1933-ban januárjában Münchenben mindenki a Pletykafészek című film bemutatójára volt kíváncsi. A nézőtér megtelt befolyásos emberekkel, ott ült köztük Adolf Hitler is. A film Gogol A revizor című műve alapján készült, Gustaf Gründgens rendezésében - a Führer kedvenc színésze tehetséges művész volt, ma mégis inkább úgy emlékszünk rá, mint a színészre, aki lepaktált a Gonosszal. Róla mintázta ugyanis Klaus Mann a Mefisztó főhősét, melyből Szabó István rendezett Oscar-díjas filmet. 

A film sikert aratott, de nem mindenki körében. Adolf Hitler nem tapsolt a végefőcím láttán, inkább kiviharzott a moziteremből. A Pletykafészek egy magyar komikus, Gerő Jenő, ismertebb nevén Szőke Szakáll filmgyártó cégének égisze alatt készült. Szakáll a premier után épp az utcán sétált feleségével, amikor valaki elkezdte mögötte a nevét ordítozni.

A Führer volt az, aki a nyílt utcán leteremtette a színészt. Állítólag - mert hogy ez is egy azon történetek közül, amit Szakáll saját önéletrajzába jegyzett le. Az eredetileg 1954-ben Londonban, majd 2017-be végre magyarul is megjelent könyv (Vonósnégyes Casablancában - Életem Ferenc József császár, Adolf Hitler és a Warner Bros uralma alatt) magabiztosan keveri a tényeket a fantasztikus történetekkel, mindez pedig nagyban hozzájárult a Szőke Szakáll figurája körül kialakult legendákhoz.

Szőke Szakáll 1936 körül (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A színész 1884. február 2-án született Budapesten - élete során számtalan néven és becenéven ismerték: Gerő Jenő, Szőke Szakáll, S.Z. Sakall, S.Z. "Cuddles" Sakal, Soke, vagy Eugen. Nehéz körülmények között nőtt fel: apja sírköves volt, anyját még gyerekként elveszítette. Gyakorlatilag anyja húga nevelte fel, akit ő csak Emma néninek szólított. 

Soha nem készült színésznek, mégis már középiskolásként elkezdett humoreszkeket és vicceket írni - először egy ismert magyar komikusnak. Neve is innen származik: rendszeresen eljárt megnézni, hogyan hangzanak poénjai élőben. A színház igazgatója ezért odaszólt a jegyszedőnek: 

A sztori másik változata szerint egyszer vörösesszőke álszakállban lépett fel, de mivel kolléganője nem tudta a nevét, egyszerűen Szőke Szakállnak szólította. Ez neki és Nagy Endre színházigazgatónak is megtetszett, ezért rajta ragadt. 

A iskola elvégzése után hivatalnokként kezdett el dolgozni - ezen élményei inspirálták legismertebb darabja, a Vonósnégyes megírásában. Ez nemcsak a magyar kabarétörténelem kitörölhetetlen része, hanem az egész világon népszerű és sokat játszott előadás volt annak idején.

Egyre többször kacsintott a színpad felé. 1908-ban például Nagy Endre Modern Színpadi Cabaret-jában lépett fel. 1912-ben végül úgy döntött, otthagyja hivatali állását és hivatásos komikusnak áll.

A ranglétrán is egyre feljebb lépkedett, a Sörkabaré művészeti vezetője, majd a Kristálypalota művészeti igazgatója lett. Feltűnt néhány magyar némafilmben is.

1922-ben már Bécsben is fellépett, majd egyre többet játszott Berlinben is - pedig nem is tudott németül. Önéletrajzi könyvében mesélt arról, hogyan harcolt, majd sérült meg az I. világháborúban - kérdéses, mindebből mennyi  igaz. Az viszont biztos, hogy ebben az időben kezdett el komolyabban filmezni. Kertész Mihály hozta meg neki a kedvét, akivel a Szodoma és Gomora forgatásán, Bécsben futott össze. Még egy mesés történet ebből az időből, egyenesen az önéletrajzából: Ferenc József különleges audiencia keretében fogadta, ahol visszaadta neki füzetét, amit egy aláírás kedvéért juttatott el hozzá.

Kapcsolódó

Futószalagon gyártotta a világsikereket, mégis elfeledték a Casablanca magyar rendezőjét

Eszméletlen termékeny volt, filmjei dollármilliókat és Oscarok tucatjait gyűjtötték be. Viszont soha nem tanult meg rendesen angolul, és bármit elvállalt, amit csak felkínáltak neki. Kertész Mihály a hollywoodi aranykor egyik legnagyobb rendezője volt, de nem elég művészi ahhoz, hogy ma bálványként ünnepeljék. Ő nem foglalkozott a megítélésével, ahogy azzal sem, a színészei mit gondolnak róla - inkább futószalagon tovább gyártotta filmjeit.

A 20-as években Berlinbe költözött, ahol minden szempontból mozgalmas évek következte számára. A német UFA filmgyártó szerződtette, de kezdetben a színpadhoz hasonlóan csak íróként foglalkoztatták. Később már szerepeket is kapott, és folyamatosan játszott - nemsokára már színházat igazgatott és filmes céget indított. Utóbbihoz köthető a fentebb taglalt találkozás Hitlerrel.

