Vizuál

Így hülyültünk mi, avagy Stirlitz 95 évesen még mindig tudná

2023.02.08. 09:30
Ajánlom
Február 8-án lenne 95 éves a szovjet színész, Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov, akit csak Stirlitzként ismer az a korosztály, akit mi korai X generációként tartunk számon. Annak igyekszünk utánajárni, hogy ebben a sajátos helyzetben voltaképpen ki mit tud.  

A mai ötvenesekről úgy tartja a szociológia, hogy közös jellemzőjük a fogyasztói társadalomhoz és a felgyorsult élethez való igazodás a családi kötelékek kárára, a korlátlan munkaidőhöz való könnyű hozzászokás, a munkahelyi szorongás és az egyedüllét, valamint ezek következményeként a befelé fordulás: az élet értelmének és önmaguknak a keresése. Pedig nem. A sok ilyen és amolyan, befelé és kifelé forduló, családcentrikus és egyedülálló, munkamániás és életművész ötvenes metszetében

mindössze egyetlen mondat áll: „Stirlitz tudta ezt”.

– Fogalmam nem volt, hogy ekkora tömegnyomor lesz a piacon.
– Bezzeg Stirlitz tudta ezt.

Ezt senki nem érti rajtunk kívül, akiket A tavasz tizenhét pillanata című szovjet filmsorozat az 1970-es évek közepén éppen zsendülő, tisztalelkű rosszgyerekként talált el. A szüleinket az „ellenforradalmat” követő években, a televízió őskorában a Patyomkin páncélos lövegeivel (Eisenstein 1925-ös filmes remeklése) célozták meg, és inkább hazai propagandatermékekkel, iskolai rendezvényekkel, illetve a kötelezően ajánlott úttörőmozgalommal szőnyegbombázták, minket pedig többek között A tavasz tizenhét pillanatával igyekeztek szovjetbaráttá simogatni. Nem is eredménytelenül:

szerintünk Lenin legalább akkora elme volt, mint Engels, vagy akár Marx, sőt annyival több is, hogy ő államférfiként meg is valósította mindazt, amit a két német filozófus összeelmélkedett.

824-170728.jpg

Tyihonov A tavasz tizenhét pillanata című filmsorozatban (Fotó/Forrás: Fortepan)

Továbbmegyek: azt hittük, hogy a náci Németország akaratunk ellenére kényszerített bele minket a háborúba, ami ellen foggal-körömmel tiltakoztunk, és ahol tudtunk, például hősies partizánakciókkal ellenálltunk, és bár a németek végül elfoglalták hazánkat, a szovjet hadsereg elkergette őket, és felszabadított minket. A Don-kanyaros történet pedig talán félreértés lehetett, ami mögött szerintünk szintén a fasiszták álltak. Ezeket persze nem A tavasz tizenhét pillanatából vettük, mert az csupán egy orosz kémről szólt, aki Hitler végső ármánykodását próbálta megakadályozni Berlinben 1945 tavaszán, a világháború utolsó heteiben. Azt pedig be kell látnunk, hogy nem is akkora csúsztatás a második világháború történéseit úgy beállítani, miszerint a náci Németország világuralmi törekvéseit elsősorban a Szovjetunió akadályozta meg.

Propaganda azért itt is volt, nem véletlen, hogy

a sorozat a szovjet állambiztonsági szervezet, a KGB megrendelésére készült.

Merthogy a szüleink generációja akkorra már az egész szovjetbarát régióban régen kinőtt a nagy testvér mesebirodalmából, és a KGB-nek, finoman szólva, nem volt pozitív a megítélése. A filmmel ezen a meglehetősen diabolikus imázson szerettek volna változtatni. A valós történeten alapuló filmsorozatban Max Otto von Stirlitz a német hírszerzés magas rangú tisztje, ám az igazi neve Makszim Makszimovics Iszajev, és a szovjet hírszerzés ezredese. Ebből könnyen kitalálható, hogy a dramaturgiai lendületet a lebukás állandó veszélye adta.

826-090111.jpg

A tavasz tizenhét pillanata című filmsorozat egyik jelenete (Fotó/Forrás: Fortepan)

Amikor épp a legkörmönfontabb csapdát állították Iszajev-Stirlitznek, és már minden elveszni látszott, rendre megszólalt a narrátor (Bot Béla) hangja: „De Stirlitz tudta ezt”. Ökölbe szoruló idegrendszerünk azonnal elernyedt, és kiszakad belőlünk a megkönnyebbült sóhaj: hát persze, hogy tudja.

Stirlitz a maga végtelen nyugalmával olyan volt nekünk, mintha az apánk lett volna, csak az apánk nem tudott mindent.

Egyszerre szerettük és féltük őt: semmiképpen nem lettünk volna ellensége ennek a nagyszerű szovjet férfinek.

Egyszemélyes különítményként mindent is megoldott, és mindenből is kimászott: ennyiben távoli rokonságban állt például a mi néhány évvel korábban született Bors című sorozatunkkal, ahol a Sztankay István által játszott Bors Máté menekül sikeresen 15 részen és közel 30 esztendőnyi történelmen át. Utóbbival szemben a szovjet filmsorozatban azonban egy grammnyi humor nem volt. Olyan komolyan vette magát, hogy azt poén nélkül nem is lehetett elviselni. Ebben azért sokat segített a jellegzetes, monoton és sablonos narráció, ami részletesen és szinte folyamatosan kommentálta a történéseket. Nyomában sorra születtek a Stirlitz-viccek:

Stirlitz, mikor este átment a parkon, észrevette, hogy egy szempár figyeli.
– Müller – gondolta Stirlitz
– Stirlitz – gondolta a bagoly.

