Vizuál

Hollywood, London, Budapest – történelmi lehetőség kapujában a magyar filmipar

2022.03.30. 09:20
Ajánlom
Ki tudja-e használni az előtte álló történelmi lehetőséget a magyarországi filmgyártás? És ha igen, az milyen hatással lehet a magyar filmművészetre? A kérdést számos aspektusból járta körül a Lumière Filmiskola, cikkünkben neves filmes szakemberek latolgatják az esélyeket.

Mi sem mutatja jobban a magyar filmes szakemberek felkészültségét, mint az, hogy a BAFTA sikerei után, a részben Magyarországon forgott Dűne díszletberendezője, Sipos Zsuzsanna Oscar-díjat vehetett át a legjobb produkciós tervezés kategóriában hétfő hajnalra virradóan Los Angelesben. 

Évek óta jól megfigyelhető jelenség, hogy valósággal özönlik hozzánk a külföldi filmes szervizmunka, ám ezeknek nem csupán a száma nőtt meg, hanem – a sorozatok megjelenésével – a hosszuk is.

„Korábban jellemzően 40-60 napot forgott egy produkció, most azonban nem ritkák a 150-180 napos munkák sem, amelyek lényegesen hosszabb időre foglalják le az itteni filmeseket” – szögezi le az Aranyéletet és számtalan szervíz reklámot producerként jegyző Fodor Judit (Laokoon Filmgroup).

A szakember szerint általánossá vált a több unittal zajló forgatás is: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akár két-három teljes stáb dolgozik ugyanazon a produkción. A technika fejlődésével a stábok mérete is szignifikánsan nőtt az elmúlt években. Míg 15-20 évvel ezelőtt 40-50 fővel forgattak, most a 200-300 fős gárda sem ritka. „A korábban három emberből álló kameracsapat egy-egy nagyobb produkcióban akár 20-25 fősre is duzzadhat” – emel ki egy konkrét példát Fodor Judit.

Tény, hogy a külföldi szervizmunkáknak köszönhetően a hazai filmgyártásban is egyre emelkednek a magyar fizetések, hiszen ma már a nyugat európai és amerikai filmek, sorozatok forgatásának megkerülhetetlen helyszíne Magyarország. 

Azt, hogy rengeteg produkció köt ki Magyarországon, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Külön falka producereként megismert Berkes Juli (Proton Cinema) a képzett szakemberek meglétével, az adókedvezmény rendszerével, a nyugatiaknál alacsonyabb árakkal, a változatos helyszínekkel és a professzionális stúdiókkal magyarázza, nem megfeledkezve Budapest minden szempontból kiemelkedő lokációjáról és a színvonalas vendéglátásról. „Mivel hatalmas és egyre növekvő az igény a tartalomgyártásra, ez a keresleti hullám felhajtotta a béreket, amelyek megállás nélkül emelkedtek az elmúlt években a legtöbb filmes szakmában, de talán az utóbbi két-három évben a leginkább” – teszi hozzá.

pexels-le-minh-3062541-113934.jpg

filmforgatás (illusztráció) (Fotó/Forrás: Lê Minh, Pexels)

A Saul fia, a Testről és lélekről, a Feleségem története és más nagy produkciók első asszisztense, Kolos István is az elmúlt három-öt évben érzékelt nagy meglódulást a bérekben. Szerinte azokban a szakmákban sikeresebbek a bértárgyalások, amelyekben nagyobb gárdák együttesen tudják képviselni az érdekeiket: ilyen a kameracsapat, a világosítók, vagy a gripesek.

A többszörös Oscar-díjas Dűne, vagy a Moon Knight című Marvel-sorozat produkciós feladatait ellátó Balika Gergő producer (a Mid Atlantic Films magyar vezetője) szerint a magyar filmesek bére elérte azt a maximumot, amelyet a valós tudásbázis lehetővé tett, sőt, azon túl is nyújtózkodott. Ennek elsődleges oka, hogy az elmúlt években roppant mennyiségű új munkatárs áramlott a filmszakmába, ami felhígította a szaktudást és tapasztalatot – bár hasznos és a jövőben sikeressé váló új munkavállalók, tehetségek is érkeztek a rendszerbe a producer szerint. „El kell gondolkodnunk azon, vajon meddig lesz elegendő a közelmúlt olcsó árcédulája a közeljövő dráguló termékeinek felcímkézésére” – fogalmaz Balika Gergő, aki szerint az eredményei alapján

a magyar filmgyártás adós azokkal a szervezetekkel, tudatossággal, önvédelmi megoldásokkal, amelyektől a hosszútávú sikereket remélheti.

