Vizuál

Hogyan működik a kiterjesztett valóság Maurer Dóra alkotásain?

2019.10.24. 16:25
Ajánlom
Jövő nyárig látható Maurer Dóra önálló kiállítása a Tate Modern negyedik emeleti kiállítótermében. Két magyar kreatív start-up, az ArtConscious és az ARe különleges táralatvezetésén vettünk részt Londonban, mindössze arra kellett ügyelnünk, hogy feltöltött telefonokkal érkezzünk.
IMG_4368-141751.jpg

telefonos applikáció (Fotó/Forrás: ARe)

Nem túlzás azt állítani, hogy Maurer Dóra meghódította London, és a világ legfontosabb kortárs művészeti központjait. A Kossuth-díjas festőművész, grafikus, egyetemi tanár évek óta a legelismertebb magyar képzőművészek közé tartozik, 2015-ben egy művét kiállította a New York-i MoMA, neve többször feltűnt a Sotheby’s aukcióin, és Londonban sem most állít ki először. 2016-ban a rangos White Cube galéria már felfigyelt életművére.

A Tate Modernben augusztusban nyílt meg munkásságának öt évtizedét felölelő önálló tárlata, amely 2020 júliusáig látogatható, és újra az ő munkáiból válogat a White Cube galéria őszi kiállítása is, ahol a ’90-es évek végétől 2015-ig készült sorozatai láthatók.

A hétvégén bejártuk a magyar művészet szenzációs sikereként számon tartott Tate Modern-beli Maurer Dóra kiállítást, ahol a Festészet Napja alkalmából virtuális tárlatvezetésre invitált bennünket az ARe és az ArtConscious csapata.

A két start-up közös művészeti projektjeit kifejezetten azzal a céllal hívja életre, hogy a 21. századi technológia bevonásával elérhetőbbé, izgalmasabbá tegyék a művészet befogadását.

Első lépésben letöltöttük tehát a Wikitude (AR) kiterjesztett valóság applikációját a telefonunkra és már kezdődhetett is a tárlatvezetés, amely a művész játékosan koncepciózus kísérletezéseinek megértésére hasonlóan játékos stratégiát és gazdag háttértudást kínált.

A kiállítás bejáratával kezdve, minden teremben találtunk néhány alkotást, amelyeket a telefonunkon keresztül „beolvashattunk”, vagy inkább beszkennelhettünk,

úgy, hogy a Wikitude keresődobozába beírtuk az ARe-t, és kiválasztottuk a legelsőként megjelenő, ARe logóval ellátott opciót.

IMG_9541-140330.jpeg

AR tárlatvezetés Maurer Dóra kiállításán (Fotó/Forrás: Binges Viktória, ARe)

A tárlatvezetés során Jakab Luca, a fiatal magyar és kelet-európai képzőművészek nemzetközi megismertetésére fókuszáló ArtConscious kitalálója és vezetője segített megérteni, hogy egy kiterjesztett valóság-alapú (AR) projekt hogyan működhet a művészetben. 

„Arra használjuk, hogy minél több háttérinformációt, archív anyagot, akár videókat mutassunk be egy-egy művészről egy olyan eszközzel, ami a mai, okostelefonnal szorosan együttélő közönség számára megkapó lehet.

A huszonéves korosztály fontos közegünk, az ő érdeklődésüket szeretnénk elkapni.

Ezen a kiállításon összesen hat alkotást dolgoztunk fel úgy, hogy befotóztuk a műtárgyakat, amelyeket telefonos applikációval „olvashatnak” a résztvevők. Olyan plusz információkat tudunk így átadni, amelyek egyébként elkerülnék a figyelmet, vagy egész egyszerűen itt a kiállítóteremben nem érhetőek el.”

A kiterjesztett valóság (angolul augmented reality, AR) a valóság egyfajta virtuális (látszólagos) kibővítése. Egy adott térben például a mobiltelefonunk, vagy a tabletünk kamerájával szétnézve virtuális, a valós környezetben ott nem lévő elemeket vetítünk be. 

Bár a kiterjesztett valóság (AR) gyakorlati alkalmazása hosszadalmas folyamatnak tűnik, már egyre több galéria és múzeum érez rá a technológia előnyeire, például a Tate-nek is van saját AR kínálata, amely szinte megmozdítja, kiterjeszti egy-egy festmény vizualitását. Jakab Luca, mint Angliában tanult művészeti menedzser, alapvetően az angol közönségnek építette fel Maurer Dóra képeinek, vagy ahogy a művész nevezi, képtárgyainak (AR) bemutatását, és

különösen arra törekedett, hogy elmélyítse a történelmi kontextus, vagyis a művész gondolkodását meghatározó szocializmus és az abban megjelenő magyar neo-avantgárd megismertetését.

IMG_9562-140336.jpeg

AR tárlatvezetés Maurer Dóra kiállításán (Fotó/Forrás: Binges Viktória, ARe)

„Mi inkább edukációs céllal szeretnénk az AR lehetőségeit használni, hogy még jobban érzékelhető legyen, hogy a korai művek fekete-fehér grafikai nyomatai, kollázsai és fotósorozatai után, hogyan fordult a művész figyelme a matematikai indíttatású sorozatművek, természeti akciók és a szeriális munkák felé, és hová jutott el a rendszerváltás után.”

Az AR technológiával feldolgozott alkotásokhoz feltöltött bőséges háttéranyag bevezet a magyar szamizdat történetébe, újságok, cikkek, tanulmányok, videóbejátszások elérését kínálja, és olyan kérdéseket boncolgat, mint a neo-avantgárd politikai, szociális érzékenysége, vagy éppen azt, hogy miért jelenik meg ilyen kevés női alkotó közöttük.

