Vizuál

Hogyan jött világra a modern fénykép?

2012.06.09. 07:07
Ajánlom
A Szépművészeti Múzeum A fotóművészet születése című tárlata azt az időszakot mutatja be, amelyben a sötétkamrák mesterei világossá tették: a fényírás művészetének helye van a nap alatt.

A 19. század utolsó két évtizedében különösen jól ment a kommerciális fotóstúdióknak. Egyre másra készültek a parkettán korcsolyázó hölgyek, a kitámasztott biciklire ültetett urak, illetve a bájos matrózruhát viselő, műtermi csónakokból bárgyún mosolygó gyermekek portréi. De nem csak művészek és dolgos iparosok fotóztak. A fényképezés széles körben elterjedt. Jó évtizeddel innen voltunk még a századfordulón, amikor a Kodak a következő szlogennel dobta piacra legújabb készülékét: "Ön csak lenyomja a gombot, a többi a mi dolgunk!"

A képrögzítés demokratizálódása csodás forradalmat jelentett a felhasználók, no meg az előállítók szemszögéből, fejcsóválva vettek viszont róla tudomást a fotó művészeti kánonba fogadásán fáradozó alkotók. Csak egy gombnyomás? - kérdezték a meglettebb múzsák evilági kiszolgálói. S azonmód finnyásan odébb húzódtak a mostohának kiáltott fotográfia szellemétől. Mit tehetett volna a művészetek évezredes érckapuján kitartóan kopogtató fényképészet? Hogy életben maradjon, visszafelé volt kénytelen sasszézni, megdermedni, életlenné válni egy időre, hogy tetszhalottságából minden korábbinál élettelibben ébredjen.

E vázlatos történet a piktorializmus korának sötétkamra-környéki vitáit volt hivatott megvilágítani. A kontextust persze jó néhány további adalékkal árnyalja a Szépművészeti Múzeum A fotóművészet születése - A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889-1929) című tárlata. A kiállítás nagy erénye, hogy szinte kizárólag képekben, képekkel beszéli el a fényképészet megrettenését, visszahőkölését, útkeresését és kibontakozását.

Az első termek a festőies stílus technikai újításait, valamint a piktorializmus által olyannyira kedvelt ortodox, a festészettől átvett beállításait és témavariációit vonultatják fel. Oscar Gustav Rejlander számos negatívból montázsolt, Az élet hét útja című képe reneszánsz festménykompozíciót idéz. Henry Peach Robinson platinanyomatain pajkos vidéki idill elevenedik meg. Hugo Henneberg szépiaszín tájképein és Edward Steichen holdfénnyel futtatott éjszakai nagytotáljain elmosódnak a kontúrok. A matt papír hatása is, hogy sokkal inkább karcolatokra semmint fotókra emlékeztetnek ezek a képek. Hans Watzek Fehér vitorlása - ugyancsak szándékkal - szénrajzra hasonlít. Megszólalásig.

Mindahány, a lencsék élességét tompító, vagy a pozitívok részletgazdagságát mesterséges ködbe burkoló - így a fotográfia lényegét támadó - megoldás, paradox módon a fényképészet megújulását készítette elő. Ki dühös tagadással, ki új ösvényekre menekülve igyekezett ugyanis meghaladni a piktorialisták festészethez dörgölőzését. Alfred Stieglitz - és vele a tengerentúli Straight Photography-iskola - a dokumentarista valóságábrázolás, a szociofotó irányába lépett tovább, de fontosak voltak számára a textúrákként, mintázatokként láttatott épületek, mértani formák is. Jacques Henri Lartigue a sebesség és a pompa fotográfusa lett, Pécsi József többek közt az orfeumok világát, vele a mozgást, a táncot, Moholy-Nagy László pedig az absztrakt formákat emelte be fényképészete témái közé. Ahány út, annyi egyéniség.

