Vizuál

Így lesz belőled nagy művész Edvard Munch szerint

2018.06.03. 09:40
Ajánlom
A rebellis norvég művész egész életében kerülte a normákat, mégis, vagy pont ezért, ma az egyik legnagyobb hatású expresszionista művészként él a köztudatban. A kreativitás felszabadításának lehetőségéről írt gondolatait idézzük.

1. lecke: Ne félj lemezteleníteni a lelkedet!


Munch hitte, hogy valódi művészet csak az ember legbelső érzelmeiből születhet, ahogy azt 1907-ben írta naplójában. Neki nem is volt más választása, tekintve, hogy gyerekkorától fogva olyan erős érzelmi megrázkódtatások érték, amikre nem lehetett nem reflektálni. Anyja és nővére elvesztése megalapozta későbbi alkoholizmusát, lelki és fizikai betegségeit.

A félelem és betegségek nélkül az életem olyan lett volna, mint egy kormány nélküli hajó”

- utalt egy helyen a lelki megpróbáltatások művészetében betöltött fontosságára. Különösen a húszas évek elején kezdte közvetlenül beleoltani műveibe személyes, múltbeli fájdalmait. A festményekben nem a külső, hanem saját belső valósága absztrakcióját szerette volna létrehozni. A beteg gyermek című festménye (1885-1886) például egy gyengélkedő, törékeny lányt ábrázol, aki megjelenésében egészen realisztikus, ámde Munch durva, foltos ecsetvonásai miatt az egész látvány mégis olyan elmosódott és homályos, mintha könnyeken keresztül néznénk. A korabeli kritika persze nem fogadta elismeréssel ezt a fajta ábrázolásmódot, később azonban felismerték, hogy „Munch a legtöbbet adja nekünk, amit művész adhat: lelkét, szomorúságát, örömét, vérét teszi ki a szemlélődő elé”.

GettyImages-951933300-161559.jpg

Edvard Munch: A beteg gyermek (Fotó/Forrás: Getty Images )

2. lecke: Azt fesd, amit láttál, ne azt, amit látsz!


Ez a tanítás az előzőből következik. Munch művészete az 1880-as évek végére egyre inkább impresszionistává vált, ahogy folytatta a pszichológiai önfelfedező utat a vásznon. Apja 1889-ben bekövetkezett halála után még mélyebbre zuhant a depresszióban, ekkor írta a később St. Cloud Manifesto címen elhíresült szöveget, amiben a realizmus határozott elutasítását fogalmazta meg.

A festmények témái nem lehetnek többé enteriőrök, olvasó emberek, kötögető asszonyok. (…) Élő, lélegző embereket akarok festeni, akik szeretnek és szenvednek”

- írta. Az ezután született híres alkotásaiban, mint az 1893-as Sikoly vagy az 1894-es Szorongás, már vad színekkel, maszkszerű arcokkal, és elnagyolt formákkal valósította meg ezt a belső projekciót. Körülbelül ezzel egy időben írta sokat idézett aforizmáját: „Nem azt festem, amit látok, hanem amit láttam”. Ezzel azt üzeni magának és más művészeknek, hogy a valóságot személyes lencsén keresztül kell lefesteni, emlékekből és érzésekből.

Időt kell hagyni magunk számára, míg a látottak élménnyé alakulnak.

Edvard Munch: Az élet tánca

Edvard Munch: Az élet tánca (Fotó/Forrás: Espen Solli)


3. lecke: A színt az érzelmek, ne pedig a valóság ábrázolására használd!


Munch viszonya a színekhez teljesen unortodox volt. Tudatosan, de a megszokottól egészen eltérő módon használta a színeket az érzelmi állapotok kifejezésére. A zöldre festett arc nála a félelmet, a vörös ég a zavartságot fejezi ki. Egy 1891-es folyóiratban arról elmélkedett, hogy a színérzékelést nagyban befolyásolja a belső állapot, tapasztalás.

Menj be egy billiárdszalonba, és nézd sokáig a billiárd asztalok zöldjét! Amint felnézel, a pirosak teljesen szokatlan színben fognak feltűnni”

- írta. Munch tehát a színeket is csak a valóság manipulálására alkalmas eszköznek tekintette, amivel meg tudta fordítani az objektum és a szemlélődő viszonyát, a tekintet tárgyra gyakorolt hatását előtérbe helyezve.

GettyImages-95002154-162013.jpg

Az utolsó fotó Edvard Munchról, oslói műtermében, 1943. (Fotó/Forrás: Getty Images )


4. lecke: Ne törekedj a tökéletességre, az csak hátráltatni fog!

Munch hitt a szabálytalanság és rendetlenség erejében. A művein hirtelen ecsetvonásokat láthatunk, festményeit olykor meg is karcolta, össze is piszkolta az alkotás hevében. Munch ünnepelte a tökéletlenséget és arra figyelmeztet, hogy nem szabad túlzottan ragaszkodni a normákhoz.

Szerinte a művészek többsége túl sok időt tölt el a festmények előkészítésével, az alapozással. Eközben – mint fogalmaz – elvész a tűz, a vízió pillanatnyisága, és mire kész lesz a festmény, olyan unalmas lesz, hogy mehet a kukába.

Munch soha nem törekedett a halhatatlanságra. Ő csak az igazságot és őszinteséget szerette volna képviselni a vásznon. "Leonardo da Vinci legjobb képei idővel elpusztulnak. De nem halnak meg. A zseniális gondolatok örökké élnek. Még ha egy fényes expresszionista kép idővel elveszíti is a színeit, mégis megőrzi lelkét és legalább szép halált hal" - fogalmazott Munch.

GettyImages-520830283 (1)-162140.jpg

Edvard Munch a német tengerparton festi önarcképét, 1907-ben (Fotó/Forrás: Getty Images )

(forrás: artsy.net)

Biztos benne, hogy ismeri A sikoly című festményt?

Kapcsolódó

Biztos benne, hogy ismeri A sikoly című festményt?

A 152 éve, 1863. december 12-én született művész, Edvard Munch életműve olyannyira gazdag és értékes, hogy a szakemberek minden idők egyik legnagyobb festőgéniuszaként értékelik.

Most bárki kipróbálhatja A sikoly festőjének ecsetjeit

Most bárki kipróbálhatja A sikoly festőjének ecsetjeit

Digitális formában alkották újra Edvard Munch festőkellékjeit - mi is újraalkothatjuk a világhírű festményét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Vizuál hír

Hallott már a Mediciek titkos folyosójáról?

A firenzei Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosó különleges építmény, amelynek segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában.
Vizuál hír

Új Van Dyck-festmény a Szépművészeti gyűjteményében

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése.