Vizuál

Hogyan változtatta meg az információs technológia a térérzékelésünket? – Élőben látható a Térügyek kiállítás a Ludwigban

2021.05.21. 09:30
Ajánlom
Az önmagában láthatatlan tér bemutatása összetett feladat, akár abszolút, akár relatív, akár valós, akár virtuális térként közelítünk hozzá. A kiállítás a modernista térszemléleteket és azok nem modern visszhangjait mutatja be az információtechnológia szemszögéből.

Radikális korunk radikális változásaira reflektál a Térügyek (Spatial Affairs) kiállítás a Ludwig Múzeumban. A tárlat a térrel kapcsolatos széles körben elfogadott, ámde nem szükségképpen érvényes elképzeléseink újraértékelésére vállalkozik. Rámutat arra, hogy az információs technológia alapvetően megváltoztatta a térérzékelésünket, többé már nem állítható egymással szembe a valós és a virtuális, mindennek következtében a háromdimenziós térfelfogásunk felülvizsgálatra szorul.

A Fidelio videóstábja is ellátogatott a Ludwig Múzeum kiállítására, hogy közelről megmutassa a technológia fejlődésével járó megváltozott térérzékelésünk képzőművészeti összefüggéseit. Kameránknak a kiállítás kurátora, Nolasco-Rózsás Lívia nyilatkozott:

A számítógép által generált szimulációk, virtuális valóságok, vagy hálózatba kapcsolt digitális platformok – a kibertértől a metaverse-ig – mára már nem a tudományos fantasztikus irodalom fiktív helyszínei. Fontosságuk és szerepük egyre inkább a valós terekéhez mérhető.

Az információs technológia olyan immateriális szférákat hozott létre, amelyek érzékelésünk, tapasztalásunk, tudásunk, kommunikációnk és önmagunk kifejezésének legitim, párhuzamos dimenzióivá váltak, ahol a valós és a virtuális egyszerre érvényes.

A kiállítás célja a fizikai és digitális jelenlét kapcsolatának és egymásra utaltságának elemzése modern, konceptuális és kortárs műveken, valamint manifesztumokon keresztül. A bemutatott művek a tudomány és technológia fejlődését, annak társadalmi hatását a tér fogalmán keresztül vizsgálják, amivel a tapinthatóan létező és a megfoghatatlan digitális kölcsönös függésére mutatnak rá.

Már a számítógépes művészet úttörői megmutatták a hetvenes években, hogy a számítógép alkalmas a mesterséges terek létrehozására és reprezentációjára – lásd Hiroshi Kawano és Georg Nees alkotásait. A kortárs művészek fókusza a kritikai szemléletek felé tolódott el: a Metahaven kollektíva 2016-ban készült Information Skies (Információs egek) című digitális videómunkája a hálózatos szociális terek mindenütt jelenvalóságát, és az általuk generált ismeretelméleti komplikációkat, úgymint az álhírek révén kialakuló állapotot vizualizálja.

Az információs technológia hatása a tér fogalmára és a képzőművészetekre már jóval a számítógép elterjedése előtt manifesztumok megírására és új típusú művek létrehozására sarkallt sok szerzőt. Ilyen példaértékű mű Tamkó Sirató Károly 1936-os Dimenzionista manifesztuma, vagy Lucio Fontana negyvenes és ötvenes években létrehozott environmentjei.

Carola_Bonfili-123752.jpg

Carola Bonfili / Térügyek (Spatial Affairs) (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

A Térügyek kiállítás online kiterjesztése A tér világlása (Spatial Affairs. Worlding) címmel a The Rodina tervei alapján készült el. A multi-user környezetben net.art es böngésző-alapú digitális műveket reprezentáló mozgó figurák a látogatókat reprezentáló avatárokkal keverednek. Az online környezetet Konrad Zuse Számító Tér (Rechnender Raum, 1969) című könyvében kifejtett elmélete ihlette, amely az univerzumot élő és fejlődő automaták lakta térként, pontosabban egy önmagát reprodukáló és újraprogramozó sejtautomataként írja le. Egy ehhez hasonló virtuális világban a digitális objektumok és aktív szubjektumok közötti határok végleg feloldódnak. A tér világlásához tervezett online környezet a The Rodina egyik lehetséges válasza a kurátorok által feltett kérdésekre: Miként lehet egy online kiállítás tartalmát térbeli és adaptív élménnyé alakítani? Mi van akkor, ha a műalkotásokat avatárok képviselik? Mi történik, ha a kiállítás ökoszisztémává válik, és Zuse kifejezésével „számítástechnikai univerzumot” hoz létre?