Hasonló véleményen van az ország egyik legtöbbet foglalkoztatott rendezőasszisztense, Kopek Donát, aki olyan filmekben dolgozott, mint a 47 Ronin 2, The Munsters, Knights of the Zodiac, az Örök Tél, a Valan. Szerinte a hazai szervizmunka volumenének tendenciózus növekedése és a nemzetközi tartalomgyártói és -szolgáltatói szektor prosperálása azt jósolja, hogy a következő években még az eddigieknél is több produkció valósulhat meg Magyarországon – amennyiben persze a filmszakmai fejlesztések lépést tudnak tartani az igényekkel.

Az, hogy az elmúlt öt évben majdnem megduplázódott a magyarországi filmes költés, különösen, ha a világjárvány miatti leállást is beleszámítjuk, hatalmas növekedést jelent. Ráadásul a filmes világ trendjeit, a növekvő médiafogyasztási szokásokat és a vizuális kultúra előretörését figyelve tartós jelenségről beszélhetünk az egyebek mellett a Saul fia és az Underworld című filmekben dolgozó Názer Ádám gyártásvezető szerint. A szakember úgy véli, miközben a kereslet növekedésben és ezzel együtt a bérek emelkedésében szinte az összes filmes szakma érintett,

a legkeresettebbnek a különleges technikai szaktudást vagy hosszú gyakorlatot igénylő pozíciók számítanak.

Fodor Judit is hangsúlyozza, hogy a jól képzettség mögött hosszú évek tapasztalata bújik meg: „nem tud senki fővilágosítóként vagy gyártásvezetőként belépni a szakmába, pedig a vezető pozíciókból is óriási a hiány” – mondja a producer, akinek meggyőződése, hogy ennek a szakmának csak az alapjait lehet iskolapadban elsajátítani, a többit a „terepen” kell. Názer Ádám szerint is fontos lenne a frissen végzett fiatalok minél gyorsabb és hatékonyabb integrálása a filmes munkaerőpiacra. „Ezen a területen akad még fejlődni valónk” – ismeri el a gyártásvezető.

SalamonAndras-193114.jpg

Salamon András, rendező, a Lumière Filmiskola vezetője (Fotó/Forrás: Lumière Filmiskola)

„Az a bevétel, amely a filmes szervizmunkák révén jön létre a gazdaságban, tisztességes jövedelmet biztosít a közreműködőknek – teszi hozzá Salamon András, rendező, a Lumière Filmiskola vezetője. A szektor prosperál, a filmesek dolgoznak – és nagyon fontos, hogy tanulnak. Rengeteg, sokszor egészen kivételes és különleges minőségű szakmai tapasztalathoz jutnak, miközben a szakemberek elsajátítják a szektorra jellemző nemzetközi vállalati kultúrát: annak minőségi és filmszakmai kereteit, a legújabb filmes technikákat és technológiákat, a nemzetközi szektorra jellemző mentalitást, a szervezési rész finomságait stb. Ez csupa-csupa jó és hasznos dolog. Közvetett hozzájárulásról van tehát szó, mivel a magyar szerzői filmeket is ezek a szakemberek fogják leforgatni és utómunkázni.

A scriptertől a világosítón és a segédoperatőrön át a fahrtmesterig egyre több olyan szakemberrel fognak tudni együtt dolgozni a magyar szerzői filmek készítői is, akik bárhol a világon megállnák a helyüket. Akik komoly produkciókban edződtek, amelyekben olyan tapasztalatra tettek szert, amelyet magyar filmekben nem tudtak volna megszerezni.

Olyan direkt összefüggés azonban nincs, hogy minél több hollywoodi produkció készül itt, annál több lesz a magyar szerzői film is. Ez nem javítja, és nem is rontja utóbbiak helyzetét, hiszen ezek létrejötte alapvetően a magyar filmtámogatási rendszertől függ.

Lehet azonban egy negatív hatása is az elképesztő ütemben emelkedő bérszínvonalnak: egyre nehezebb rávenni mondjuk egy focus pullert, hogy jöjjön el napi 40 ezer forintért élességet állítani egy magyar szerzői filmhez, amikor ugyanezért egy amerikai produkcióban a másfélszeresét is megkapja. Ez bérfeszültségeket okoz. Arról nem beszélve, hogy a külföldi filmeket hatalmas stábokkal forgatják. Azaz olyan nagy a munkaerő-elszívó hatásuk, hogy a nemzetközi szervizmunkák gyártásvezetői is bajban vannak, amikor egy-egy amerikai filmre kell összeszedni csapatot.”

