Vizuál

Így hülyültünk mi, avagy Stirlitz 95 évesen még mindig tudná

2023.02.08. 09:30
Ajánlom
Február 8-án lenne 95 éves a szovjet színész, Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov, akit csak Stirlitzként ismer az a korosztály, akit mi korai X generációként tartunk számon. Annak igyekszünk utánajárni, hogy ebben a sajátos helyzetben voltaképpen ki mit tud.  

A mai ötvenesekről úgy tartja a szociológia, hogy közös jellemzőjük a fogyasztói társadalomhoz és a felgyorsult élethez való igazodás a családi kötelékek kárára, a korlátlan munkaidőhöz való könnyű hozzászokás, a munkahelyi szorongás és az egyedüllét, valamint ezek következményeként a befelé fordulás: az élet értelmének és önmaguknak a keresése. Pedig nem. A sok ilyen és amolyan, befelé és kifelé forduló, családcentrikus és egyedülálló, munkamániás és életművész ötvenes metszetében

mindössze egyetlen mondat áll: „Stirlitz tudta ezt”.

– Fogalmam nem volt, hogy ekkora tömegnyomor lesz a piacon.
– Bezzeg Stirlitz tudta ezt.

Ezt senki nem érti rajtunk kívül, akiket A tavasz tizenhét pillanata című szovjet filmsorozat az 1970-es évek közepén éppen zsendülő, tisztalelkű rosszgyerekként talált el. A szüleinket az „ellenforradalmat” követő években, a televízió őskorában a Patyomkin páncélos lövegeivel (Eisenstein 1925-ös filmes remeklése) célozták meg, és inkább hazai propagandatermékekkel, iskolai rendezvényekkel, illetve a kötelezően ajánlott úttörőmozgalommal szőnyegbombázták, minket pedig többek között A tavasz tizenhét pillanatával igyekeztek szovjetbaráttá simogatni. Nem is eredménytelenül:

szerintünk Lenin legalább akkora elme volt, mint Engels, vagy akár Marx, sőt annyival több is, hogy ő államférfiként meg is valósította mindazt, amit a két német filozófus összeelmélkedett.

824-170728.jpg

Tyihonov A tavasz tizenhét pillanata című filmsorozatban (Fotó/Forrás: Fortepan)

Továbbmegyek: azt hittük, hogy a náci Németország akaratunk ellenére kényszerített bele minket a háborúba, ami ellen foggal-körömmel tiltakoztunk, és ahol tudtunk, például hősies partizánakciókkal ellenálltunk, és bár a németek végül elfoglalták hazánkat, a szovjet hadsereg elkergette őket, és felszabadított minket. A Don-kanyaros történet pedig talán félreértés lehetett, ami mögött szerintünk szintén a fasiszták álltak. Ezeket persze nem A tavasz tizenhét pillanatából vettük, mert az csupán egy orosz kémről szólt, aki Hitler végső ármánykodását próbálta megakadályozni Berlinben 1945 tavaszán, a világháború utolsó heteiben. Azt pedig be kell látnunk, hogy nem is akkora csúsztatás a második világháború történéseit úgy beállítani, miszerint a náci Németország világuralmi törekvéseit elsősorban a Szovjetunió akadályozta meg.

Propaganda azért itt is volt, nem véletlen, hogy

a sorozat a szovjet állambiztonsági szervezet, a KGB megrendelésére készült.

Merthogy a szüleink generációja akkorra már az egész szovjetbarát régióban régen kinőtt a nagy testvér mesebirodalmából, és a KGB-nek, finoman szólva, nem volt pozitív a megítélése. A filmmel ezen a meglehetősen diabolikus imázson szerettek volna változtatni. A valós történeten alapuló filmsorozatban Max Otto von Stirlitz a német hírszerzés magas rangú tisztje, ám az igazi neve Makszim Makszimovics Iszajev, és a szovjet hírszerzés ezredese. Ebből könnyen kitalálható, hogy a dramaturgiai lendületet a lebukás állandó veszélye adta.

826-090111.jpg

A tavasz tizenhét pillanata című filmsorozat egyik jelenete (Fotó/Forrás: Fortepan)

Amikor épp a legkörmönfontabb csapdát állították Iszajev-Stirlitznek, és már minden elveszni látszott, rendre megszólalt a narrátor (Bot Béla) hangja: „De Stirlitz tudta ezt”. Ökölbe szoruló idegrendszerünk azonnal elernyedt, és kiszakad belőlünk a megkönnyebbült sóhaj: hát persze, hogy tudja.

Stirlitz a maga végtelen nyugalmával olyan volt nekünk, mintha az apánk lett volna, csak az apánk nem tudott mindent.

Egyszerre szerettük és féltük őt: semmiképpen nem lettünk volna ellensége ennek a nagyszerű szovjet férfinek.

