Vizuál

Hermann Ildi: "Ott állt a lányom egy óriási, sötétszürke papírbölény előtt"

2012.12.20. 08:04
Ajánlom
Hermann Ildit idén tavasszal Nyaralók című sorozatáért az egyik legrangosabb fotóművészeti elismeréssel, Lucien Hervé- és Rodolf Hervé-díjjal tüntették ki Párizsban. A fényképekből nemrég könyv jelent meg, a Bálint Házban pedig január 13-ig kiállítás nyílt a művész Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotós mesterszakára készített diplomamunkájából, a Lányaink sorozatból.

- Miért kezdtél éppen gyerekeket fotózni?

- A lányom volt a fő inspiráció. A kiindulópont az volt, hogy más szemmel kezdtem el nézni a gyerekemet, nem pedig szülőként. Amióta megszületett, szürreális helyzetek egész sorozatával találkoztam.  A sorozat első képe például egy szafariparkban készült, amelyet kifejezetten gyerekeknek találtak ki: az erdőben sétáltunk, ahol mindenféle állatok életnagyságú, papírból kivágott fotói vannak elrejtve a fák között. Egyszer csak ott állt a lányom egy óriási, sötétszürke papírbölény előtt. Ott kezdődött minden, a sorozat pedig azóta is folyamatosan bővül.

- Mennyire rendezed meg a képeket?

- A képek mindig valós szituációkból születnek. Folyamatosan figyelek, sokszor nálam van a kamera. Általában maguktól alakulnak ki ezek a helyzetek, néha alakítok rajtuk, elrendezem a gyerekeket, de a fontosabb az, hogy a különleges pillanatokat észrevegyem.

- A gyerekek nem nagyon mosolyognak. Tudatosan törekedtél a komolyságra?

- Az egyik képen egy szőke kislány látható, akit Finnországban fotóztam le. Nagyon szuggesztív jelenség, a tekintetéből árad a komolyság, a kezét ökölbe szorítja. A gyerek-mosoly képzettársítás túl egyszerű. Ők is komolyan veszik magukat, de mivel minden szülő a mosolygós kisgyerekét akarja viszontlátni a képeken, ezért beléjük rögzül, hogyha fotózzák őket, mosolyogniuk kell. Erről a babarózsaszín világról már sokat tudunk, én másra vagyok kíváncsi.

- A kiállítás talán legjobb képe igazi szociofotó. Van rajta kifli, nápolyi és szörp is.

- Azt hiszem, ez a kép mindent elmond a gyerekek világáról. Egy pizsamapartin készült, és ezt a mindenféle gyümölcsből és kiflicsücsökből álló installációt a vendéglátó gyerekek készítették a többi gyereknek. 

- A képet nézve nem sok minden változott a gyerektáborokban 1971 óta.

- Nem áll tőlem távol azoknak a helyeknek a hangulata, ahol megállt az idő. Mindig próbálom észrevenni az apró részleteket, amelyekben rengeteg sztori és mondanivaló van. A Nyaralók sorozatnál sem csak házakat és embereket fotóztam, hanem elsőre jelentéktelennek tűnő dolgokat is. Csak így lehet bekerülni a kép alanyainak világába, legyenek azok gyerekek vagy szocialista nyaralóházak lakói.

- A gyerekek mellett állatok is feltűnnek: az egyik képen például egy kislány kibomló hajában gumioroszlánok és vízálló műanyag zebrák vannak.

 - A szülő az állatvilágot is megkapja, egyfajta ráadásként a gyerek mellé. A mesék tele vannak állatokkal, amelyek tulajdonságokat személyesítenek meg, az Állatkert állatai mellett pedig ott vannak még a plüssállatok is. A gyerekek, különösen a lányok személyiségfejlődésében nagyon fontosak az állatok a gondoskodás miatt. Amikor pedig a gyereknek köszönhetően megjelennek egy lakásban, egészen váratlan, szürreális pozíciókban bukkanhatnak fel. A plasztikelefántok például a fürdőkád szélén, a szobanövények műdzsungelében.

- Ez a bájos abszurditás jelen van az említett Nyaralók sorozatban is.

- A férjemtől kaptam egy 1965-ben kiadott katalógust, amelyben húsz-harminc négyzetméteres nyaralók tervrajzai szerepeltek, olyan fantázianevekkel, mint például Bodza vagy Repkény. Az eredeti terv az volt, hogy megkeresem a megépült nyaralókat, így a Szentendrei-szigeten lévő házakat kezdtem el fotózni. Az első sorozatban három részre osztott képek voltak: a ház, a tulajdonos, és egy életkép a nyaraló enteriőrjéből.

- A szárazföldi nyaralók mellett álló Ladák, falhoz támasztott Csepelek mellett egy tó partján is fotóztál.

- Oroszlányban van egy hűtőtó, ahol a stégre épültek a faházak. Az emberek pedig ebben a teljesen abszurd környezetben, egy működő gyár melletti tóban horgásznak és úsznak. Amikor odamentem, el se tudtam képzelni, hogyan érezhetik jól magukat egy gyár közelében, de később én is ráéreztem a hangulatára.

- Akárcsak a párizsiak.

- Ők valószínűleg teljesen máshogy nézik a képeket. Nekik ez egy különös, furcsa világ, amire rácsodálkozhatnak. Nálunk inkább a nosztalgia dominál. Ez nekünk nem egzotikum, hanem a valóság, amelyben éltünk és élünk.


A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál galéria

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Vizuál galéria

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Vizuál slow life

Ez egy komoly, szinte drámai kiállítás, meglehetősen sötét jövőképekkel

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. Az ötödik epizódban Csizek Petra beszélt kedvenc műveiről és az önállóbb nézői befogadásról
Vizuál videó

A Lánchíd is szerepel Hans Zimmer legújabb klipjében

Hans Zimmer Oscar-díjas zeneszerző és napjaink egyik legnépszerűbb DJ-je, Alan Walker közös, „Time” című számához a COVID-19 koronavírus miatt kiüresedett városokat megjelenítő videoklipet készítettek. A dal először az Eredet című film betétdala volt, amely most Alan Walker feldolgozásában, közös előadásukban született újjá.