Vizuál

Igazi holttestek voltak a Medúza tutaja modelljei

2016.10.27. 09:16
Ajánlom
Hullaházakból és elmegyógyintézetekből kölcsönzött holttesteket Théodore Géricault, hogy megfesthesse élete főművét, a Medúza tutaját. A tetemeket modellként használta a festő - írta meg a hiperallergic.com.

Théodore Géricault 18 hónapig dolgozott festményén, mely egy 1816-os tragédiát örökített meg; egy tutaj hajótörést szenvedett, az áldozatok majdnem két hétig hánykolódtak a tengeren. Az áldozatok száma 10 és 150 között volt. Géricault a szenvedő testeket és a tetemeket valósághűen akarta ábrázolni, ezért a környékbeli kórházakból végtagokat, testrészeket kölcsönzött, hogy a műtermében vázlatokat készítsen róluk.

Théodore Géricault: Medúza tutaja (1818-19)

Théodore Géricault: Medúza tutaja (1818-19) (Fotó/Forrás: wikipedia)

Géricault jó kapcsolatokat ápolt a kórházakkal és hullaházakkal, hogy tanulmányozhassa, mi történik az emberi testtel közvetlenül a halál előtt és után. Ám ez akkoriban nem volt szokatlan; a 19. században a párizsi hullaházak a turisták kedvelt célpontjai voltak.

Rupert Christiansen 2002-ben megjelent könyvében ( The Victorian Visitors: Culture Shock in Nineteenth-Century Britain) leírja, hogy Géricault miként kölcsönzött egy fejet egy elmegyógyintézetből, hogy aztán műterme tetején tartsa két hétig, és lerajzolja a fejen végbemenő változást.

A kritikusok és a közönség valószínűleg elborzadt, amikor az 1819-es Szalonon először bemutatták a festményt. Valaki például olyan kritikával illette, hogy az csak „egy halom hulla”. Talán még ő sem tudott róla, mennyire beletrafált a dologba. Míg mások az emberi test részletgazdag ábrázolását dicsérték. Gustave Planche 1851-es kritikájában a festmény előterében található figuráról áradozott ezekkel a szavakkal; „csodálatos és ijesztő pontossággal megfestett holttest”.

Théodore Géricault: Tanulmány - lábak és kezek (1818-19)

Théodore Géricault: Tanulmány - lábak és kezek (1818-19) (Fotó/Forrás: wikipedia)

A Medúza tutaja a párizsi Louvre-ben van kiállítva; a monumentális festmény egy egész falat elfoglal, és a szokatlan kompozíció és részletgazdagság még most is elkápráztatja a látogatót. Amiről többnyire nem tesznek említést a leírások, az az, hogy Géricault megtartotta magának a festményeit. Anatómiai tanulmányait 1824-es halála után saját műtermében találták meg. A műveket a műteremmel együtt áruba bocsátották, amelyek mégis megmaradtak, különböző múzeumokhoz kerültek. Valószínűleg a múzeumi boltokban mégsem sűrűn találkozunk szembe a művész festményeit ábrázoló képeslapokkal, bögrékkel és pólókkal. Talán nem véletlenül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Vizuál hír

Hallott már a Mediciek titkos folyosójáról?

A firenzei Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosó különleges építmény, amelynek segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában.
Vizuál hír

Új Van Dyck-festmény a Szépművészeti gyűjteményében

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése.