Vizuál

Így készült a legendás fotó Dalíról és a repülő macskákról

2018.10.19. 16:50
Ajánlom
Philippe Halsman, a múlt század egyik legkiemelkedőbb portréfotósa egész munkássága alatt arra törekedett, hogy feltárja alanyai személyiségének valódi lényegét. De Dalí belső valóságának megragadása összetett feladat volt.

Halsman közel négy évtizedig rendszeresen fotózta Dalít, emblematikus fekete-fehér portrékat hagyva az utókorra a szürrealista művészről. A legkiemelkedőbb ezek közül a Dalí Atomicus, ami egy korai példája a Halsman által jumpology-ra keresztelt stílusnak, és amelyet Dalí Atomic Leda című, 1949-es festménye inspirált, ami egyfajta metagesztusként helyet kapott a fotón is. A fotóművész ebben a korszakban minden fotózás végén megkérte alanyait – akik a legtöbbször népszerű közéleti figurák voltak – hogy ugorjanak a levegőbe.

„Ha arra kérsz valakit, hogy ugorjon föl, a figyelme az ugrásra fog irányulni, és eközben lehull a maszk, feltárul a valódi személyiség” - magyarázta.

De még mielőtt Audrey Hepburnt, Grace Kellyt, Richard Nixont, Gina Lollobrigidát és a Windsori herceget is megkérte volna erre (fotók itt), elkészítette Dalíról az ikonikus képet, amin egy vízsugár, három macska, festőállványok és egy szék társaságában lóg a levegőben. Eddigre Halsman egy nehéz időszakon volt túl. Hamis vádak miatt - miszerint megölte apját - 1928-ban négy évre börtönre ítélték, ahol tuberkolózist kapott. Húga közbenjárására azonban, aki Albert Einsteintől kért felmentő levelet, két évvel korábban szabadon engedték. Einstein 1940-ben még egyszer segítségére volt, amikor a fényképész számára amerikai vízumot szerzett, ezzel megszabadítva őt a Franciaországban dübörgő náci invázió elől. Halsman Einsteinről készült, mélyen érzelmes portréja egyik leghíresebb műve lett.

dalibajusz-122350.jpg

Dalí bajusza (Fotó/Forrás: Philippe Halsman)

Dalíról először 1941-ben, egy New York-i tetőn készített portrét, amivel barátságukat is megalapozták. Olyan közös munkák követték ezt, mint a Dalí bajusza című 1954-es könyv, mely 36 különböző nézetből ábrázolta a festő jellegzetes, waxolt arcszőrzetét. Vagy az 1951-es Voluptas Mors, amin meztelen női testekből rajzolódik ki egy koponya. A fotográfus elmondása szerint három órát vett igénybe a női résztvevők kompozícióba rendezése. Hasonlóan nagy előkészületeket igényelt a Dalí Atomicus is. A fotó jobb hátsó sarkában szerepel Dalí 1949-es Leda Atomicus című festménye is, de a festménytől eltérően ő a fotón szereplő összes tárgyat súlytalannak szerette volna ábrázolni.

daliatomicus-122727.jpg

A Dalí Atomicus félresikerült kísérletei megjegyzésekkel (Fotó/Forrás: Philippe Halsman)

A kép eredeti, retusálatlan változata felfedett néhány trükköt: a kép bal oldalán szereplő széket egy asszisztens emelte föl, a festőállványt a mennyezetről függesztették föl, a talapzatot pedig alátámasztották. De nem volt megfejtés a repülő macskákhoz és a vízsugárhoz. Halsman asszisztensei – felesége, Yvonne és egyik lánya, Irene –

minden egyes felvételnél feldobták a macskákat, míg a vödör tartalmát újra és újra kiloccsantották.

Halsman minden kísérlet után előhívta a filmet, miközben Irene összeszedte, megvigasztalta és megszárította a macskákat. Amikor Halsman végre megelégedett a kompozícióval, Dalí az előhívott fotóra feltette az I-re a pontot az utolsó ecsetvonásokkal, az állványon megjelenő kavargó festékkel. A végleges kép a LIFE magazinban jelent meg. (egyébként Halsman 101 fotójával a mai napig tartja rekordját a LIFE címlapok számában). Bár mindketten műfajuk legkiemelkedőbb alkotói voltak, egymással soha nem versengtek. Ahogy Halsman lánya, Irene mondja egy 2016-os videóban. Dalí soha nem akart fotózni, Halsmannak pedig esze ágában sem volt ecsetet ragadni. De együtt csodálatosan provokatív képeket hoztak létre.

(forrás: artsy.net)

27 éve vált eggyé Salvador Dalí az elfolyó idővel

Kapcsolódó

27 éve vált eggyé Salvador Dalí az elfolyó idővel

1989. január 23-án halt meg Salvador Dalí katalán-spanyol szürrealista festőművész. Portréval tisztelgünk előtte, amelyből az is kiderül, mi az, amit a művész bizonyára elmesélt volna egy pszichoanalitikus bőrdíványán feküdve.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.