A Szépművészeti Múzeum gazdag tárlatán együtt láthatjuk a protestálókat, az ösvénytaposókat, a lemaradókat, illetve azokat, akik még évtizedekig kényszeresen kapaszkodnak a festőies fényképezésbe. Egymás mellett mutatkozik az avantgárd és az Új Tárgyilagosság. Tér- és fényfilozófiákat figyelhetünk meg, a test erotikumát, vagy a gépekben felismert szépséget. Szegénységet és a mindennapi élet ünneplését. A kiállítás nem abszolutizálja a festőiség periódusából kivezető utak egyikét sem. Hangsúlyozás helyett felmutatja a tárgyául választott negyven esztendő fontosabb kérdéseit, kísérleteit, vonzódásait, botladozását és válaszait. Tranzitesztétikumot jelenít meg, kavargó művészetszellemet. Betekintést enged a lombikba, amelyből gigászok formálódtak.

A rendezés érdekessége még, hogy nem életutakat követ és nem is szigorú időrend szerint halad, de a tematikus, vagy technikai csomópontokat is jelzésszerűen villantja csak fel. Az alkotói oeuvre-ok szisztematikus bemutatása helyett változatos slide show-t kapunk. Tendenciatörténet helyett izgalmas töredékeket, stílustanulmányokat, ideálokat. Ki-ki meglelheti a számára kedves művészt, témacsokrot. Nagyszerű ötlet, hogy az egyik teremben bemutatkoznak a korszak fényképezőgépei is. A tárlóban formatervezett, elegáns masinák sorakoznak.

A koncepció elsőre strukturálatlannak tűnhet, az installáció pedig széttartónak. Úgy gondolom viszont, ez a látszólagos bábeli állapot tud leghitelesebben beszámolni arról az időszakról, amikor - túllépve a festészettől örökölt proto-nyelven - a fotográfia egyszerre számos, artikulált, érvényes tónusban, dialektusban szólalt meg. A tárlat érzékenyen dokumentálja a folyamatot, amint a piktorializmus Pangeája repedezni kezdett, hogy egymástól távolodó, egymással mégis összeilleszthető kontinensekké szakadjon. A kényszerű csoportesztétika alkotói életművekké alakuljon. Külön földrészekké, amelyeket hamar belakott a lappangó zsenialitás, a modern fotográfia ethosza. Az utat, a Szépművészeti Múzeum termeiben barangolva, mi is bejárhatjuk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Színház

“Kasszasiker” az Átriumban!

Új bemutatóra készül az Átrium, a Kasszasiker című vígjátékát június 17-én mutatja be színház.
Vizuál

Hosszú taps fogadta az Egy férfi és egy nő újabb folytatását Cannes-ban

Hatalmas sikerrel vetítette Claude Lelouch több mint fél évszázados Oscar-díjas filmjének újabb folytatását a Cannes-i filmfesztivál. Az Egy élet legszebb évei című film főszereplői ezúttal is Jean-Louis Trintignant és Anouk Aimée. 
Tánc

A kiégett szerelemmel szembesít az izraeliek könyörtelen táncelőadása

Sharon Eyal legújabb koreográfiájában, a Love Chapter 2-ban azt az élményt foglalja táncba, amikor a szerelem már csak egy „utóbetegség, miután már minden elveszett”. Az előadás három alkalommal látható a Trafóban május 24. és 26. között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Egy sorozatgyilkos sármja

Ted Bundy harminc nő meggyilkolását ismerte be, mielőtt villamosszékbe került, de a valódi szám valószínűleg jóval meghaladja ezt. A sorozatgyilkos, akiért ennek ellenére rajongtak a nők, megmutatta Amerikának, hogy a jó modor és a kellemes arc semmit nem jelent.
Vizuál fotó

Egy kis napfény – Budapesti életképek 1945–1949

Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal az 1945 és 1949 közötti néhány békés évből válogattak fotókat.
Vizuál videó

Elzavarták a Szent Márk térről a festményeit áruló Banksy-t

A Biennále miatt május eleje óta az egész művészvilág Velencére figyel, mégis mindenki elsiklott az ismert street artist felbukkanása felett. Pontosabban elsétált mellette, ahogy ez a most posztolt videójából kiderül.
Vizuál rövidfilm

13 éves magyar fiú nyert díjat Cannes-ban

Százados Ábel mobiltelefonnal forgatott kisfilmjéért nyerte el a Legígéretesebb Fiatal Filmes díját a rangos francia filmfesztiválon.
Vizuál Film

Boksz, zene, Porrajmos - kezdődik a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivál

Hogyan él az európai romaság? Milyen a Porrajmos emlékezete? Kilencedik alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivált - a Romani Film Festet az Art+ Cinema moziban Budapesten.