Vizuál

Így lesz belőled nagy művész Edvard Munch szerint

2018.06.03. 09:40
Ajánlom
A rebellis norvég művész egész életében kerülte a normákat, mégis, vagy pont ezért, ma az egyik legnagyobb hatású expresszionista művészként él a köztudatban. A kreativitás felszabadításának lehetőségéről írt gondolatait idézzük.

1. lecke: Ne félj lemezteleníteni a lelkedet!


Munch hitte, hogy valódi művészet csak az ember legbelső érzelmeiből születhet, ahogy azt 1907-ben írta naplójában. Neki nem is volt más választása, tekintve, hogy gyerekkorától fogva olyan erős érzelmi megrázkódtatások érték, amikre nem lehetett nem reflektálni. Anyja és nővére elvesztése megalapozta későbbi alkoholizmusát, lelki és fizikai betegségeit.

A félelem és betegségek nélkül az életem olyan lett volna, mint egy kormány nélküli hajó”

- utalt egy helyen a lelki megpróbáltatások művészetében betöltött fontosságára. Különösen a húszas évek elején kezdte közvetlenül beleoltani műveibe személyes, múltbeli fájdalmait. A festményekben nem a külső, hanem saját belső valósága absztrakcióját szerette volna létrehozni. A beteg gyermek című festménye (1885-1886) például egy gyengélkedő, törékeny lányt ábrázol, aki megjelenésében egészen realisztikus, ámde Munch durva, foltos ecsetvonásai miatt az egész látvány mégis olyan elmosódott és homályos, mintha könnyeken keresztül néznénk. A korabeli kritika persze nem fogadta elismeréssel ezt a fajta ábrázolásmódot, később azonban felismerték, hogy „Munch a legtöbbet adja nekünk, amit művész adhat: lelkét, szomorúságát, örömét, vérét teszi ki a szemlélődő elé”.

GettyImages-951933300-161559.jpg

Edvard Munch: A beteg gyermek (Fotó/Forrás: Getty Images )

2. lecke: Azt fesd, amit láttál, ne azt, amit látsz!


Ez a tanítás az előzőből következik. Munch művészete az 1880-as évek végére egyre inkább impresszionistává vált, ahogy folytatta a pszichológiai önfelfedező utat a vásznon. Apja 1889-ben bekövetkezett halála után még mélyebbre zuhant a depresszióban, ekkor írta a később St. Cloud Manifesto címen elhíresült szöveget, amiben a realizmus határozott elutasítását fogalmazta meg.

A festmények témái nem lehetnek többé enteriőrök, olvasó emberek, kötögető asszonyok. (…) Élő, lélegző embereket akarok festeni, akik szeretnek és szenvednek”

- írta. Az ezután született híres alkotásaiban, mint az 1893-as Sikoly vagy az 1894-es Szorongás, már vad színekkel, maszkszerű arcokkal, és elnagyolt formákkal valósította meg ezt a belső projekciót. Körülbelül ezzel egy időben írta sokat idézett aforizmáját: „Nem azt festem, amit látok, hanem amit láttam”. Ezzel azt üzeni magának és más művészeknek, hogy a valóságot személyes lencsén keresztül kell lefesteni, emlékekből és érzésekből.

Időt kell hagyni magunk számára, míg a látottak élménnyé alakulnak.

Edvard Munch: Az élet tánca

Edvard Munch: Az élet tánca (Fotó/Forrás: Espen Solli)


3. lecke: A színt az érzelmek, ne pedig a valóság ábrázolására használd!


Munch viszonya a színekhez teljesen unortodox volt. Tudatosan, de a megszokottól egészen eltérő módon használta a színeket az érzelmi állapotok kifejezésére. A zöldre festett arc nála a félelmet, a vörös ég a zavartságot fejezi ki. Egy 1891-es folyóiratban arról elmélkedett, hogy a színérzékelést nagyban befolyásolja a belső állapot, tapasztalás.

Menj be egy billiárdszalonba, és nézd sokáig a billiárd asztalok zöldjét! Amint felnézel, a pirosak teljesen szokatlan színben fognak feltűnni”

- írta. Munch tehát a színeket is csak a valóság manipulálására alkalmas eszköznek tekintette, amivel meg tudta fordítani az objektum és a szemlélődő viszonyát, a tekintet tárgyra gyakorolt hatását előtérbe helyezve.