Egyszemélyes különítményként mindent is megoldott, és mindenből is kimászott: ennyiben távoli rokonságban állt például a mi néhány évvel korábban született Bors című sorozatunkkal, ahol a Sztankay István által játszott Bors Máté menekül sikeresen 15 részen és közel 30 esztendőnyi történelmen át. Utóbbival szemben a szovjet filmsorozatban azonban egy grammnyi humor nem volt. Olyan komolyan vette magát, hogy azt poén nélkül nem is lehetett elviselni. Ebben azért sokat segített a jellegzetes, monoton és sablonos narráció, ami részletesen és szinte folyamatosan kommentálta a történéseket. Nyomában sorra születtek a Stirlitz-viccek:

Stirlitz, mikor este átment a parkon, észrevette, hogy egy szempár figyeli.
– Müller – gondolta Stirlitz
– Stirlitz – gondolta a bagoly.

Stirlitz Berlin főutcáján sétál, miközben a járókelők gyanakodva figyelik.
– Úgy látszik, lebuktam – gondolja Stirlitz. – Most vagy az oroszos pofám az oka, vagy ez az ejtőernyő a hátamon.

Stirlitz kilépett a Gestapo épületéből:
– Daszvidanyja! – vetette oda az őrnek, majd rögtön elgondolkodott, hogy nem hibázott-e.

Ha még nem esett volna le mindenkinek: A tavasz tizenhét pillanata kifejezetten jó filmsorozat volt. Egyébként nem égett volna be kizárólag a fogékony életkor miatt, mindösszesen tizenkét epizód alatt. Feszes dramaturgiájú, izgalmas kalandfilm, ami különös, dokumentarista stílusa mellett abban is szokatlan volt, hogy a német tiszteket nem agyalágyultakként, hanem rátermett és agyafúrt emberekként mutatta be, akik így a szovjet hős valódi ellenfelei lehettek.

827-090138.jpg

A tavasz tizenhét pillanata című filmsorozat egyik jelenete (Fotó/Forrás: Fortepan)

Stirlitzet Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov játszotta. A szovjet színész február 8-án lenne 95 esztendős, és biztosak lehetünk benne, hogy Stirlitzként még mindig tudná.

Vajon mi időközben eljutottunk oda, hogy annyit tudjunk, mint ő, vagy legalábbis többet, mint amennyit ötven éve tudtunk?

Fejléckép: Tyihonov A tavasz tizenhét pillanata című filmsorozat egyik jelenetében (Forrás: Fortepan)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

A Concerto Budapest mutatja be jövő évadban Kurtág György operáját

Tematikus fesztiválokkal, világhírű szólistákkal és sokszínű koncertprogrammal várja a közönséget a Concerto Budapest 2025/26-os évada. Keller András főzeneigazgató kezdeményezésére Bartók művészete kerül fókuszba a szerző halálának 80. évfordulóján.
Vizuál

Cormac McCarthy regényéből forgat filmet Nemes Jeles László

Az Oscar-díjas Nemes Jeles László első angol nyelvű filmjében az Odakint a sötétség című könyvet adaptálja vászonra, a főszerepben Lily-Rose Depp és Jacob Elordi lesz látható.
Plusz

Húsz éve a Balatonnál – összeállt a Kultkikötő jubileumi évada!

Idén különleges évadot ünnepel a Kultkikötő. A szervezőcsapat húsz éve hívja életre a balatoni nyarak felejthetetlen kulturális élményeit. A jubileumi programsorozat négy helyszínen – Földváron, Szárszón, Bogláron és Alsóörsön – várja a színház, a koncert és a családi programok kedvelőit.
Plusz

Készülj a nyárra a Fidelio júniusi számával!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a Fidelio 2025. júniusi száma. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Jazz/World

Bor és a hazai jazz legjobbjai a Margitszigeti Színházban

Minikoncertekkel, borkóstolással és egy nagyszabású gálával készül a pünkösdi hétvégére a teátrum. A JAZZ és BOR Ünnepe Fesztiválon a hazai jazzélet fiatal tehetségei is bemutatkozhatnak.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Világhírű íróval is találkozhatunk az Imázsia Kínai Filmhéten

A közönség egy héten keresztül nyolc alkotás közül válogathat, amelyek átfogó betekintést nyújtanak a kínai filmművészet és -gyártás múltjába, jelenébe és jövőjébe. Az Imázsia meghívott vendégei között szerepel a kínai irodalom nagyágyúja, Szu Tong is.
Vizuál ajánló

Érdemes menni a Reökbe – megnyílt a Szegedi Nyári Tárlat!

Gyenge Zoltán filozófus beszédével megnyílt a Szegedi Nyári Tárlat negyvenharmadik alkalma a Reök-palotában, mely június 29-ig várja a látogatókat. Az ünnepélyes megnyitón átadták a rangos seregszemle díjait is a zsűri által kiválasztott öt képzőművész számára.
Vizuál ajánló

Mesteri portréfotók Barcsay mesterről Szentendrén

Huszonöt ikonikus portréfotós lencséjén keresztül elevenedik meg a titokzatos művész, Barcsay Jenő alakja a május 29. és szeptember 21. között látogatható szentendrei kiállításon.
Vizuál kritika

15 sor film: Queer

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a Queer című filmről szól. 15 sor film.
Vizuál hír

Sári Zsolt, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese nyerte idén a MúzeumCafé-díjat

A MúzeumCafé szerkesztősége idén Sári Zsolt etnográfus-muzeológust, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesét, az ICOM Magyarország elnökét tüntette ki MúzeumCafé-díjjal.