Vizuál

Hudec László, Sanghaj kedvenc magyar építésze

2018.10.28. 10:10
Ajánlom
Hatvan éve, 1958. október 26-án halt meg Hudec (Hugyecz) László, a Sanghaj arculatát máig meghatározó építész, a város első és emblematikussá vált felhőkarcolója, a Park Hotel tervezője.
Hugyecz_Laszlo-225601.jpg

Hugyecz László (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Hugyecz László Ede 1893. január 8-án született Besztercebányán (ma: Banská Bystrica, Szlovákia). Anyja magyar volt, apja szlovák, ő maga mindkettőnek vallotta magát, nevét külföldre távozása után használta - nagyapja után - az egyszerűbb Hudec formában. Építési vállalkozó apja, aki a millenniumi földalatti építésében is részt vett, már gyerekként bevonta a munkába, így fia is ezt a pályát választotta. A budapesti Királyi József Műegyetemen tehetségével már diákként kitűnt, de éppen végzésekor, 1914-ben tört az első világháború, amely regényes fordulatokat adott életének.

A fronton megsebesült és orosz hadifogságba esett, Szibériában nyelvismeretének és szakmai tudásának hála mérnökként foglalkoztatták. 1917-ben tífuszt kapott, egy lovasbalesetben a lába több helyen eltört és örökre sánta maradt. 1918 májusában a dán Vöröskereszt hadirokkant-vonatával indították haza, de miután a szerelvény hosszú ideig vesztegelt a kínai határ közelében, a helyzetét egyre reménytelenebbnek látó Hudec néhány társával együtt egy vasúti hajtányt elkötve Kínába menekült. 1918 októberében hamis papírokkal érkezett meg a nyüzsgő, nyugatias kikötővárosba, Sanghajba, ahol az általa már beszélt féltucatnyi nyelv mellé kínaiul is megtanult.

37784872_2029951217026012_27934712106319872_n-225603.jpg

Park Hotel Sanghaj (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A rohamosan fejlődő metropoliszban számos külföldi építésziroda igyekezett kielégíteni a gigászi épületek iránti igényeket, s Hudec egyetlen magyarként kapott munkát az amerikai Rowland A. Curry irodájában. A világ különböző tájairól érkezett megrendelőket kiszolgáló cégnek kapóra jött a fiatal tervező eredetisége, építészeti stílusokban való jártassága, s főnöke hamar üzlettársává tette. Magánélete is rendeződött, 1922-ben feleségül vette egy gazdag családból származó svájci-angol Gisela Meyert, három gyermekkel a Hudec által tervezett házban éltek.

Társasági kapcsolatai, tehetsége és kreativitása megalapozták szakmai hírnevét, a miután a külföldi és a kínai befektetők bizalmát is elnyerte, 1925-ben saját céget alapíthatott. Sanghaj egyik legtöbbet foglalkoztatott építészeként a legkülönbözőbb stílusokban tervezett kórházat, templomot, színházat, mozit, egyetemet és lakóházakat, épületeit a szépség és a funkcionalitás kettőssége jellemezte. Legismertebb, s máig a város emblematikus épületének számító műve az 1934. december 1-jén megnyílt Park Hotel (akkor: Joint Savings Society Building). A 24 szintes (két föld alatti szinttel lefelé is terjeszkedő), 83,8 méter magas szálló 1952-ig Ázsia legmagasabb épülete volt, elsőségét Kínában 1966-ig, Sanghajban 1983-ig őrizte meg. Tervezésekor Hudec az általa kedvelt art deco stílust kínai népművészeti motívumokkal elegyítette és kora legfejlettebb technikáját és minőségi anyagait használta: a düsseldorfi acélgyárakból rendelt króm-acél ötvözetet, a kívülről barna kerámiával borított épület belsejébe felnyitható tetejű báltermet tervezett.

Hugyecz_Laszlo_-_1934_korul-225602.png

Hugyecz László (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Sanghaj 1937-es japán megszállása után az ingatlanfejlesztések leálltak, irodája nagyobb megbízásokat már nem kapott. Olvasással, nyelvtanulással és utazással töltötte ki szabadidejét, és tartotta a kapcsolatot honfitársaival. Maga köré gyűjtötte a Sanghajban élő magyarokat és szlovákokat, anyagilag és erkölcsileg is támogatta a rászorulókat. 1941-ben magyar állampolgárságot és útlevelet kapott, a Sanghaji Magyar Egyesület elnöke lett. 1942-ben tiszteletbeli magyar konzullá nevezték ki, az 1943 elején megnyílt konzulátus magyar származású zsidóknak adott útlevelet, amellyel elkerülhették az üldözést.

