között található a vörös lambériával és 18. századi selyem tapétával díszített fogadószoba, a vörös szalon; a 17. századi, kézzel merített, kínai, világos, madármintás papírtapétával bélelt hálószoba; a dolgozó és levélíró kabinet valamint a toalett szoba. 19. századi asztalok, fotelek, aranyozott és zománcozott kandeláberek, kínai paraván teszik otthonossá, egyben pompássá ezeket a tereket.

A tárlat igazi érdekessége az úgynevezett köztes szint, mely a hercegnék közvetlen szomszédságában található, és ahol az első komorna és a szolgálók mindennapjaiba tekinthetünk be. Egyszerű, mégis míves fa bútoraik, közlekedő folyosóik, szép mintákkal díszített, de már csak festett szobáik, cserépkályháik mind-mind a szorgos élet kellékei voltak. A kiállítás során a toronyszobába is eljuthatunk, mely a pincét kötötte össze a padlással, és amely a kastély korábbi funkciójára utal. A 13. század elején ugyanis a kismartoni kastély várként épült négy toronnyal, majd két nagyobb átalakítson esett keresztül. 1663 és 1672 között barokk stílusú, a 18. század végén klasszicista stílusú átépítést hajtottak végre rajta, a tornyokat - alapszerkezeti elemként - meghagyták. A toronyszoba csigalépcsőjén és a személyzet hálószobáin keresztül a hercegnék magánoratóriumába juthatunk, ahol imazsámoly és egy, még a kárpitot tekintve is eredeti fotel található. A magánhelység üvegfalán keresztül a hercegnék észrevétlenül tudtak részt venni a szentmiséken.

A három hercegné házasságát tekintve Lady Sarah Fredericán kívül mindegyiké boldogtalan volt. Ő szerelemi házasságot kötött III. Miklóssal, hat gyermeket szült neki, de 31 évesen tüdővészben meghalt. Maria Josefa Hermenegildát II. Esterázy Miklósnak választották a szülők és ezzel olyan férjet kapott, aki mivel nagy dolgokat vitt véghez, feleségétől sok alázatot és lemondást követelt. II. Miklós volt az, aki megalapozta az Esterházyak grafika- és festménygyűjteményét és kincsei a budapesti Szépművészeti Múzeum javára is szolgáltak. Maria Theresiát III. Pál Antal vette el, szintén szülői javaslatra. Életüket az ifjú férj pályafutása határozta meg, aki 1815-től Bécs politikáját és érdekeit képviselte az angol fővárosban a Habsburg uralkodó nagyköveteként.  Az ifjú férj kinevezését a Habsburg Birodalom nagyhatalmú és egyik legbefolyásosabb politikusához, Metternichhez fűződő szoros munkakapcsolatának köszönheti. Személyét és munkáját nem csak Bécsben, hanem más európai fővárosokban és angol udvari körökben is kitüntető megbecsülés övezte.

Róluk szól tehát ez a kiállítás, melynek utolsó részében a Monarchia korabeli Esterházyak és az utolsó császár, Ferenc József és a kastélyban is vendégeskedő felesége, Sissi király- és császárné portréin, valamint más emléktárgyakon keresztül a két család kapcsolatáról is ízelítőt kaphatunk.