Stirlitz Berlin főutcáján sétál, miközben a járókelők gyanakodva figyelik.
– Úgy látszik, lebuktam – gondolja Stirlitz. – Most vagy az oroszos pofám az oka, vagy ez az ejtőernyő a hátamon.

Stirlitz kilépett a Gestapo épületéből:
– Daszvidanyja! – vetette oda az őrnek, majd rögtön elgondolkodott, hogy nem hibázott-e.

Ha még nem esett volna le mindenkinek: A tavasz tizenhét pillanata kifejezetten jó filmsorozat volt. Egyébként nem égett volna be kizárólag a fogékony életkor miatt, mindösszesen tizenkét epizód alatt. Feszes dramaturgiájú, izgalmas kalandfilm, ami különös, dokumentarista stílusa mellett abban is szokatlan volt, hogy a német tiszteket nem agyalágyultakként, hanem rátermett és agyafúrt emberekként mutatta be, akik így a szovjet hős valódi ellenfelei lehettek.

827-090138.jpg

A tavasz tizenhét pillanata című filmsorozat egyik jelenete (Fotó/Forrás: Fortepan)

Stirlitzet Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov játszotta. A szovjet színész február 8-án lenne 95 esztendős, és biztosak lehetünk benne, hogy Stirlitzként még mindig tudná.

Vajon mi időközben eljutottunk oda, hogy annyit tudjunk, mint ő, vagy legalábbis többet, mint amennyit ötven éve tudtunk?

Fejléckép: Tyihonov A tavasz tizenhét pillanata című filmsorozat egyik jelenetében (Forrás: Fortepan)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Regény, film, opera? – Krasznahorkai-feldolgozást mutattak be Berlinben

Nemrég mutatták be a Berlini Állami Opera legújabb kortárs operaprojektjét, Marc-André Dalbavie Az ellenállás melankóliája című műve Krasznahorkai László azonos című regényéből készült. Július 4-én, a sorozat második előadásán jártunk.
Zenés színház

Színházi előadás készült egy Kurtág-műből

Július elején mutatta be az Aix-en-Provence-i Fesztivál a Dalok és töredékek című produkciót, amely Kurtág György Kafka-Fragmente Peter Maxwell Davies Eight Songs for a Mad King című művére épül.
Jazz/World

Harminc feltörekvő zenész léphet fel a Magyar Zene Háza külső és belső tereiben

Idén nyáron, a Fringe program keretében zeneiskolásoknak, hobbizenészeknek, feltörekvő zenekaroknak és utcazenészeknek adnak lehetőséget a fellépésre a Magyar Zene Ház különböző pontjain.
Vizuál

Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmje is versenyez a palicsi filmfesztivál fődíjáért

A magyar film mellett további tíz alkotás vesz részt a versenyprogramban. Közülük választja ki a zsűri, ki kapja meg a legjobb filmnek járó Arany Torony díjat, a legjobb rendezőnek járó Palicsi Tornyot és a zsűri különdíját, emellett a közönség is szavazhat a legjobbnak ítélt alkotásra.
Plusz

Tízből kilenc gyerek rendszeresen hallgat zenét

Felmérés készült a gyerekek zenehallgatási szokásairól. Kiderült, hogy a magyar gyerekek kedvenc zenészei között túlsúlyban vannak a hazai előadók.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmje is versenyez a palicsi filmfesztivál fődíjáért

A magyar film mellett további tíz alkotás vesz részt a versenyprogramban. Közülük választja ki a zsűri, ki kapja meg a legjobb filmnek járó Arany Torony díjat, a legjobb rendezőnek járó Palicsi Tornyot és a zsűri különdíját, emellett a közönség is szavazhat a legjobbnak ítélt alkotásra.
Vizuál magazin

Ezekről a kultfilmekről ma már mindenki szuperlatívuszokban beszél, pedig megbuktak a premierjük idején

Ma már nehéz elhinni, de számos kultikus remekmű alulteljesített premierje idején a mozikban. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat, rávilágítva arra is, milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy produkció pénzügyi sikerét. 
Vizuál interjú

Mindig készen kell álljunk némi „zajt” csapni magunk körül – interjú Till Brönnerrel

Identitás – Európai látkép címmel nyílt meg, és augusztus 25-ig várja a látogatókat Till Brönner fotókiállítása a Ludwig Múzeumban. A jazztörténet egyik legsikeresebb német zenészét trombita-virtuózként tartják számon, a jazz és popzene számos nagyságával működött együtt, emellett fotográfusként is kiváló.
Vizuál hír

Budapesti múzeumokat látogatott meg John Malkovich

A hollywoodi filmcsillag a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában tett múzeumi sétát.
Vizuál hír

Vidnyánszky Attila egymilliárd forintból filmesíti meg az Úri murit

Úri muri, megazisten! címmel, Trill Zsolt, Szarvas József, Schnell Ádám és Berettyán Nándor főszereplésével készül film Móricz Zsigmond regényéből. Az NFI támogatást szavazott meg Sophy Romvari első nagyjátékfilmjének gyártására is.