Vizuál

Hogyan lett a piros és a zöld a karácsony színe világszerte?

2018.12.25. 10:05
Ajánlom
Az adventi kalendáriumoktól a karácsonyfa díszeiig minden a piros és a zöld színeiben tündököl karácsonykor. De miért ez a színkombináció uralja az ünnepeket?

A piros és a zöld dominanciája egészen a 13. századig nyúlik vissza. A válaszért természetesen a középkori templomokba kell elmennünk, amelyek némelyikében még megtalálható az úgynevezett „szentélyrekesztő” – egy építészeti elem, amely elválasztja a templomhajót a karzattól, illetve a szentélytől. Ezeket a szentélyrekesztőket sokszor gazdagon díszítették, de volt, hogy csak egyszerű fa borítást kapott, éppen az egyházmegye anyagi helyzetétől függően.

Spike Bucklow, a Hamilton Kerr Institute kutatója megfigyelése szerint Angliában, ahol ezek a díszes szentélyrekesztők nem estek áldozatul a reformáció puritánabb esztétikai törekvéseinek, sokkal inkább a zöld és a piros dominált a templomokban. Különösen, ami a szentélyrekesztők színeit illeti: „Igencsak meglepődtem, milyen gyakran ismétlődik ez a két szín” – mondta Bucklow, hozzátéve, hogy természetesen akkor még nem tudta, hogy miért pont a zöld és a piros.

szentelyrekeszto-163530.jpg

Egy zöld-vörös szentélyrekesztő a brit Norfolk megyében, St. Margaret Church

A középkori ember paradox módon inkább tisztában volt az anyagi világ működésével, mint mi, már ami az őt körülvevő tárgyakat illeti. Mi, modern emberek nem tudjuk pontosan, hogyan működik az okostelefonunk, a mosógépünk vagy a mikrosütőnk, a középkori ember viszont tisztában volt az őt körülvevő tárgyak milyenségével. Ha egy „műtárgyat” – például egy díszített szentélyrekesztőt láttak –, tudták, hogy milyen anyagot használtak hozzá: a vörös festék előállításához vasra, a zöldhöz pedig rézre volt szükség. Ez a két anyag pedig – ahogy azt az alkimisták is feljegyezték – két bolygónak felelt meg: a Marsnak és a Vénusznak.

Ne álljunk meg itt az asszociációknál: a Mars a háború római mitológia szerinti istenéről kapta a nevét, a Vénusz pedig a szerelem istennőjéről. A két szimbólummal a középkori művészek a férfi és a nő, a háború és a szerelem dualitását kívánták kifejezni. Mivel a szentélyrekesztő a nép és a klérus között helyezkedett el, egyfajta transzformatív kaput hoztak létre a profán és a szakrális szférák között.

Mars és Vénusz személye azért is fontos, mert kifejezi a férfit és a nőt, egyik nem képviselőit sem zárja ki az üdvösségből. A két szín vegyes elrendezése azt is közvetítette, hogy egyik sem kevésbé fontos a másiknál.

Később, a reneszánsz idején a szentélyrekesztők eltűntek, az újabb templomok tervezői jobban kedvelték a nagy, egyterű épületbelsőket. Nagy-Britanniában egészen a 19. századig kellett várni, amikor a gótika visszatérésével ez a stílusjellegzetességet újra felfedezték. „A vörös és a zöld számunkra viktoriánus kori felfedezés” – mondja Bucklow. – „De miért használták a vöröset és a zöldet a viktoriánusok karácsonykor? Azért, mert ezeket fedezték fel a középkori templomokban. Ez a két szín számukra a kereszténység újrafelfedezését is jelentette.”

coca_cola-163653.jpg

Az 1931-ben tervezett Coca-Cola Mikulás

Persze ma, amikor a karácsony hatalmas üzlet és globális fenomén, a történetnek itt még nincsen vége.

1931-ben a Coca-Cola megbízta Haddon Sundblom illusztrátort, hogy tervezze meg a Télapó alakját a reklámjaikhoz.

Ez a Mikulás nem kéket, lilát, zöldet vagy fehér ruhát viselt, hanem vöröset. A fenyő színe pedig a zöld, s így teljes lett a kép. De talán a trendben része van a középkori templomok színvilágának, illetve Marsnak és Vénusznak is. (artsy)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Színház

Egri Márta és Péter Kata szerepelnek a Gólem Színház új bemutatójában

Borgula András Szorítsd meg a kezem címmel Marianna D. Birnbaum önéletrajzi írásaiból rendez színdarabot: egy nő találkozik a kómában fekvő anyjával. De vajon tényleg találkoznak?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Magyar gyökerű amerikai színészekre fókuszál a Csokonai Hollywood-sorozatának következő estje

Március 23-án ötödik alkalommal rendeznek Hollywood-estet a XV. kerületben, ahol ezúttal magyar felmenőkkel rendelkező, köztük Oscar-díjas amerikai színészekről lesz szó.
Vizuál ajánló

Pillants be a Budapest Bábszínház kulisszái mögé! – új kiállítás nyílik a Deák17 Galériában

Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából rendez közös kiállítást a Deák17 Galéria és a Budapest Bábszínház. A MINDEN BÁB! című tárlat legfőbb ambíciója, hogy bevezesse a látogatókat a színház kulisszái mögé.
Vizuál magazin

„Megszerettem menet közben az életet” – Interjú Ujj Zsuzsival

„Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült” – mondja Ujj Zsuzsi fotós, performer, a Csókolom zenekar énekese, dalszerzője, akivel a Fidelio új, Dalok nyomában című sorozata kapcsán ültünk le beszélgetni, kikérdezve őt a zenekar legtöbbet feldolgozott szerzeményéről, a Dunántúli slágerről.
Vizuál ajánló

Az Őrségi Fazekasság múltja, jelene és jövője elevenedik meg a Pesti Vigadóban

A Tiszta forrásból című tárlat április 2-ig látogatható még. Márciusban két alkalommal is részt vehetünk kurátori tárlatvezetésen.
Vizuál hír

Nemes Márton képviseli hazánkat a 2024-es Velencei Biennálén

A Ludwig Múzeum 2024-ben Nemes Márton festőművész Techno Zen című kiállítását mutatja be a Velencei Képzőművészeti Biennálén.