Sarkosabb véleményt fogalmaz meg Balika Gergő, aki szerint a pár éve a filmgyártásban dolgozó, jószerével alkalminak mondható magyarországi munkaerő képzettségét és fejlődési potenciálját tekintve is rettentő komoly lemaradásban van a vele azonos pozícióban dolgozó nyugat-európai vagy amerikai munkaerőtől.

„Ez érdemi fejlődés nélkül – és itt nem az évek alatt megszerezhető rutinra gondolok – hosszú távon erősen rontani fogja a magyar filmszakma, ezen belül a magyar stábtagok versenyképességét” – figyelmeztet a producer, aki szerint ez egyfelől teret nyit a direkt bevándorló munkaerőnek, másfelől viszont megnehezíti a valóban tehetséges és fejlődőképes magyar szakemberek előre jutását a filmes ranglétrán. Véleménye szerint olyan szakmai szerveződésekre lenne szüksége a hazai filmgyártásnak – és rajta kívül számos szakmai közösségnek –, amelyek a kommunikációs összefogáson túl való fejlődési célokat és utakat határoznak meg a tagság számára, ezzel segítve az elaprózott filmes közösség tervszerűbb fejlődési modelljét. Hozzátette: az ezen az úton az elmúlt években elindult olyan intézmények, amilyen a Lumière Filmiskola is, sikeres lépéseket tettek és egyre több tapasztalatot szereznek. Ez pedig jó alapot jelenthet további komolyabb és szervezettebb továbbképzési és magasszakmai workshopoknak, tanfolyamoknak.

pexels-donald-tong-66134-113935.jpg

filmforgatás (illusztráció) (Fotó/Forrás: Donald Tong, Pexels)

Kopek Donát is központi kérdésnek tartja, hogy a magyar filmes szakma ki tud-e tartósan nevelni annyi megbízható szakembert, amellyel képes kiszolgálni a folyamatosan növekvő piaci igényeket.

Egy ponton a képzett szakemberek számának korlátja fogja meghatározni a magas színvonalú filmgyártói kapacitásplafont”

– állítja a rendezőasszisztens. Figyelmeztető jelek máris akadnak: bár Balika Gergő szerint költségvetésileg még mindig okosabb megoldás magyar munkaerővel dolgozni egy Magyarországon forgató produkcióban, mint külföldi stábtagok szállására és utaztatására költeni, más célpontok is feltűnnek a térképen.

„Noha az angol és amerikai filmeknek még mindig ideális helyszín Magyarország, a kisebb költségvetésű produkciók már nem feltétlenül engedhetik meg maguknak a magyarországi béreket és költségeket” – ismeri el Berkes Juli. Ezért ezek a stábok Litvániába, Lettországba, Bulgáriába vagy Lengyelországba mennek, ahol van adókedvezmény, alacsonyak az árak, illetve a stúdiók. „Megfontoltan választanak” – állítja Balika Gergő: tekintettel arra, hogy az elmúlt 20 évben több megrendelő már sokadjára dolgozik Magyarországon magyar szakemberekkel, gyakorlatilag minden filmes pozíció bérfejlődéséről egészen pontos adatsorral rendelkeznek. „Ugyanúgy, ahogyan egy-egy nyugati ország futballbajnoksága is statisztikai alapon üzemeltetett klubok csoportját jelenti, annak inkább racionális, mint érzelemtől motivált döntéshozatalával együtt” – szögezi le a producer, aki a hazai filmipar egyik legnagyobb munkaadója.

Salamon András szerint a hazai filmipar hasonló dilemmával küzd, mint az autógyártás: az olcsó munkaerőre és adókedvezményekre, állami szubvenciókra alapozott összeszerelő üzemekkel (szervizmunkákkal) csak átmeneti sikereket lehet elérni.