Lucio_Fontana-123752.jpg

Lucio Fontana / Térügyek (Spatial Affairs) (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

A mind a fizikai, mind a digitális kiállítást egy katalógus dokumentálja, ami a művek reprodukciói mellett elméleti szakemberek esszéit és válogatott manifesztumokat tartalmaz, amelyet a Transbooking Augmented Reality tartalmai egészítenek ki.

Kiállító művészek:

Morehshin ALLAHYARI, Andreas ANGELIDAKIS, BESOROLÁS ALATT (UNRATED), Carola BONFILI, Adam BROOMBERG & Guy de LANCEY & Brian O’DOHERTY, Petra CORTRIGHT, Agnes DENES, Aleksandra DOMANOVIĆ, Louise DRULHE, Wojciech FANGOR, Stanislav FILKO, Lucio FONTANA, Dora GARCÍA, Sam GHANTOUS, GULYÁS János, Hans HOLLEIN, Lauren HURET, JODI, Hiroshi KAWANO, Katarzyna KOBRO, Alicja KWADE, Oliver LARIC, Sam LAVIGNE & Tega BRAIN, Jan Robert LEEGTE, LOU CANTOR, Stano MASÁR, Cildo MEIRELES, Rosa MENKMAN, METAHAVEN, NAGY Imre, Georg NEES, OLAWUYI Róbert, PAUER Gyula, Goran PETERCOL, Sascha POHFLEPP & Alessia NIGRETTI & Matthew LUTZ, Àngels RIBÉ, The RODINA, Rafaël ROZENDAAL, Jeffrey SHAW, Andrej ŠKUFCA, TAMKÓ SIRATÓ Károly, Viktor TIMOFEEV, VÁRNAI Gyula


A kiállítás 2021. június 27-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.

 

Fejléckép: Andrej Skufca / Térügyek (Spatial Affairs) / Fotó: Ludwig Múzeum

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Van neve annak, ami vagyok – Székely Kriszta kiállása

A Katona József Színház rendezője, Székely Kriszta is felszólalt június 14-én, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény elleni tüntetésen.
Jazz/World

Elhunyt Winand Gábor zenész

Hosszan tartó betegség után, 57 éves korában elhunyt Winand Gábor fuvolán és zongorán is kiválóan játszó zenész, énekes, tanár és zeneszerző – tudatta Budapest Jazz Club.
Klasszikus

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.
Tánc

Ismét élőben játszik a Recirquel Társulat

A Solus Amor című produkcióval nyitja meg kapuit június 25-én a Müpa Fesztivál Színháza. Nem ez lesz az egyetlen újcirkusz-produkció a színházteremben: a trilógia egy másik darabja, a My Land is színre kerül.
Vizuál

Akik az erdőkből merítettek erőt

A Pálosok című tárlat az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend történetéről ad áttekintést. Egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához, s nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Habkönnyű magyar filmeket tett ingyenesen elérhetővé a Filmio

Június 17-20. között bárki számára elérhető a Veri az ördög a feleségét, A veréb is madár, valamint a Mit csinált a feleséged 3-tól 5-ig? című vígjáték.
Vizuál hír

Madame Tussauds nyílik Budapesten

Várhatóan 2022 első negyedévében a Dorottya utcában is megnyílik az élethű viaszszobrairól híres Madame Tussauds, amely azért is különleges, mert a budapesti múzeum lesz a világ első teljesen franchise-rendszerben működő Madame Tussauds-ja – adta hírül a Telex.
Vizuál hír

Meghívták Rudolf Olivér diplomafilmjét a cannes-i fesztivál válogatásába

A FONICA M-120 című alkotást is beválogatták a cannes-i fesztivál Cinéfondation programja. A világ legnagyobb presztízsű filmes seregszemléje évről évre izgalmas válogatást mutat be a legfiatalabb generáció munkáiból.
Vizuál hír

150 millió forintért kelt el egy Tihanyi-csendélet

A Kieselbach Galéria június 14-i aukcióján az egyik legdrágább tétel Tihanyi Lajos Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal című festménye volt, melyet a festő 1909-ben készített.
Vizuál Rendtörténet

Akik az erdőkből merítettek erőt

A Pálosok című tárlat az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend történetéről ad áttekintést. Egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához, s nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.