Vizuál

Hiányzó hátterek – FényképTár

2019.05.30. 09:15
Ajánlom
Néha a hidak vannak rossz helyen, máskor a tömeg nem passzol a cikkben leírtakhoz – így az elkészült és az újság lapjain megjelenő fotók között számos különbség akadhat. A Fényképtára munkatársai ezúttal gif-ek segítségével mutatják be a retusőrök munkáját.

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára több megszűnt újság, vállalat és kiadó fényképarchívumát őrzi. A FényképTár sorozatban eddig három írás mutatott be 1956 előtti felvételeket a Magyar Nap és a Szabad Nép fotóriportjaiból. A Nemzeti Múzeum őrzi az 1956 decembere és 1996 között megjelent Esti Hírlap fényképnegatívjait is (az 1956 és 1988 között készült felvételeket). A „Független politikai napilap” megjelöléssel indult Esti Hírlap 1958-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Agitációs- és Propaganda Osztályának (APO) felügyelete alá került, majd 1984-től a Budapesti Pártbizottság ellenőrizte működését. A napilap délutánonként jelent meg, mindig friss és aktuális hírekkel szolgált elsősorban Budapest lakosságának. A politikai és gazdasági témájú írások mellett az újság számos kulturális, tudományos és szórakoztató cikket közölt;

gyakran találkozhattak az olvasók budapesti építkezésekről, közlekedési balesetekről és divatbemutatókról szóló híradásokkal is a bulvárlapnak számító sajtótermékben.

Az Esti Hírlap képes újság volt, a Magyar Távirati Iroda fotóriporterei által készített felvételek mellett saját fotósai képeit közölte. A lapnak kezdetben egyetlen fotóriporter, Bozsán Endre (1923–1995) dolgozott egy laboráns segítségével, majd hozzájuk csatlakozott Wormser Antal (1931–) 1966-ban. Munkájuk során a két fotós több ezer felvételt készített, ezek közül azonban kevés jelent meg az Esti Hírlapban. Ráadásul a korabeli nyomdai technika és a papírok minősége nem tette lehetővé jó minőségű illusztrációk készítését. A Nemzeti Múzeumban őrzött fényképarchívum (amely Wormser Antalnak köszönhetően került a közgyűjteménybe) kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen segítségével

rekonstruálható, hogy egy-egy riport mennyi felvételt tartalmaz összesen, ezek közül melyiket választották ki közlésre, s hogy milyen módosítások után jelent meg a kép a lapban.

A képek körbevágása, a háttér eltüntetése gyakori eszközei voltak az újságillusztráció készítésnek, de az esetek többségében nem produkáltak meghökkentő változásokat. Bár az 1956 előtti Szabad Nép számokban találhatunk politikai indíttatású retusálásokat, az Esti Hírlap képhasználatának itt bemutatott példáit elsősorban tördelési szempontok vezérelték, valamint annak a kényszerű elfogadása, hogy az apró részletek nem látszódnak jól az újságban megjelenő képen.

Az animációkban az újságkép mögül előtűnő eredeti negatívok szkennelt változatai felfedik a lapban megjelent illusztrációk hiányzó háttereit, s titkos részleteket árulnak el a fényképezés körülményeiről.

01-153051.gif

Modell híddal és anélkül (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Fényképtára)

Az Esti Hírlap 1970. május 16-i számának 8. oldalán Tetőtől talpig címmel jelent meg egy rövid tudósítás arról, hogy a ruházati szövetkezetek érdekképviseleti szövetsége (RUSZÖV) a Duna Intercontinental szálloda báltermében tartott aznap délelőtt divatbemutatót. Az eseményt és a modelleket egy külső helyszínen Wormser Antal fotóriporter fényképezte, felvételei közül kettő került be a lapba. Az itt látható újságképen az új ruhamodell („nyári bolerós nadrágkosztüm”) részletei nehezen kivehetőek.

Hiába választott a fotós látványos helyszínt a fényképezéshez a Dunapart budai oldalán: a háttér a Lánchíddal és a Belügyminisztérium épületével áldozatul esett a kép- és lapszerkesztésnek.

 

02-153048.gif

Munkások közt - riportrerek nélkül (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Fényképtára)

Bozsán Endrének 27 felvétele maradt fenn az Esti Hírlap archívumában Kádár János 1973. március 7-i pestszentlőrinci fonógyárban tett látogatásáról. A riportból összesen négy képet közölt a lap március 8-i számának első és harmadik oldala. Az első oldalon olyan kép jelent meg, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát a képaláírás szerint „sok szeretettel vették körül a munkásnők”. Az itt látható újságillusztráció elkészítéséhez a retusőr eltüntette Kádár és a munkásnő környezetét.

Az eredeti felvételen érzékelhető, milyen nagy tömeg kísérte a főszereplőt: politikusok (jobb oldalon Németh Károly), a gyár vezetői, televíziós és rádiós stáb, munkásnők.

A háttér részleteinek kiretusálásával olyan kép jelenhetett meg a lapban, amelyen már semmi nem vonta el a figyelmet az egyszerű gyári munkással közvetlenül foglalkozó vezető alakjáról.

Szerző: Bognár Katalin

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Kénytelen elárverezni több műtárgyát a Brooklyn Múzeum a pandémia okozta válság miatt

Gyűjteményének több darabját kénytelen elárverezni a New York-i Brooklyn Múzeum, hogy a járvány okozta válságos pénzügyi helyzetből talpra tudjon állni, és biztosítani tudja a múzeum fennmaradását.
Vizuál

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót Pompeji élére

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót a Pompeji Régészeti Park élére, miután Masssimo Osannát, a romvárost 2015 óta nagy sikerrel irányító kulturális menedzsert az olasz állami múzeumok főigazgatójává nevezték ki.
Vizuál galéria

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál ajánló

„Egyáltalán, doktor úr, nem tudok rendesen aludni" – pop-up kiállítás reflektál Csáth Gézára

Ötödik alkalommal adja át a Csáth Géza-díjat a Fiatal Írók Szövetsége szeptember 25-én Budapesten. A díjátadót követően az író életére és műveire reflektáló pop-up kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Vizuál fotó

KÉP-regény: „Sajnos zárva vagyunk”

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt idézi fel, milyen volt, amikor még lehetett koncertre járni meghitt klubokba és jazzkocsmákba.