Vizuál

Így lesz belőled nagy művész Edvard Munch szerint

2018.06.03. 09:40
Ajánlom
A rebellis norvég művész egész életében kerülte a normákat, mégis, vagy pont ezért, ma az egyik legnagyobb hatású expresszionista művészként él a köztudatban. A kreativitás felszabadításának lehetőségéről írt gondolatait idézzük.

1. lecke: Ne félj lemezteleníteni a lelkedet!


Munch hitte, hogy valódi művészet csak az ember legbelső érzelmeiből születhet, ahogy azt 1907-ben írta naplójában. Neki nem is volt más választása, tekintve, hogy gyerekkorától fogva olyan erős érzelmi megrázkódtatások érték, amikre nem lehetett nem reflektálni. Anyja és nővére elvesztése megalapozta későbbi alkoholizmusát, lelki és fizikai betegségeit.

A félelem és betegségek nélkül az életem olyan lett volna, mint egy kormány nélküli hajó”

- utalt egy helyen a lelki megpróbáltatások művészetében betöltött fontosságára. Különösen a húszas évek elején kezdte közvetlenül beleoltani műveibe személyes, múltbeli fájdalmait. A festményekben nem a külső, hanem saját belső valósága absztrakcióját szerette volna létrehozni. A beteg gyermek című festménye (1885-1886) például egy gyengélkedő, törékeny lányt ábrázol, aki megjelenésében egészen realisztikus, ámde Munch durva, foltos ecsetvonásai miatt az egész látvány mégis olyan elmosódott és homályos, mintha könnyeken keresztül néznénk. A korabeli kritika persze nem fogadta elismeréssel ezt a fajta ábrázolásmódot, később azonban felismerték, hogy „Munch a legtöbbet adja nekünk, amit művész adhat: lelkét, szomorúságát, örömét, vérét teszi ki a szemlélődő elé”.

GettyImages-951933300-161559.jpg

Edvard Munch: A beteg gyermek (Fotó/Forrás: Getty Images )

2. lecke: Azt fesd, amit láttál, ne azt, amit látsz!


Ez a tanítás az előzőből következik. Munch művészete az 1880-as évek végére egyre inkább impresszionistává vált, ahogy folytatta a pszichológiai önfelfedező utat a vásznon. Apja 1889-ben bekövetkezett halála után még mélyebbre zuhant a depresszióban, ekkor írta a később St. Cloud Manifesto címen elhíresült szöveget, amiben a realizmus határozott elutasítását fogalmazta meg.

A festmények témái nem lehetnek többé enteriőrök, olvasó emberek, kötögető asszonyok. (…) Élő, lélegző embereket akarok festeni, akik szeretnek és szenvednek”

- írta. Az ezután született híres alkotásaiban, mint az 1893-as Sikoly vagy az 1894-es Szorongás, már vad színekkel, maszkszerű arcokkal, és elnagyolt formákkal valósította meg ezt a belső projekciót. Körülbelül ezzel egy időben írta sokat idézett aforizmáját: „Nem azt festem, amit látok, hanem amit láttam”. Ezzel azt üzeni magának és más művészeknek, hogy a valóságot személyes lencsén keresztül kell lefesteni, emlékekből és érzésekből.

Időt kell hagyni magunk számára, míg a látottak élménnyé alakulnak.

Edvard Munch: Az élet tánca

Edvard Munch: Az élet tánca (Fotó/Forrás: Espen Solli)


3. lecke: A színt az érzelmek, ne pedig a valóság ábrázolására használd!


Munch viszonya a színekhez teljesen unortodox volt. Tudatosan, de a megszokottól egészen eltérő módon használta a színeket az érzelmi állapotok kifejezésére. A zöldre festett arc nála a félelmet, a vörös ég a zavartságot fejezi ki. Egy 1891-es folyóiratban arról elmélkedett, hogy a színérzékelést nagyban befolyásolja a belső állapot, tapasztalás.

Menj be egy billiárdszalonba, és nézd sokáig a billiárd asztalok zöldjét! Amint felnézel, a pirosak teljesen szokatlan színben fognak feltűnni”

- írta. Munch tehát a színeket is csak a valóság manipulálására alkalmas eszköznek tekintette, amivel meg tudta fordítani az objektum és a szemlélődő viszonyát, a tekintet tárgyra gyakorolt hatását előtérbe helyezve.

GettyImages-95002154-162013.jpg

Az utolsó fotó Edvard Munchról, oslói műtermében, 1943. (Fotó/Forrás: Getty Images )


4. lecke: Ne törekedj a tökéletességre, az csak hátráltatni fog!

Munch hitt a szabálytalanság és rendetlenség erejében. A művein hirtelen ecsetvonásokat láthatunk, festményeit olykor meg is karcolta, össze is piszkolta az alkotás hevében. Munch ünnepelte a tökéletlenséget és arra figyelmeztet, hogy nem szabad túlzottan ragaszkodni a normákhoz.

Szerinte a művészek többsége túl sok időt tölt el a festmények előkészítésével, az alapozással. Eközben – mint fogalmaz – elvész a tűz, a vízió pillanatnyisága, és mire kész lesz a festmény, olyan unalmas lesz, hogy mehet a kukába.

Munch soha nem törekedett a halhatatlanságra. Ő csak az igazságot és őszinteséget szerette volna képviselni a vásznon. "Leonardo da Vinci legjobb képei idővel elpusztulnak. De nem halnak meg. A zseniális gondolatok örökké élnek. Még ha egy fényes expresszionista kép idővel elveszíti is a színeit, mégis megőrzi lelkét és legalább szép halált hal" - fogalmazott Munch.

GettyImages-520830283 (1)-162140.jpg

Edvard Munch a német tengerparton festi önarcképét, 1907-ben (Fotó/Forrás: Getty Images )

(forrás: artsy.net)

Biztos benne, hogy ismeri A sikoly című festményt?

Kapcsolódó

Biztos benne, hogy ismeri A sikoly című festményt?

A 152 éve, 1863. december 12-én született művész, Edvard Munch életműve olyannyira gazdag és értékes, hogy a szakemberek minden idők egyik legnagyobb festőgéniuszaként értékelik.

Most bárki kipróbálhatja A sikoly festőjének ecsetjeit

Most bárki kipróbálhatja A sikoly festőjének ecsetjeit

Digitális formában alkották újra Edvard Munch festőkellékjeit - mi is újraalkothatjuk a világhírű festményét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elvehetik az Operaháztól a beruházásait

A Liget-programot kezelő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-hez kerülhet az Operaház felújítása és a műhelyház felépítése. A kérdésről jövő szerdán szavaz a Parlament. FONTOS: Cikkünket az Operaház válaszával frissítettük.
Plusz

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Klasszikus

Dinyés Soma lesz az MR Gyermekkórusának új karnagya

Dinyés az augusztusban kinevezett Walter Juditot váltja a nagymúltú gyermekkórus élén.
Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Filmes relikviákkal és Mijazaki-kiállítással nyit a Los Angeles-i Filmmúzeum

Az Oscar-díjat is odaítélő Amerikai Filmakadémia múzeuma 2019 végétől várja a látogatókat mozis ritkaságokkal és a Chihiro szellemországban rendezőjének munkásságát felölelő időszaki tárlattal.
Vizuál oscar-díj

Egymással is versenyeznek magyar filmek az Oscar-díj előszobájában

Rekordszámú kategóriában versenyeznek magyar filmek idén az Oscar díjakért folyó versenyben. Január 22-én érkezik a jelöltek listája, addig is mutatjuk, hogy melyik magyar filmekért izgulhatunk.
Vizuál videó

Mi történik a bezárt Néprajzi Múzeumban?

Kiállítás híján a zárt ajtók mögé enged betekintést a múzeum videója. A kulisszák mögött nagyságrendileg 215 ezres tárgyállomány, valamint az archívumi adattárban őrzött dokumentum, fénykép és negatív megmozdítását készítik elő.
Vizuál játék

Játék – Éld át a szecesszió születését a moziban!

Játssz a Fidelióval, és legyél ott A művészet templomai című ismeretterjesztő sorozat Klimt és Schiele művészetét bemutató epizódjának díszbemutatóján, december 11-én az Urániában.
Vizuál online

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan - online, ingyen

Reisz Gábor második filmje december 27-én érkezik a magyar mozikba. Annak, aki addig nosztalgiázna kicsit jó hír, hogy decemberben online elérhető az előző munkája.