A Nemzeti Múzeum a legújabb időszaki kiállítása arra tesz kísérletet, hogy bemutassa Görgei Artúr (1818-1916) valós alakját, pályafutását és megítélését.

A szabadságharc legvitatottabb alakja

Az ismeretlenségből szinte pillanatok alatt avanzsált fővezérré, a szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben ott volt, s ebből öt összecsapást ő maga vezetett. A magyar vitézség legendás alakja a harcokban olyan sikereket ért el, hogy Ausztria kénytelen volt idegen segítséget kérni serege ellen. Görgei végül feltétel nélkül tette le a fegyvert a túlerőben lévő orosz csapatok előtt. Kegyelmet kapott, míg társai véres megtorlásnak estek áldozatul. A hadvezér túlélte ezt is, mint a csatában szerzett koponyasebet, és árulónak bélyegezve élt még ezután 67 évig, kegyelemkenyéren.

Erre a kérdésre az idők folyamán több válasz is született, Görgei Artúr megítélése többször változott, tetteit, érdemeit politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően sokan sokféleképp értelmezték. Valós alakját egyre inkább elfedte a személyéhez kapcsolódó szóbeszéd, az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyunk, az ország függetlenségét, a polgári átalakulást is szimbolizáló Kossuth-kultusz.

A megnyitón Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a magyar hadtörténet kimagasló, Hunyadi Jánoshoz vagy Zrínyi Miklóshoz mérhető alakjaként méltatta Görgei Artúrt. Mint elmondta, a tábornok hadvezéri képességeit későbbi bírálói sem vitatták, Kossuth azonban már 1849 őszén Görgeit tette felelőssé a világosi fegyverletételért, és a következő évtizedekben is sokan vádolták árulással a honvéd sereg fővezérét.

Érdeklődő Az ismeretlen Görgei című kiállításon a Nemzeti Múzeumban (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)

A Nemzeti Múzeum kiállításában 16 közgyűjtemény és több magánszemély 416 db válogatott műtárgya alapján egyszerre ismerkedhetünk meg a 201 éve született Görgeivel, valamint az utókor vele kapcsolatos elképzeléseivel. A tárlat június 23-ig látogatható.