Állítólag a Führer szidalmai után jött rá, hogy el kell hagynia Németországot, mert ha Hitler hatalomra kerül, bosszút áll rajta A revizorért. A 30-as években itthon, Hollandiában és Angliában is élt és játszott - pedig angolul szintén nem beszélt. Sőt, sportot űzött a nyelvtudás hiányából, kifejezetten élvezte a komikus helyzetet. Végül 1940-ben, Hollandiában száll fel egy Amerikába tartó hajóra.

S. Z. Sakall (Fotó/Forrás: IMDb)

Hollywoodban kezdetben a magyar származású sztárproducer, Joe Pasternak segített neki - rokonaik összeházasodása révén kerültek kapcsolatban egymással. 1940-ben a Válaszúton című filmben már azzal a Deanna Durbin-nal játszik együtt, akiből néhány éve Pasternak csinált világsztárt - a magyar Gaál Franciska helyett. Ugyanebben az évben még egy Durbin-filmben szerepelt: az Udvari bál-t Pasternak állandó rendezőtársa, Henry Koster készítette, és az 1934-es, Gaál Franciska-féle Tavaszi parádé amerikai remake-je volt. Később Pasternak sógora, Kardos László, azaz Leslie Kardos is rendezte őt a Small Town Girl-ben - ők korábban még Magyarországon többször dolgoztak együtt.

Kapcsolódó

Soha ne gondolkodtasd el a közönséget! - naiv musicaljei tették világhírűvé a magyar producert

Joe Pasernak csapnivaló színész volt, és a rendezéshez sem értett - viszont tökéletesen tudta, mi kell a nézőknek. Európában és Amerikában is sikert sikerre halmoztak jómodorú vígjátékai, naiv musicaljei - ezek a filmek formálták a klasszikus Hollywood-ot, és annak legnagyobb sztárjait. Ma már csak szelíd nosztalgával gondolunk rájuk.

Kapcsolódó

Amerika és az oroszok is imádták a magyar színésznőt, ma már a sírja sincs meg

Hívták Németországba filmezni, de kivárt, hívták Hollywoodba, de nem ment - amikor pedig mégis útra kelt, már késő volt. Gaál Franciska egész életében a megérzéseire hallgatott, de ez nem sokat segített karrierjén. Magyarországon színpadi szerepei miatt rajongtak érte, Németországban és Oroszországban pedig filmsztárként lett ismert. Hollywoodban is bemutatkozott - ismét egy érthetetlen lépése törte ketté amerikai karrierjét.

Szőke Szakáll első szerepeit állítólag fonetikusan biflázta be, mert angolul még ekkor sem tudott. Ennek ellenére kedvelték Hollywoodban joviális természete és humora miatt, hamar ráragadt a "Cuddles" becenév. Mint a legtöbb, Amerikában próbálkozó magyar, ő is szinte csak mellékszerepeket kapott. Gary Cooper, Doris Day, Judy Garland, Errol Flynn mellett is játszhatott. 

Pedig még csak nem is egy előre kitalált gegről volt szó: egy forgatás alkalmával lettek figyelmesek rá, hogy ha hirtelen oldala kapja fejét, tokája megállíthatatlanul rázkódni kezd - ettől aztán mindenki fetrengett a nevetésről.

A Casablanca plakátján Humphrey Bogart-tal (Fotó/Forrás: IMDb)

Karrierje csúcsa és máig legismertebb szerepe a Casablanca főpincérjének figurája. Eredetileg elutasította a szerepet Kertész Mihály filmjében - már három hete zajlott a legendásan kaotikus forgatás, amikor végül aláírta. Ő négy hétre, heti 1750 $ fizetségért szerződött volna, ez viszont nem fért bele a büdzsébe, így végül csak három hétre írt alá. A vásznon így is többet szerepelt, mint Peter Lorre, vagy Sídney Greenstreet. Másik ismert amerikai filmje a tengerentúlon klasszikusnak számító Yankee Doodle Dandy című musical, amit ugyancsak Kertész Mihály rendezett.

Kapcsolódó

Olyan jól játszotta a gonoszt, hogy féltették tőle a gyerekeket

Simlis gazemberként él a köztudatban a magyar származású színész - legjobb alakításai ugyanis mind bűnözők, csalók és gyilkosok. Peter Lorre soha nem vágyott hősszerelmes szerepekre, de mellékszereplőként is a csúcsra jutott. Sorozatgyilkosként ismerte meg a világ - pár évtizeddel később neve egy valódi emberölést is megakadályozott.

Élete végéig hiányzott neki Magyarország, a magyar ízeket soha nem is felejtette el - a gulyásleves állandó fogás volt Szőke Szakálléknál. A világháború után el is gondolkodtak a hazatérésen, de végül inkább Amerikában maradtak - legtöbb rokonuk ugyanis a zsidóüldözés áldozata lett, nem volt miért hazajönniük. 1955-ben, 71 évesen halt meg szívrohamban. Megannyi beceneve ellenére második felesége, Kardos Anna csak Janinak szólította. Amerikai sírján az itthon ismert, Szőke Szakáll mellett is ez áll: "My Jani", azaz "Janim".