Vizuál

Így még nem láttad saját magad!

2020.03.18. 09:05
Ajánlom
Te, én, mi és ők - hétköznapi szituációkban, ismerős helyszíneken, legtöbbször arctalanul, mégis felismerhetően. Hegedűs Ákos koncertfotózás után fordult a társadalmi helyzetek felé, fotóalbum-trilógiájának harmadik része pedig bebizonyítja: egy aluljáróban sétáló ember is lehet képileg olyan érdekes, mint a U2 vagy Michael Jackson.

"Vilém Flusser szerint a digitális telefonok »szelfi-érája« óta az emberek (utazók) nem a reimsi katedrálist örökítik meg, hanem önmagukat, a katedrális előtt, nélküle. Fontosnak tartják ezt a tiszavirág életű, önazonosító dokumentálást. Ákos képei szomorú mosollyal lépnek ki a turizmus vidékeiről. Amit lát, mutat: szembetűnően »hárdkór« valóság. Lehet honficér, futura, bánat. Nincs hazugság."

Az idézet Hegedűs Ákos "Morpho" Harmadik rész című albumából származik. A fotóalbum és annak képei, ahogy a Triceps nevű szerző is rámutat, teljesen eltérnek attól, ahogy ma a képekre gondolunk: fotók, plakátok és reklámok ezreivel szembesülünk nap mint nap, és legtöbbször észre sem vesszük őket. Csak akkor áldozzuk figyelmünket kifejezetten a fotókra, ha azokon valami bombasztikus dolog látható, ami kiszakít minket ebből a képekkel teli, káosz-valóságból: tragédiák és háborúk képei; elérhetetlennek tűnő hírességek és idolok vagy épp természetfotók, amelyek úgy mutatják be a természetet, ahogy valószínűleg soha nem találkozunk vele.

A képre kattintva galéria nyílik:

Morpho képei azonban nem ilyenek: ismerős helyek és tájak, ismerős élethelyzetek, emberek, akik mellett lehet, hogy pár perce mentünk el az aluljáróban. Az arcuk nem is lényeges, inkább csak a térbeli helyzetük: hol vannak, hová mennek, merre néznek, mi köti össze őket, vagy épp mi áll közéjük. A fotók kicsit úgy működnek, mint amikor visszahallgatjuk saját, rögzített beszédünket vagy megnézünk egy magunkról készült felvételt: tudjuk hogy mi vagyunk, emlékszünk a helyzetre, de az, hogy egy külső szemszögből láthatunk rá, teljesen új fényt vet magunkra és emlékeinkre is -

egyszerre tűnik minden ismerősnek és csiklandósan ismeretlennek.

Hegedűs Ákos fotográfus 1991-ben, 19 évesen kezdett el fényképezni. Számtalan újság és magazin mellett részt vett a hazai online újságírás elindításában is - pályája első felében főleg koncertfotózással foglalkozott, olyan sztárokat fényképezett, mint a The Rolling Stones, a U2, Michael Jackson, Tina Turner, Santana, a Metallica vagy Robbie Williams. Zene-tematikájú képeiből több albuma is megjelent: a Sziget-nemzedék 1993-1999 Magyarország legnagyobb fesztiváljának hőskorát mutatja be; a Csak a zene van pedig a nálunk koncertező világsztároknak állít emléket - hasonlóan az Arcmemóriák című portrégyűjteményhez. Hegedűs fotográfiai figyelme az új évezredben a társadalmi problémák, a környezetvédelem és a klímaváltozás felé fordult. Ezekből a munkáiból válogat album-trilógiája, amelynek a Harmadik rész értelemszerűen a befejező etapja.

Az első album a 2009-ben megjelent Egyedül volt, amelynek témája a magány, az elidegenedés és kiszolgáltatottság voltak - minden kép egy-egy magányos embert ábrázolt, a lehető legváltozatosabb helyzetben és körülmények között: egyedül az utcán, a stégen, a vízen, vagy épp a börtönben. A folytatás a 2014-ben megjelent Pár/beszéd volt, ami látszólag az Egyedül fordítottja: emberpárokat ábrázolt.

Hegedűs képein azonban egy embertárs jelenléte nem feltétlen jelent társaságot is.

