Vizuál

Így lesz belőled nagy művész Edvard Munch szerint

2018.06.03. 09:40
Ajánlom
A rebellis norvég művész egész életében kerülte a normákat, mégis, vagy pont ezért, ma az egyik legnagyobb hatású expresszionista művészként él a köztudatban. A kreativitás felszabadításának lehetőségéről írt gondolatait idézzük.

1. lecke: Ne félj lemezteleníteni a lelkedet!


Munch hitte, hogy valódi művészet csak az ember legbelső érzelmeiből születhet, ahogy azt 1907-ben írta naplójában. Neki nem is volt más választása, tekintve, hogy gyerekkorától fogva olyan erős érzelmi megrázkódtatások érték, amikre nem lehetett nem reflektálni. Anyja és nővére elvesztése megalapozta későbbi alkoholizmusát, lelki és fizikai betegségeit.

A félelem és betegségek nélkül az életem olyan lett volna, mint egy kormány nélküli hajó”

- utalt egy helyen a lelki megpróbáltatások művészetében betöltött fontosságára. Különösen a húszas évek elején kezdte közvetlenül beleoltani műveibe személyes, múltbeli fájdalmait. A festményekben nem a külső, hanem saját belső valósága absztrakcióját szerette volna létrehozni. A beteg gyermek című festménye (1885-1886) például egy gyengélkedő, törékeny lányt ábrázol, aki megjelenésében egészen realisztikus, ámde Munch durva, foltos ecsetvonásai miatt az egész látvány mégis olyan elmosódott és homályos, mintha könnyeken keresztül néznénk. A korabeli kritika persze nem fogadta elismeréssel ezt a fajta ábrázolásmódot, később azonban felismerték, hogy „Munch a legtöbbet adja nekünk, amit művész adhat: lelkét, szomorúságát, örömét, vérét teszi ki a szemlélődő elé”.

GettyImages-951933300-161559.jpg

Edvard Munch: A beteg gyermek (Fotó/Forrás: Getty Images )

2. lecke: Azt fesd, amit láttál, ne azt, amit látsz!


Ez a tanítás az előzőből következik. Munch művészete az 1880-as évek végére egyre inkább impresszionistává vált, ahogy folytatta a pszichológiai önfelfedező utat a vásznon. Apja 1889-ben bekövetkezett halála után még mélyebbre zuhant a depresszióban, ekkor írta a később St. Cloud Manifesto címen elhíresült szöveget, amiben a realizmus határozott elutasítását fogalmazta meg.

A festmények témái nem lehetnek többé enteriőrök, olvasó emberek, kötögető asszonyok. (…) Élő, lélegző embereket akarok festeni, akik szeretnek és szenvednek”

- írta. Az ezután született híres alkotásaiban, mint az 1893-as Sikoly vagy az 1894-es Szorongás, már vad színekkel, maszkszerű arcokkal, és elnagyolt formákkal valósította meg ezt a belső projekciót. Körülbelül ezzel egy időben írta sokat idézett aforizmáját: „Nem azt festem, amit látok, hanem amit láttam”. Ezzel azt üzeni magának és más művészeknek, hogy a valóságot személyes lencsén keresztül kell lefesteni, emlékekből és érzésekből.

Időt kell hagyni magunk számára, míg a látottak élménnyé alakulnak.

Edvard Munch: Az élet tánca

Edvard Munch: Az élet tánca (Fotó/Forrás: Espen Solli)


3. lecke: A színt az érzelmek, ne pedig a valóság ábrázolására használd!


Munch viszonya a színekhez teljesen unortodox volt. Tudatosan, de a megszokottól egészen eltérő módon használta a színeket az érzelmi állapotok kifejezésére. A zöldre festett arc nála a félelmet, a vörös ég a zavartságot fejezi ki. Egy 1891-es folyóiratban arról elmélkedett, hogy a színérzékelést nagyban befolyásolja a belső állapot, tapasztalás.

Menj be egy billiárdszalonba, és nézd sokáig a billiárd asztalok zöldjét! Amint felnézel, a pirosak teljesen szokatlan színben fognak feltűnni”

- írta. Munch tehát a színeket is csak a valóság manipulálására alkalmas eszköznek tekintette, amivel meg tudta fordítani az objektum és a szemlélődő viszonyát, a tekintet tárgyra gyakorolt hatását előtérbe helyezve.

GettyImages-95002154-162013.jpg

Az utolsó fotó Edvard Munchról, oslói műtermében, 1943. (Fotó/Forrás: Getty Images )


4. lecke: Ne törekedj a tökéletességre, az csak hátráltatni fog!

