Vizuál

Hundertwasser, "a varázslatos különc" és az ablakból álló házak

2018.12.15. 11:35
Ajánlom
Kilencven éve, 1928. december 15-én született Friedensreich Hundertwasser osztrák festő és grafikus, épülettervező, a 20. század egyik legkülönösebb képzőművésze. 

Bécsben született Friedrich Stowasser néven, ebből "németesítette" a Hundertwassert (a sto szlávul százat jelent). Teljes művészneve Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser volt, ebből a Friedensreich magyarul békével teli, a Regentag esős nap, a Dunkelbunt pedig sötéttarka. A bécsi Képzőművészeti Akadémiát otthagyva autodidaktaként tanult tovább, főleg 1951-ben tett marokkói és tunéziai útjai hatottak rá.

GettyImages-99711544-101112.jpg

Hundertwasser műtermében 1952-ben (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

1952-ben nyitotta meg első kiállítását Bécsben, egy évvel később megfestette első spirálalakzatát, 1958-ban Penészkiáltványt írt az építészeti racionalizmus ellen. Ugyanitt hirdette meg először

az Ablak jogát, vagyis azt, hogy a bérlőnek joga van, hogy a lakása ablakán kihajolva, amíg csak a keze elér lekaparja a vakolatot, majd a egy hosszú ecsettel, szintén kartávolságig kifesse.

Így kívülről, az utcáról is láthatóvá válik, hogy aki itt él, az különbözik a bebörtönzött, rabszolgaságba taszított, egyenembertől, aki a szomszédban lakik.

Párizstól Tokióig bejárta az egész világot, 1972 és 1983 között öt földrészen láthatták vándorkiállítását. Utazásai során előadásokat tartott, meztelen performanszokat mutatott be, miközben felolvasta a Meztelenbeszéd a harmadik bőr jogáért című írását. Az ember öt bőréről beszélt, amelyek a következők: a saját bőrünk, a ruházat, a ház, a szociális környezet (a családtól a nemzetig) és a globalitás.

Már az 1950-es években világpolgárként élt, a civilizáció kritikusaként lépett fel, foglalkoztatta a környezetvédelem kérdése. A kispolgárt megbotránkoztatni akaró művész mozgalmat indított Jogod az ablakhoz - kötelességed a fa iránt elnevezéssel, melyben az ablakok kötetlen elhelyezését és tetőkertek telepítését hirdette. Humuszvécé című kiáltványában a fekália visszajuttatását javasolta a természet körforgásába.

Festészetében, homlokzataiban, postai bélyegein, ruhaterveiben harsány színeket alkalmazott, kereste az ember és a természet megbékélésének lehetőségeit. Lenyűgözték a spirális formák, elutasította az egyenes vonalakat, amelyeket "az ördög eszközének" tartott. Művészetelméletét transzautomatizmusnak, festészetét organikus festészetnek nevezte.

Leghíresebb alkotása a bécsi Hundertwasser-ház, illetve a közelében lévő múzeum, amelyben a festő műveit állandó kiállítás mutatja be. Az 1983 és 1985 között épült ház meghatározhatatlan formái hullámzó padlói és környező járdái, a logikát nélkülöző változatos szerkezeti elemei, burkolatai és aszimmetriái látogatók tízezreit vonzzák. A házban 52 lakás, 4 iroda, 16 magán- és 3 közös terasz található, mintegy 250 fa és bokor színesíti. A művész a tetőt is befüvesítette, a lakásokból pedig fák nőttek ki. A ház tervezéséért nem fogadott el fizetséget. Kijelentette, hogy már az megérte a befektetett munkát, hogy "megakadályozta, hogy valami borzalmas épüljön ide ehelyett."

A művész így vallott a házról:

Néhányan azt állítják, a házak falakból állnak, szerintem meg ablakokból."

A házzal átellenben kis "bevásárlóközpont" található, ahol főleg ajándéktárgyakat árusítanak, de látványosság a vécé is, amelynek a művész különös figyelmet szentelt.

Hundertwasserartbuildingarchitecturebuildings-101514.jpg

Torony (Fotó/Forrás: wikipedia)

Hundertwasser 1981-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia professzora lett, és megkapta a nagy Osztrák Állami Díjat. Utolsó vállalkozása 1999-ben a magdeburgi Hundertwasser-ház volt, amelynek felavatását már nem érhette meg: 2000. február 19-én halt meg egy hajón a Csendes-óceánon, úton Új-Zélandról hazafelé.

A rendkívül eredeti, megzabolázhatatlan művész, aki állandóan feltűnést keltett és botrányokat kavart, már néhány évvel a halála után klasszikussá vált. Legmeghökkentőbb műveivel is arra kereste a választ, hogy miképpen élhetne harmonikusan együtt ember és természet.

1994-ben Kreatív építészet - az alkotás példázata címmel építészeti terveiből rendeztek kiállítást a Budapesti Történeti Múzeumban, és ugyanebben az évben felvetődött, hogy ő díszítené a Fővárosi Levéltár új épületét, de ez anyagi és szerzői jogi viták miatt végül ez nem valósult meg. 2007-ben Egy varázslatos különc címmel, több mint száz alkotással az életművét bemutató kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban, 2011-ben a szegedi Reök-palotában mutatkoztak be grafikai munkái, 2016-ban pedig Hundertwasser és a japán Haszegava Soicsi grafikai munkáiból rendeztek kiállítást a budapesti Gerbeaud-házban Kelet és Nyugat címmel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Vizuál

Tölts egy napot Woody Allennel

November 28-án érkezik a hazai mozikba Woody Allen legújabb filmje, az Egy esős nap New Yorkban. Ebből az alkalomból Woody Allen-napot tartanak a Kino Cafe Moziban, a mester utóbbi években készített legjobb filmjeivel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Ceauşescu önéletrajz, Chuck Norris és a román új hullám remekei a Román Filmhéten

A rendszerváltás 30. évfordulóján a visszatekintésé, az emlékezésé a főszerep a 14. Román Filmhéten. A filmhetet A hegyek szigete nyitja, Corneliu Porumboiu Cannes-i versenyfilmjét premier előtt vetíti az Uránia kedd este.
Vizuál díj

Izraeli ügyvédnőről szóló film nyerte a Verziót 

Átadták a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál díjait szombat este Budapesten, amelyen Rachel Leah Jones és Philippe Bellaiche munkája, Az ügyvéd kapta a legjobb emberi jogi film díját.
Vizuál videó

Megmentők vagy újraalkotók? – Polgárdi Ákos és Seres András a Kult50-ben

Mi időtálló és mi nem? Megvárjuk, hogy ez kiderüljön valamiről, vagy még idő előtt lecseréljük? Látszódnia kell valamin, hogy az kortárs? És hogyan maradhat háttérben egy restaurátor munkája az eredeti műhöz képest? Ezeket a témákat is érintettük Polgárdi Ákos grafikussal és Seres András restaurátorral.
Vizuál hír

Újabb három elsőfilm foroghat az Inkubátor Programban

Három elsőfilmes, Szilágyi Fanni, Fazekas Máté és Dér Asia Inkubátor Programban készülő alkotásainak szavazott meg filmgyártási támogatást a Filmszakmai Döntőbizottság.
Vizuál magazin

Másfél méteres hollywoodi óriás: 75 éves Danny DeVito

Szóljatok a köpcösnek, Ikrek, Junior, Batman – csak néhány azok közül a filmek közül, amelyek sokak kedvencévé tették Danny DeVitót, aki 150 centis magasságával Hollywood egyik legnagyobb sztárja.