Bár Maurer Dóra a neo-avantgárd alkotójaként mindig a vizsgált rendszerek megváltoztatására törekedett, pályafutása során végig tanárként is dolgozott, így szorosan kapcsolódik a fiatal magyar festőművész generációkhoz is.

Nagy hatással volt az általunk képviselt fiatal művészekre is

– teszi hozzá Jakab Luca –, ezért találtuk ki, hogy az egyik műtárgyat beszkennelve arról olvashatunk, hogyan hatott rájuk mint tanár, vagy mint művész. Maurer Dóra alkotásain keresztül így az ő műveiket, biográfiájukat is bemutathatjuk, a fiatalokat úgyis kevesen merik képviselni.”

Az alábbi, AR technológiával feldolgozott alkotások a kiállítás végéig beolvashatók. 

Kiállítás bejárata, Dora Maurer felirat

Első terem: Seven Twists I-VI 1979, printed 2011

Második terem: Displacements, Step 18 with Two Random-Quasi-Images 1976 (overleaf) Parallel Lines, Analyses 1977

Harmadik terem: Relative Quasi Images 1996, első kép balról az ötből, illetve Projected Quasi Images 1988

Utolsó terem: Overlappings 47 (Double-Double) 2012 (overleaf) Stage II 2016

 

Fejléckép: tárlatvezetés Maurer Dóra kiállításán Londonban, a Tate Modernben (Fotó: Binges Viktória, ARe)

 

A nyomat nem kép, dokumentum

Kapcsolódó

A nyomat nem kép, dokumentum

A pályája kezdeteit is bemutató Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítása kapcsán beszélgettünk a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia újonnan megválasztott elnökével, Maurer Dórával a rézlemezek viselkedéséről és a magyar képgrafikáról.

Hatalmas büszkeség: Maurer Dórának önálló tárlata nyílik a Tate Modernben

Hatalmas büszkeség: Maurer Dórának önálló tárlata nyílik a Tate Modernben

A kiállítás több mint öt évtizedet ölel fel az 1937-es születésű alkotó pályafutásából. A magyar művész tárlata augusztus 5-től 2020 júliusáig várja az érdeklődőket.

A KULT50 bemutatja: Maurer Dóra

A KULT50 bemutatja: Maurer Dóra

Nem szívesen válik meg munkáitól, mert nem tartja magát műtárgycsinálónak. Maurer Dóra portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Mégsem mutatja be a Pesti Színház Székely Csaba társadalmi megosztottságról szóló darabját

Sokan várták már nagy izgalommal a Pesti Színház őszre meghirdetett premierjét, amiben Székely Csaba legújabb darabját, a Kalandfilmet mutatták volna be, Kincses Réka rendezésében. CIKKÜNK FRISSÜLT!
Színház

Jelentős színházi társulatok szűnhetnek meg

A kulturális kormányzat nyilvánosságra hozta az előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó döntését. Több, a működési támogatások csökkentése miatt eleve nehéz helyzetbe került, akár évtizedes sikeres múlttal és figyelemre méltó jelennel rendelkező, közfeladatot ellátó társulat egyáltalán nem kap támogatást.
Zenés színház

VeszprémFest 2023: jön Alvaro Soler, Mariza, Anna Netrebko, Joss Stone, Norah Jones és Rost Andrea

2023-ban 20 éves a VeszprémFest. A kétévtizedes prémium zenei fesztivál július 12. és 16. között a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt zenei rendezvényeként fennállásának egyik legváltozatosabb programjával ünnepel.
Tánc

„Könnyeken átívelő nevetés” – interjú Boris Eifmannal

Ritka és egyedülálló balett érkezik Budapestre június 10-től: a világhírű koreográfus, Boris Eifman 2019-es premierje, A Pygmalion-hatás. A művészt arról kérdeztük, mi a kötődése a komikumhoz, a groteszkhez, és milyen lesz a 21. század táncnyelve.
Színház

„Vállalom, hogy éltem, és azt, hogy majd meghalok ” – 110 éve született Gobbi Hilda

A legendás színésznő pályája során olyan emlékezetes szerepeket játszott el, mint a Csongor és Tünde Mirigyje, vagy a Hamlet Gertrúdja, az igazi népszerűséget azonban a Szabó család című rádiós családregény Szabó nénije hozta meg számára. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Százegy éves korában elhunyt Francoise Gilot festőművész

A művész hosszú ideje tüdő- és szívproblémákkal küzdött. Francoise Gilot-ra sokáig Pablo Picasso múzsájaként tekintettek csak, de idővel saját munkái révén is kivívta a világ figyelmét.
Vizuál hír

Retrospektív vetítéssorozattal tisztelegnek Tarr Béla előtt Los Angelesben

Június 6. és 10. között a Kossuth-díjas magyar rendező hét felejthetetlen alkotását láthatja az amerikai közönség, méghozzá felújított formában.
Vizuál hír

Ami a fa mögött szárazon marad – Fusz Mátyás a 2023-as Leopold Bloom Képzőművészeti Díj nyertese

Hetedik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy a kortárs magyar képzőművészeket támogassa és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti színtéren.
Vizuál gyász

Elhunyt a Petrocellit alakító Barry Newman

A 92 éves Newman május 11-én természetes halállal hunyt el egy New York-i kórházban – közölte a hírt a színész felesége a Hollywood Reporterrel, vette észre a HVG.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A punk mókamester

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Green Day együttes kissé őrült énekeséről nosztalgiázott, egy friss sztori kapcsán.