Vizuál

Így készült a legendás fotó Dalíról és a repülő macskákról

2018.10.19. 16:50
Ajánlom
Philippe Halsman, a múlt század egyik legkiemelkedőbb portréfotósa egész munkássága alatt arra törekedett, hogy feltárja alanyai személyiségének valódi lényegét. De Dalí belső valóságának megragadása összetett feladat volt.

Halsman közel négy évtizedig rendszeresen fotózta Dalít, emblematikus fekete-fehér portrékat hagyva az utókorra a szürrealista művészről. A legkiemelkedőbb ezek közül a Dalí Atomicus, ami egy korai példája a Halsman által jumpology-ra keresztelt stílusnak, és amelyet Dalí Atomic Leda című, 1949-es festménye inspirált, ami egyfajta metagesztusként helyet kapott a fotón is. A fotóművész ebben a korszakban minden fotózás végén megkérte alanyait – akik a legtöbbször népszerű közéleti figurák voltak – hogy ugorjanak a levegőbe.

„Ha arra kérsz valakit, hogy ugorjon föl, a figyelme az ugrásra fog irányulni, és eközben lehull a maszk, feltárul a valódi személyiség” - magyarázta.

De még mielőtt Audrey Hepburnt, Grace Kellyt, Richard Nixont, Gina Lollobrigidát és a Windsori herceget is megkérte volna erre (fotók itt), elkészítette Dalíról az ikonikus képet, amin egy vízsugár, három macska, festőállványok és egy szék társaságában lóg a levegőben. Eddigre Halsman egy nehéz időszakon volt túl. Hamis vádak miatt - miszerint megölte apját - 1928-ban négy évre börtönre ítélték, ahol tuberkolózist kapott. Húga közbenjárására azonban, aki Albert Einsteintől kért felmentő levelet, két évvel korábban szabadon engedték. Einstein 1940-ben még egyszer segítségére volt, amikor a fényképész számára amerikai vízumot szerzett, ezzel megszabadítva őt a Franciaországban dübörgő náci invázió elől. Halsman Einsteinről készült, mélyen érzelmes portréja egyik leghíresebb műve lett.

dalibajusz-122350.jpg

Dalí bajusza (Fotó/Forrás: Philippe Halsman)

Dalíról először 1941-ben, egy New York-i tetőn készített portrét, amivel barátságukat is megalapozták. Olyan közös munkák követték ezt, mint a Dalí bajusza című 1954-es könyv, mely 36 különböző nézetből ábrázolta a festő jellegzetes, waxolt arcszőrzetét. Vagy az 1951-es Voluptas Mors, amin meztelen női testekből rajzolódik ki egy koponya. A fotográfus elmondása szerint három órát vett igénybe a női résztvevők kompozícióba rendezése. Hasonlóan nagy előkészületeket igényelt a Dalí Atomicus is. A fotó jobb hátsó sarkában szerepel Dalí 1949-es Leda Atomicus című festménye is, de a festménytől eltérően ő a fotón szereplő összes tárgyat súlytalannak szerette volna ábrázolni.

daliatomicus-122727.jpg

A Dalí Atomicus félresikerült kísérletei megjegyzésekkel (Fotó/Forrás: Philippe Halsman)

A kép eredeti, retusálatlan változata felfedett néhány trükköt: a kép bal oldalán szereplő széket egy asszisztens emelte föl, a festőállványt a mennyezetről függesztették föl, a talapzatot pedig alátámasztották. De nem volt megfejtés a repülő macskákhoz és a vízsugárhoz. Halsman asszisztensei – felesége, Yvonne és egyik lánya, Irene –

minden egyes felvételnél feldobták a macskákat, míg a vödör tartalmát újra és újra kiloccsantották.

Halsman minden kísérlet után előhívta a filmet, miközben Irene összeszedte, megvigasztalta és megszárította a macskákat. Amikor Halsman végre megelégedett a kompozícióval, Dalí az előhívott fotóra feltette az I-re a pontot az utolsó ecsetvonásokkal, az állványon megjelenő kavargó festékkel. A végleges kép a LIFE magazinban jelent meg. (egyébként Halsman 101 fotójával a mai napig tartja rekordját a LIFE címlapok számában). Bár mindketten műfajuk legkiemelkedőbb alkotói voltak, egymással soha nem versengtek. Ahogy Halsman lánya, Irene mondja egy 2016-os videóban. Dalí soha nem akart fotózni, Halsmannak pedig esze ágában sem volt ecsetet ragadni. De együtt csodálatosan provokatív képeket hoztak létre.

(forrás: artsy.net)

27 éve vált eggyé Salvador Dalí az elfolyó idővel

Kapcsolódó

27 éve vált eggyé Salvador Dalí az elfolyó idővel

1989. január 23-án halt meg Salvador Dalí katalán-spanyol szürrealista festőművész. Portréval tisztelgünk előtte, amelyből az is kiderül, mi az, amit a művész bizonyára elmesélt volna egy pszichoanalitikus bőrdíványán feküdve.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Vizuál hír

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Vizuál ajánló

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál ajánló

A rendezők és producerek együttműködéséről beszélgetnek a Magyar Filmszemlén

Kivételes szakmai eseményre kerül sor a 44. Magyar Filmszemle keretei között: február 7-én 14 órától magyar filmrendezők és producerek kerekasztal-beszélgetés során vitatják meg a közös munka során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.
Vizuál kritika

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.