GettyImages-95002154-162013.jpg

Az utolsó fotó Edvard Munchról, oslói műtermében, 1943. (Fotó/Forrás: Getty Images )


4. lecke: Ne törekedj a tökéletességre, az csak hátráltatni fog!

Munch hitt a szabálytalanság és rendetlenség erejében. A művein hirtelen ecsetvonásokat láthatunk, festményeit olykor meg is karcolta, össze is piszkolta az alkotás hevében. Munch ünnepelte a tökéletlenséget és arra figyelmeztet, hogy nem szabad túlzottan ragaszkodni a normákhoz.

Szerinte a művészek többsége túl sok időt tölt el a festmények előkészítésével, az alapozással. Eközben – mint fogalmaz – elvész a tűz, a vízió pillanatnyisága, és mire kész lesz a festmény, olyan unalmas lesz, hogy mehet a kukába.

Munch soha nem törekedett a halhatatlanságra. Ő csak az igazságot és őszinteséget szerette volna képviselni a vásznon. "Leonardo da Vinci legjobb képei idővel elpusztulnak. De nem halnak meg. A zseniális gondolatok örökké élnek. Még ha egy fényes expresszionista kép idővel elveszíti is a színeit, mégis megőrzi lelkét és legalább szép halált hal" - fogalmazott Munch.

GettyImages-520830283 (1)-162140.jpg

Edvard Munch a német tengerparton festi önarcképét, 1907-ben (Fotó/Forrás: Getty Images )

(forrás: artsy.net)

Biztos benne, hogy ismeri A sikoly című festményt?

Kapcsolódó

Biztos benne, hogy ismeri A sikoly című festményt?

A 152 éve, 1863. december 12-én született művész, Edvard Munch életműve olyannyira gazdag és értékes, hogy a szakemberek minden idők egyik legnagyobb festőgéniuszaként értékelik.

Most bárki kipróbálhatja A sikoly festőjének ecsetjeit

Most bárki kipróbálhatja A sikoly festőjének ecsetjeit

Digitális formában alkották újra Edvard Munch festőkellékjeit - mi is újraalkothatjuk a világhírű festményét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Kurtág Márta

Kurtág György felesége és ihletőtársa, Kurtág Márta zongoraművész 92 éves volt. A hírt az Editio Musica Budapest és a Slipped Disc tette közzé, továbbá a Budapest Music Center Információs Központjának oldalán is megjelent az elhalálozás dátuma.
Színház

Kovalik Balázs Térey-darabot rendez az Örkényben

Megkezdődtek a Lót – Szodomában kövérebb a fű próbái az Örkény Színházban. A bemutatót december 20-án tartják a nagyszínpadon.
Vizuál

A magyar film vörös démona - Mezei Mária

A búgó hangú végzetasszonya filozófiát hallgatott az egyetemen mielőtt a színpadot és a filmet választotta. 1909. október 16-án született Kecskeméten Mezei (Mezey) Mária színésznő.
Klasszikus

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

A tavalyi év eseményei a világ legjobb képein

Nézd meg, mi történt a világban tavaly! Október 23-ig megtekinthető a tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Vizuál képregény

KÉP-regény: No Photo!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, hogyan volt nagyon hülye Jimmy Page és Robert Plant a Led Zeppelin 1998-as budapesti koncertje előtt.
Vizuál pesti vigadó

Halbőrrel, döghalak

A Munkácsy Mihály-díjas képzőművész 75. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását e szavakkal jellemzi: „Hogy a fogás, fogás a koron, … hogyan sikerült."
Vizuál Film

Juliette Binoche, Bill Murray, Edward Norton új filmjeivel kezdődik a Titanic Fesztivál

Sztárparádéval nyílik meg október 21-én, hétfőn a 26. Titanic Filmfesztivál, amelynek két helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház és a budapesti Francia Intézet lesz.
Vizuál ajánló

Saját nászútja fotózásával indult a karrierje - Araki Nobujosi a Mai Manóban

A Japán fotográfia egyik legismertebb alkotója, Araki Nobujosi életművét kiállítás nyílik a budapesti Mai Manó Házban, a Fotóhónap 2019 kortárs fotográfiai fesztivál keretében.