Az Időgép a világjárvány idején jött létre, és a Ludwig gyűjteményéből válogatva tárja fel a művészi és történelmi idő különböző aspektusait, Szipőcs Krisztina kurátor nézőpontjából vizsgálva a két idősík viszonyát.
Amint lehet, újranyit a 2020 októbere óta látható Rejtett mintázatok, amely eredetileg tavaszig lett volna látogatható, ám a múzeum úgy döntött, hogy meghosszabbítják a kiállítást. Így aki ősszel nem jutott el, még lesz lehetősége bepillantást nyerni a Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 25 évébe. A technikának köszönhetően részletesen megismerhetők azok a rejtett kapcsolatok és összefüggések, melyek egy-egy vizsgált jelenség hátterében húzódnak.
A tárlat egyben egy újszerű, izgalmas kísérlet is arra, hogy hogyan lehet múzeumi környezetben a tudományos eredményeket megmutatni.
A 2020-ban, 90 éves korában elhunyt Konok Tamás életmű-kiállítása is megnyitja kapuit idén áprilisban. A zárt ajtók mögött megtartott decemberi megnyitóra, melyet a festőművész már nem élhetett meg, több mint száz alkotás került a falakra. A tárlat anyagát a mester műterméből, az ő közreműködésével válogatták, nagy hangsúlyt fektetve a legfrissebb, 2000-2010-es évek munkáira.
Időgép a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
Talán leginkább a Rejtett mintázatokhoz kapcsolható az áprilisban megnyíló Spatial Affairs, amely a számítógép által generált szimulációk, virtuális valóságok vagy hálózatba kapcsolt digitális platformok világába kalauzolja a látogatókat. A kiállítás a fizikai és digitális jelenlét kapcsolatát és egymásra utaltságát vizsgálja modern, konceptuális és kortárs műveken, valamint manifesztókon keresztül.
A nyár is az új kiállításokról szól majd a Ludwig Múzeumban. A Lassú élet, radikális hétköznapok egy nemzetközi csoportos kiállítás állásfoglalás és közvetlen reakció napjaink égető globális kérdéseire. A július 8. és szeptember 5. között látható tárlat témája ráadásul a járvány miatt még közelibbé és aktuálisabbá vált.
A 120 éves magyar filmről is megemlékezik a múzeum, részletesen tárgyalva a magyar mozgókép történetét az 1901-es A táncz bemutatójától indulva, végigvezetve az érdeklődőket a 20. századon.
A tudománytól eltávolodva fontos szerephez jut a természetközeliség a Metafizikus áthatolás egy zebrán című kiállításon, amely ősszel az „Egy a természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás Budapest 2021” kísérő programjaként szerepel a Ludwig kínálatában, a vadászatot tematizálva.
Az évet két tárlattal búcsúztatják: Frey Krisztián ’60-as években alkotó neoavantgárd képzőművész életmű-kiállítása olyan alkotásokat is felvillant, melyek eddig a szakma előtt is ismeretlenek voltak, ezzel egy időben pedig
újra meghirdetik az Esterházy Art Awardot, melynek 25 legjobb művészét egy tárlat keretében mutatják majd be.
A 2009-ben megalapított, 5000 euró összdíjazású kitüntetés célja a kortárs képzőművészet és a nemzetközi párbeszéd támogatása, és kétévente ítéli oda egy független zsűri három 45 év alatti képzőművésznek. A pályázaton festészettel és azzal határos technikával készült alkotásokkal lehet részt venni.
A kiállítások mellett a Ludwig A múzeum mint megváltozott entitás – HyMex címmel szimpóziumot is tart május 6-7-én, melynek témája a digitális és kísérleti muzeológia, a műtárgyvédelem, a kurátori gyakorlat, valamint a művészetközvetítés. A szimpózium fő részét a meghívott nemzetközi alkotók előadásai adják majd, a további alkotókat nyílt pályázat útján választják ki a kelet-közép-európai, illetve a délkelet-európai régióból.
A nemzetközi kiállítások sem maradnak el, a múzeum Othernity. Modern örökségünk újrakondicionálása című tárlata a 17. Velencei Építészeti Biennálén szerepel majd májusban. A tárlat reflektál Hashim Sarkis főkurátor „Hogyan fogunk élni?” kérdésére, közép- és kelet-európai építészirodák segítségével gondolva újra 12 emblematikus budapesti modern épületet.
Fejléckép: Ludwig Múzeum volt az Év Múzeuma 2020-ban (forrás: Ludwig Múzeum)
hírlevél
