A harmincas évek első számú magyar sztárrendezője a Hyppolit, a lakáj című filmjével soha nem látott mozivirágkort indított el Magyarországon. Hatására vált a vígjáték a magyar filmgyártás uralkodó műfajává, de ő maga más műfajokkal is kísérletezett, és meg sem állt Hollywoodig.
Székely István (Fotó/Forrás: MNF - Filmarchívum)
Bár a magyar filmgyártásban Székely Hyppolitjának hatására vált uralkodó filmműfajjá a komédia, ő volt az első, aki más műfajokkal is kísérletezett, bűnügyi filmet, Lubitsch-stílusú operettfilmet és nagyszabású melodrámát is rendezett.
Nevéhez fűződik néhány igényes irodalmi adaptáció is, köztük Szép Ernő Lila akácának (1934) és Móricz Légy jó mindhalálig című regényének filmváltozata (1936).
1938-ban a zsidótörvények miatt emigrálnia kellett, azután Hollywoodban is karriert futott be. Alacsony költségvetésű, de lélektanilag jól megalapozott és nagy szakmai tudással megrendezett filmjeit ma már a horror, a musical és a film noir klasszikus alkotásai között tartják számon. 1972-ben Magyarországon készítette utolsó filmjét, a Lila akác új változatát.
A 120 éves születési évforduló alkalmából a Filmarchívum gazdagon dokumentált összeállításban foglalkozik a rendező pályájával. Számos fotó és dokumentum mellett közreadnak egy Filmarchívum gyűjteményében fennmaradt fényhangszalagot is, amely a Pardon, tévedtem! (1933) című német-magyar produkció kapcsán készült az alkotókkal és a szereplőkkel, Gaál Franciska, Paul Hörbiger színészek, Joe Pasternak producer, Nóti Károly forgatókönyvíró és Székely István közreműködésével.
Emellett a Filmarchívum videómegosztó csatornáján hétvégéig szabadon megnézhető Székely István három filmje: a Hyppolit, a lakáj (1931) és a Lovagias ügy (1937) Kabos Gyulával a főszerepben, valamint a Rákóczi induló (1933), amelyet Gustav Fröhlichhel, a Metropolis sztárjával forgatott.
Fejléckép: jelenet a Hyppolit, a lakáj című filmből (Fotó: Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum)
hírlevél