A háborút követően kiújult polgárháború alatt fontolgatta a hazatérést, de a dédelgetett álom az idehaza vásárolt birtok államosításával szertefoszlott. Miután helyzete a kommunisták előrenyomulása miatt Sanghajban is tarthatatlanná vált, 1947-ben menekülnie kellett. Családjával előbb a svájci Luganóban telepedtek le, innen a Vatikánba ment, hogy XII. Piusz pápa meghívására részt vegyen Szent Péter sírjának feltárásában. Az ásatásokkal kapcsolatban 1948-ban előadást is tartott a kaliforniai Berkeley egyetemen, miután a család San Franciscóba települt át. (Az amerikai bevándorlási hivatal és a CIA közös jelentése ezt írta róla: Mr. Hudec a Távol-Kelet egyik, ha nem a legkiemelkedőbb építésze.) Az ásatások újabb fordulatot adtak életének, felhagyott az építészettel, vallásfilozófiai munkákat írt, és festeni kezdett, családját ingatlanbefektetésekkel tartotta el. Miután első házukat egy földrengés utáni földcsuszamlás elsodorta, a másodikat ő maga tervezte földrengés-biztosra. 1958. október 26-án egy képet rakott föl az újonnan elkészült ház falára, amikor egy újabb fölmozgás miatt leesett a létráról, a sokktól szívrohamot kapott és meghalt. Végakarata szerint szülővárosában, Besztercebányán temették el.

Wukang_Mansion_Shanghai_May_2016_01-225602.jpg

Normandie Apartments (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Sanghajban tervezett több mint száz épülete közül 44 maradt fenn, ezek műemléki védettséget élveznek. 2015-ben Kínában egy internetes szavazáson egyetlen külföldiként őt magát is Sanghaj 99 klasszikus jelképe közé választották, épületei közül a Park Hotel és az 1924-ben elkészült Normandie Apartments is felkerült a listára.

Hudec László neve Sanghajban fogalom, de itthon csak az utóbbi évtizedben kezdték megismerni. Az életéről és munkásságáról 2010-ben magyarul megjelent monográfiát 2013-ban kínaiul is kiadták. 2017-ben fotóalbumot publikáltak sanghaji építészetéről. Örökségének ápolását és hagyatékának gondozását a 2013-ban alakult Hudec Kulturális Alapítvány vállalta fel. Egykori sanghaji villája ma múzeum és kulturális központ. Idén a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Emberi Méltóság Tanácsa emlékévet hirdetett születése 125., halála 60. és Sanghajba érkezésének 100. évfordulója alkalmából.

Műkincsek a filmvásznon és kutyák a Hopp Ferenc Múzeumban

Kapcsolódó

Műkincsek a filmvásznon és kutyák a Hopp Ferenc Múzeumban

A Sanghay – Shanghai kiállítás tárgyai ezúttal Karády Katalinnal szerepelnek egy filmben, a múzeum Facebook oldalán pedig a kiskedvencek fotóit várják a Kutya évének tiszteletére. Februárban és márciusban sem csak a kiállítások miatt érdemes ellátogatni az Andrássy úti villába.

A nénikéd, aki táncosnő volt Sanghajban, az...

A nénikéd, aki táncosnő volt Sanghajban, az...

A harmincas-negyvenes évek Budapestje megőrült az egzotikus távol-keletért. A bohémek a körtéri Sanghay Bárba jártak, de a valódi Sanghajban is akadtak magyarok. Például Dessewffy Flóra táncosnő, akinek karrierjéről még rokonai se tudtak. Fajcsák Györgyivel, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatójával, a kiállítás egyik kurátorával, a táncosnő hagyatéka mellett két, témába vágó korabeli filmről és kalandor magyarokról beszélgettünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Vizuál

Tölts egy napot Woody Allennel

November 28-án érkezik a hazai mozikba Woody Allen legújabb filmje, az Egy esős nap New Yorkban. Ebből az alkalomból Woody Allen-napot tartanak a Kino Cafe Moziban, a mester utóbbi években készített legjobb filmjeivel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Ceauşescu önéletrajz, Chuck Norris és a román új hullám remekei a Román Filmhéten

A rendszerváltás 30. évfordulóján a visszatekintésé, az emlékezésé a főszerep a 14. Román Filmhéten. A filmhetet A hegyek szigete nyitja, Corneliu Porumboiu Cannes-i versenyfilmjét premier előtt vetíti az Uránia kedd este.
Vizuál díj

Izraeli ügyvédnőről szóló film nyerte a Verziót 

Átadták a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál díjait szombat este Budapesten, amelyen Rachel Leah Jones és Philippe Bellaiche munkája, Az ügyvéd kapta a legjobb emberi jogi film díját.
Vizuál videó

Megmentők vagy újraalkotók? – Polgárdi Ákos és Seres András a Kult50-ben

Mi időtálló és mi nem? Megvárjuk, hogy ez kiderüljön valamiről, vagy még idő előtt lecseréljük? Látszódnia kell valamin, hogy az kortárs? És hogyan maradhat háttérben egy restaurátor munkája az eredeti műhöz képest? Ezeket a témákat is érintettük Polgárdi Ákos grafikussal és Seres András restaurátorral.
Vizuál hír

Újabb három elsőfilm foroghat az Inkubátor Programban

Három elsőfilmes, Szilágyi Fanni, Fazekas Máté és Dér Asia Inkubátor Programban készülő alkotásainak szavazott meg filmgyártási támogatást a Filmszakmai Döntőbizottság.
Vizuál magazin

Másfél méteres hollywoodi óriás: 75 éves Danny DeVito

Szóljatok a köpcösnek, Ikrek, Junior, Batman – csak néhány azok közül a filmek közül, amelyek sokak kedvencévé tették Danny DeVitót, aki 150 centis magasságával Hollywood egyik legnagyobb sztárja.