Párok, szerelmek és barátok mellett néhány fotón egy másik ember jelenléte épp hogy a magány érzetét erősíti. A kötetek tele vannak nemcsak gyönyörű, de elgondolkodtató képekkel is - ráadásul a gyűjtemények végtelenül játékosak is. Az egyértelmű fotók mellett mindkét kötetben akad jó pár kép, amely incselkedik olvasójával: az album tematikájának megfelelően megtalálja-e a képen azt a bizonyos egyedüli embert - vagy épp fordítva, a második részben megvannak-e mindketten, és ha igen, hogyan viszonyulnak egymáshoz, milyen kapcsolat van köztük? 

A Harmadik rész tematikáját tekintve kevésbé egyértelmű vagy megfogható. A már idézett Triceps előszava sem ad egyértelmű fogódzót, inkább csak körvonalakat: "(...) nem hagyományos familiáris szituációkat (lakodalom, keresztelő, temetés, stb.) és nem is artisztikusan kreált látványokat mutat meg nekünk. Kilép az "üres térbe", ahol Peter Brook szerint egy ember átmegy a színen, egy másik nézi - és ez a színház (az egész világ)." Hogy ez pontosan mit jelent, azt mindenki döntse el maga - és ez nagyjából a képekre is igaz. Nem nagyon létezik értelmetlenebb dolog egy fotó elmagyarázásánál, úgyhogy csak néhány példa, mutatóba:

  • Rendőrök pózolnak a Trump torony előtt, egyikük épp a fülesét igazítja, amikor egy arra járó hasonló mozdulattal telefonák
  • Gyalogosok a járdán, egyikük megy, a másik vár, a harmadik telefonál - mindannyian más irányba néznek, mintegy háromszöget bezárva
  • Égbe tartott kezek és lábak, minden bizonyára egy fesztiválon - de hogy pontosan hány emberhez tartoznak és azok milyen pozícióba fekszenek, azt nem látni

Talán ennyiből is érthető, hogy az album-trilógia a befejező részben is ugyanolyan szórakoztató maradt - csak épp a játék most abból áll hogy megfejtsük, a képen szereplő alakok milyen kapcsolatban állnak egymással - abban ugyanis biztosak lehetünk, hogy Morphónak oka volt lefotózni őket, majd a képet az albumba is beválogatni. Néha egészen kézenfekvő a magyarázat - ha lehet egy fotó megfejtését így nevezni -, például tökéletes kontrasztban állnak vagy épp harmonizálnak a háttérrel, egymással, a térrel. Néha viszont hosszú-hosszú percekig kell vizslatni a képet, mire összeáll a fejünkben annak szerkezete, szerkesztése. Ez persze nem baj - Hegedűs Ákos képeit egyszerűen jó nézni. 

Ahogy az előző albumokban, úgy most is fontos szerepet töltenek be a képeket kísérő szövegek. Az Egyedül-höz Szunyogh Gábor publicista írt kísérőszövegeket, a Pár/beszéd fotóit a sokszor közhelyesnek, és túl direktnek ható idézetek mellett Hetesi Péter Pál utolsó írása, a Remixregény című novella színesítette. A Harmadik részben a képeket a Halszájoptika Képirodalmi Hálózat nyolc írójának húsz rövidprózája egészíti ki - ezek az írások pedig pont olyanok, mint a képek: néha abszurdak, néha elgondolkodtatóak, legtöbbször pedig olyan érzelmeket váltanak ki, amelyet nehéz egyetlen szóba sűríteni.

Morpho: Harmadik rész, Citymen Kft. Kidaó, 2019.

Morpho hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg a Fidelio oldalán. A sorozatot ide kattintva érheti el>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Vizuál magazin

Mi lapul a gyapotszedők mosolya mögött? – Lakner László festményének titka a Ludwig Múzeum kiállításán

A Ludwig Múzeum gyűjteményének több mint száz művét bemutató Időgép című kiállításon sokféle alkotással találkozhatunk, amelyek között számos festmény is helyet kapott. Lakner László képén mosolygó gyapotszedő munkások láthatók. Vajon mennyire őszinte ez a mosoly, és mi lapul mögötte?
Vizuál díj

Fődíjat kapott Chicagóban Horvát Lili szerelmesfilmje

Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című szerelmesfilmje kapta az 56. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál New Directors versenyprogramjának Gold Hugó-fődíját.
Vizuál szfe

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Vizuál hír

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.