Munch hitt a szabálytalanság és rendetlenség erejében. A művein hirtelen ecsetvonásokat láthatunk, festményeit olykor meg is karcolta, össze is piszkolta az alkotás hevében. Munch ünnepelte a tökéletlenséget és arra figyelmeztet, hogy nem szabad túlzottan ragaszkodni a normákhoz.

Szerinte a művészek többsége túl sok időt tölt el a festmények előkészítésével, az alapozással. Eközben – mint fogalmaz – elvész a tűz, a vízió pillanatnyisága, és mire kész lesz a festmény, olyan unalmas lesz, hogy mehet a kukába.

Munch soha nem törekedett a halhatatlanságra. Ő csak az igazságot és őszinteséget szerette volna képviselni a vásznon. "Leonardo da Vinci legjobb képei idővel elpusztulnak. De nem halnak meg. A zseniális gondolatok örökké élnek. Még ha egy fényes expresszionista kép idővel elveszíti is a színeit, mégis megőrzi lelkét és legalább szép halált hal" - fogalmazott Munch.

GettyImages-520830283 (1)-162140.jpg

Edvard Munch a német tengerparton festi önarcképét, 1907-ben (Fotó/Forrás: Getty Images )

(forrás: artsy.net)

Biztos benne, hogy ismeri A sikoly című festményt?

Kapcsolódó

Biztos benne, hogy ismeri A sikoly című festményt?

A 152 éve, 1863. december 12-én született művész, Edvard Munch életműve olyannyira gazdag és értékes, hogy a szakemberek minden idők egyik legnagyobb festőgéniuszaként értékelik.

Most bárki kipróbálhatja A sikoly festőjének ecsetjeit

Most bárki kipróbálhatja A sikoly festőjének ecsetjeit

Digitális formában alkották újra Edvard Munch festőkellékjeit - mi is újraalkothatjuk a világhírű festményét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Színház

Pap Verával és Börcsök Enikővel látható a Pesti Színház nagy sikerű előadása

A Pesti Színház 2010-ben mutatta be Hadar Galron kortárs izraeli író drámáját, a Mikvét, amely tizenegy évvel a bemutató után április 24-én online lesz látható az eSzínház oldalán.
Vizuál

Elhunyt Szomjas György

Megrendülten olvastuk a Magyar Filmművészek Szövetsége gyászhírét, miszerint 2021. április 7-én, 80 éves korában otthonában, szerettei körében elhunyt Szomjas György filmrendező. 
Klasszikus

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.
Könyv

Szerte az országban újra nyitnak a könyvesboltok

A járványügyi szabályoknak megfelelően a maszkviselés és a négyzetméter-alapú távolságtartás továbbra is kötelező. Az üzletek átvevőhelyként is működnek és a bankkártyás fizetést preferálják.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Ingyenesen látható Szomjas György kultikus filmje

Szerda éjfélig ingyenesen elérhető a FILMIO-n Szomjas György 1976-os filmje, a Talpuk alatt fütyül a szél. A Nemzeti Filmintézet ezzel az alkotással tiszteleg az április 7-én elhunyt rendezőlegenda előtt.
Vizuál hír

Múzeumi miniszteri biztos lesz L. Simon László

A Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztossá nevezi ki L. Simon Lászlót Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – tudatta az MTI-vel az EMMI.
Vizuál pályázat

Szabaduljon ki a tehetség a műterem falai közül!

Az Együtt a Művészetért Egyesület évek óta foglalkozik azzal, hogy a hazai képzőművészeti életbe frissességet, fejlődést hozzon. Az egyesület 2017-ben álmodta meg a Budapest Art Mentor elnevezésű képzőművészeti mentorprogramot, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a magyar és a nemzetközi művészeti szcéna megismerésére és az abba való beágyazódásra. A programra nyilvános pályázat útján lehet bekerülni 2021. május 17-i jelentkezési határidővel.
Vizuál gyász

Elhunyt Hajdufy Miklós filmrendező

89 éves korában, otthonában elhunyt Hajdufy Miklós – tudatta a rendező családja. Nevéhez olyan nagyszerű filmek fűződnek, mint az És mégis mozog a föld, a Sakk, Kempelen úr! vagy a Klapka légió.
Vizuál egyiptom

KÉP-regény: Múzeum a piramisok árnyékában

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egyiptomi emlékeiről és a gízai piramisok fényképezéséről mesél.