Vizuál

Hogyan lett a piros és a zöld a karácsony színe világszerte?

2018.12.25. 10:05
Ajánlom
Az adventi kalendáriumoktól a karácsonyfa díszeiig minden a piros és a zöld színeiben tündököl karácsonykor. De miért ez a színkombináció uralja az ünnepeket?

A piros és a zöld dominanciája egészen a 13. századig nyúlik vissza. A válaszért természetesen a középkori templomokba kell elmennünk, amelyek némelyikében még megtalálható az úgynevezett „szentélyrekesztő” – egy építészeti elem, amely elválasztja a templomhajót a karzattól, illetve a szentélytől. Ezeket a szentélyrekesztőket sokszor gazdagon díszítették, de volt, hogy csak egyszerű fa borítást kapott, éppen az egyházmegye anyagi helyzetétől függően.

Spike Bucklow, a Hamilton Kerr Institute kutatója megfigyelése szerint Angliában, ahol ezek a díszes szentélyrekesztők nem estek áldozatul a reformáció puritánabb esztétikai törekvéseinek, sokkal inkább a zöld és a piros dominált a templomokban. Különösen, ami a szentélyrekesztők színeit illeti: „Igencsak meglepődtem, milyen gyakran ismétlődik ez a két szín” – mondta Bucklow, hozzátéve, hogy természetesen akkor még nem tudta, hogy miért pont a zöld és a piros.

szentelyrekeszto-163530.jpg

Egy zöld-vörös szentélyrekesztő a brit Norfolk megyében, St. Margaret Church

A középkori ember paradox módon inkább tisztában volt az anyagi világ működésével, mint mi, már ami az őt körülvevő tárgyakat illeti. Mi, modern emberek nem tudjuk pontosan, hogyan működik az okostelefonunk, a mosógépünk vagy a mikrosütőnk, a középkori ember viszont tisztában volt az őt körülvevő tárgyak milyenségével. Ha egy „műtárgyat” – például egy díszített szentélyrekesztőt láttak –, tudták, hogy milyen anyagot használtak hozzá: a vörös festék előállításához vasra, a zöldhöz pedig rézre volt szükség. Ez a két anyag pedig – ahogy azt az alkimisták is feljegyezték – két bolygónak felelt meg: a Marsnak és a Vénusznak.

Ne álljunk meg itt az asszociációknál: a Mars a háború római mitológia szerinti istenéről kapta a nevét, a Vénusz pedig a szerelem istennőjéről. A két szimbólummal a középkori művészek a férfi és a nő, a háború és a szerelem dualitását kívánták kifejezni. Mivel a szentélyrekesztő a nép és a klérus között helyezkedett el, egyfajta transzformatív kaput hoztak létre a profán és a szakrális szférák között.

Mars és Vénusz személye azért is fontos, mert kifejezi a férfit és a nőt, egyik nem képviselőit sem zárja ki az üdvösségből. A két szín vegyes elrendezése azt is közvetítette, hogy egyik sem kevésbé fontos a másiknál.

Később, a reneszánsz idején a szentélyrekesztők eltűntek, az újabb templomok tervezői jobban kedvelték a nagy, egyterű épületbelsőket. Nagy-Britanniában egészen a 19. századig kellett várni, amikor a gótika visszatérésével ez a stílusjellegzetességet újra felfedezték. „A vörös és a zöld számunkra viktoriánus kori felfedezés” – mondja Bucklow. – „De miért használták a vöröset és a zöldet a viktoriánusok karácsonykor? Azért, mert ezeket fedezték fel a középkori templomokban. Ez a két szín számukra a kereszténység újrafelfedezését is jelentette.”

coca_cola-163653.jpg

Az 1931-ben tervezett Coca-Cola Mikulás

Persze ma, amikor a karácsony hatalmas üzlet és globális fenomén, a történetnek itt még nincsen vége.

1931-ben a Coca-Cola megbízta Haddon Sundblom illusztrátort, hogy tervezze meg a Télapó alakját a reklámjaikhoz.

Ez a Mikulás nem kéket, lilát, zöldet vagy fehér ruhát viselt, hanem vöröset. A fenyő színe pedig a zöld, s így teljes lett a kép. De talán a trendben része van a középkori templomok színvilágának, illetve Marsnak és Vénusznak is. (artsy)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál berlinale

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.
Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.
Vizuál hír

Ezekért a magyar filmekért szoríthatunk a Berlinalén

Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című rövidfilmje is szerepel a februárban kezdődő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál programjában.