Vizuál

Igazi holttestek voltak a Medúza tutaja modelljei

2016.10.27. 09:16
Ajánlom
Hullaházakból és elmegyógyintézetekből kölcsönzött holttesteket Théodore Géricault, hogy megfesthesse élete főművét, a Medúza tutaját. A tetemeket modellként használta a festő - írta meg a hiperallergic.com.

Théodore Géricault 18 hónapig dolgozott festményén, mely egy 1816-os tragédiát örökített meg; egy tutaj hajótörést szenvedett, az áldozatok majdnem két hétig hánykolódtak a tengeren. Az áldozatok száma 10 és 150 között volt. Géricault a szenvedő testeket és a tetemeket valósághűen akarta ábrázolni, ezért a környékbeli kórházakból végtagokat, testrészeket kölcsönzött, hogy a műtermében vázlatokat készítsen róluk.

Théodore Géricault: Medúza tutaja (1818-19)

Théodore Géricault: Medúza tutaja (1818-19) (Fotó/Forrás: wikipedia)

Géricault jó kapcsolatokat ápolt a kórházakkal és hullaházakkal, hogy tanulmányozhassa, mi történik az emberi testtel közvetlenül a halál előtt és után. Ám ez akkoriban nem volt szokatlan; a 19. században a párizsi hullaházak a turisták kedvelt célpontjai voltak.

Rupert Christiansen 2002-ben megjelent könyvében ( The Victorian Visitors: Culture Shock in Nineteenth-Century Britain) leírja, hogy Géricault miként kölcsönzött egy fejet egy elmegyógyintézetből, hogy aztán műterme tetején tartsa két hétig, és lerajzolja a fejen végbemenő változást.

A kritikusok és a közönség valószínűleg elborzadt, amikor az 1819-es Szalonon először bemutatták a festményt. Valaki például olyan kritikával illette, hogy az csak „egy halom hulla”. Talán még ő sem tudott róla, mennyire beletrafált a dologba. Míg mások az emberi test részletgazdag ábrázolását dicsérték. Gustave Planche 1851-es kritikájában a festmény előterében található figuráról áradozott ezekkel a szavakkal; „csodálatos és ijesztő pontossággal megfestett holttest”.

Théodore Géricault: Tanulmány - lábak és kezek (1818-19)

Théodore Géricault: Tanulmány - lábak és kezek (1818-19) (Fotó/Forrás: wikipedia)

A Medúza tutaja a párizsi Louvre-ben van kiállítva; a monumentális festmény egy egész falat elfoglal, és a szokatlan kompozíció és részletgazdagság még most is elkápráztatja a látogatót. Amiről többnyire nem tesznek említést a leírások, az az, hogy Géricault megtartotta magának a festményeit. Anatómiai tanulmányait 1824-es halála után saját műtermében találták meg. A műveket a műteremmel együtt áruba bocsátották, amelyek mégis megmaradtak, különböző múzeumokhoz kerültek. Valószínűleg a múzeumi boltokban mégsem sűrűn találkozunk szembe a művész festményeit ábrázoló képeslapokkal, bögrékkel és pólókkal. Talán nem véletlenül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.