Hosszú távon azonban csak valós hozzáadott értékkel lehet megtartani a nemzetközi partnereket. „Célzott, gyakorlatorientált, a filmes hiányszakmákra fókuszáló képzési programokkal lehet elejét venni, hogy a dübörgő magyarországi filmgyártás lendületét a szakember utánpótlás fenyegető szűkössége megtörje” – vélekedik a rendező, aki szerint a korszerű, a nyugati filmipar igényeit kielégítő filmes szakképzést ma már csak egy összehangolt módszertan szerint működő iskola képes biztosítani. Hasonló megoldást tartana célravezetőnek Kolos István is, aki sokkal szorosabb együttműködés szükségét érzi a hazai és a szervizfilmes cégek, valamint az iskolák között.

X_ARendszerbolTorolve_werk_FotoKredit-PinterLeo6-110823.jpg

Szecsanov Martin és Ujj Mészáros Károly az X - A rendszerből törölve c. film forgatásán (Fotó/Forrás: Pintér Leo)

Szintén elkerülhetetlennek ítéli a változást Balika Gergő, aki szerint a meglévő képzési rendszer tüneti kezelést tud adni a magyar filmszakma fundamentális problémáira, és körülbelül olyan hatékonysággal, mint egy fájdalomcsillapító: „egy időre javul a közérzet, úgy gondoljuk, megoldottuk a problémát, bízunk benne, hogy működni fog, egyes kivételeknél még talán valóban el is mulasztja a bajt, de összességében tüneti kezelésnek érzem a kezünkben lévő jelenlegi lehetőségeket” – fogalmaz a producer.

Salamon András álláspontja az, hogy a meglévő, jól képzett, minőségi munkára képes szakemberállomány növelésében nem csupán a fiatalokra lehet számítani, hanem a pályamódosítás előtt álló, akár 30 feletti korosztályra is – a „beiskolázáshoz” azonban elengedhetetlen a globális filmes szakma fejlődését naprakészen követni tudó, jól szervezett oktatási infrastruktúra, a tanári bázis és a professzionális kapcsolatrendszer. „Akkor lesz értelme a jelenleginél modernebb, felszereltebb, magasabb színvonalú képzési helyeknek megjelenni a magyarországi filmképzési rendszerben, ha annak üzemeltetői-befektetői egy tervezhető és prosperáló dimenzióba léphetnek be ezzel” – teszi hozzá Balika Gergő.

 

Fejléckép: illusztráció / fotó: Pexels, Le Minh

Sipos Zsuzsanna Oscar-díjat nyert - soroljuk a díjazottakat

Kapcsolódó

Sipos Zsuzsanna Oscar-díjat nyert - soroljuk a díjazottakat

A CODA kapta a legjobb film díját a helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben megrendezett 94. Oscar-gálán, amelyen Sipos Zsuzsanna, a Dűne díszletberendezője is Oscar-díjat vehetett át a legjobb produkciós tervezés kategóriában Patrice Vermette látványtervezővel együtt.

A legjobb film a Természetes fény – átadták a filmkritikusok díjait

A legjobb film a Természetes fény – átadták a filmkritikusok díjait

A filmkritikusok B. Nagy László-díját Nagy Dénes filmje, a Természetes fény nyerte el, a Legjobb rendezés díját Kocsis Ágnes kapta az Éden című filmért. Sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért az Életmű-díjat idén Sándor Pál kapta. GALÉRIA a cikkben.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Fenntartható? - Az újrahasznosítás és a lassulás jegyében jön a Műtárgyak éjszakája

A fenntarthatóság lesz a kiemelt témája a VI. Műtárgyak éjszakájának, amely ötven budapesti és néhány vidéki helyszínen csaknem száz művészeti sétával, tárlatvezetéssel, szakmai előadással, műterem-látogatással és egyéb programmal invitálja a látogatókat május 26. és 28. között.
Vizuál hír

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.
Vizuál ajánló

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Vizuál Film

Ukrajna árnyékában - Ma kezdődik a 75. cannes-i fesztivál

Több mint 35 ezer szakmai résztvevő és mozirajongó részvételével kezdődő fesztivál hivatalos programjában 21 film versenyez az Arany Pálmáért. Az évfordulós seregszemlét három év után ismét a megszokott időpontban rendezik meg, és a koronavírus-járvány miatti korábbi óvintézkedések is megszűnnek.
Vizuál ajánló

A fény, a hang és a művészet labirintusa - Cinema Mystica a Margitszigeten

Magyarország első immerzív, digital art kiállítását május 13. és június 5. között rendezik meg a város legújabb kulturális helyszínén, a margitszigeti Kristály Színtérben. Az új médiumokat felvonultató tárlat egy érzékszervi utazás, mely 16 egyedi installáción vezet végig