Vizuál

Illanó terek - Csak reklám?

2020.05.14. 17:20
Ajánlom
Egy, az öröklétnek szánt épülethez is hozzátartoznak használatának ideiglenes rétegei. Különösen így van ez a Nemzeti Múzeum esetében, melynek homlokzata úgyszólván ráíródott a retinánkra. Nemcsak a március 15-i dekorációk és jelszavak öltöztetik fel évről évre másképpen az ismerős falakat, de a klasszicista oszlopsoron már jó ideje ideiglenes kiállítások molinói is váltják egymást.

Ezeknek a hatalmas, kérészéletű reklámoknak is megvan a maguk helye és története. Olykor egészen távoli vizuális világok találkoznak össze rajtuk, ám – szerencsés esetben – nemcsak, hogy nem ütik egymást, de olykor még össze is hangolhatók.

ponthuscreenshotfejlec-171601.jpg

Képernyőkép az andrekertesz.hu nevű mikroszájtról (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

Farkas Árpád digitális képén három kiállítás molinója látható. Középen, a főbejárattal szemközt a Kertész-képek. André Kertész és Magyarország című tárlat vivőképén az idős fotóst csupán háttal látjuk, az őt körülvevő tömeg, az emberek figyelme, gesztusai, testtartása viszont sokat – ha nem is mindent – elárul arról, hogyan tekintenek rá a többiek.

Sch1984-170312.jpg

André Kertész, Budapest 1984, Schwanner Endre felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Schwanner Endre fényképe az 1984-ben a Vigadó Galériában rendezett Kertész-kiállítás megnyitóján készült, amikor a Magyar Fotóművészek Szövetségének akkori főtitkára, Féner Tamás éppen megnyitotta azt.

Az 1925-ben Budapestről emigrált Kertészt sikeres párizsi évei után, Amerikában sokáig elkerülte a siker; néhány csendesebb évtized, majd a hatvanas évekbeli reneszánsza után a nyolcvanas években már világszerte a fotóművészet egyik mestereként tisztelték.

1984, a fénykép exponálásának éve Kertész hazai fogadtatásának történetében is fontos helyet foglal el.

Ebben az évben ugyanis a Budapesti Tavaszi Fesztivál díszvendége volt, s a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével is kitüntették. (Ilyen magas kitüntetést addig még nem kapott hazai fotográfus.) Látogatásának megmaradt felvételei arról tanúskodnak, hogy az akkor pályakezdő fotósok számára különösen fontos volt a jelenléte.

Schwanner Endre 2011 nyarán ajándékozta negatívjait a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának, köztük ezt a képet is, melynek kinagyított változata fogadta a látogatót a Jeu de Paume 250 fényképes vándorkiállítását kísérő Kertész-képek című tárlatunkba lépve.

A honi recepciótörténetet bemutató térben – Tomsics Emőkével, kurátorokként – azt kerestük: milyen szemüvegen át látta Kertészt és képeit hazai közönsége hosszú élete során, mikortól tekintettek rá a fiatalok mesterként és milyen örökséget hagyott maga után. Ezért is választottuk éppen ezt a Schwanner-képet a tárlat arcául, hiszen a felvétel hangsúlyozza az alkotót körbevevő közönséget.

A múzeum homlokzatának bal oldalán egy, a Disztorziók sorozat készítése közben készült képen maga a fotografáló Kertész is látható a torzító tükörben.

DisztEF-170441.jpg

Ipari alpinisták munka közben, Budapest, 2011. szeptember (Fotó/Forrás: Fisli Éva)

A Kertészt modelljeivel együtt mutató önarckép a Jeu de Paume nagy életmű-kiállítását hirdette.

A fotós a sorozat többi, sokkal ismertebb darabján meztelen női testek torzulásait fényképezte; negatívjaiból általában kisebb kivágatokat nagyított.

A Kertészre alkotóként oly jellemző újravágás bemutatása volt a Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq rendezte francia vándortárlat egyik fontos eleme; bár az ő válogatásuk a vintázsokra – azaz a felvétel idejében vagy nem sokkal utána készült, s ezért a műtárgypiacon ma hallatlanul értékes papír pozitívokra – épült, a molinón látható kép a negatívokra, Kertész nyersanyagainak átértelmezésére, vagyis gondolkodásának megértésére irányította a figyelmet.

(Telek Balázs Torzulások – Kertész lencséi című előadása a Nemzeti Múzeumban, 2011-ben, via FotoKlikk.hu)

A múzeum belseje felé tekintő öreg és a kamera mögött a tükörben látszólag felénk forduló, ereje teljében levő fotográfus recto-verzója mellett, a homlokzat-kép balfelén a Pesti helyszínelők című, Teleki Lászlónak szentelt történeti tárlat molinója látszik. A helyhez igazított grafika, melyen Teleki óriási, félbevágott arca nézett a szemlélőre, nem válik el a szomszédaitól.

A két Kertész-molinó társaságában ugyanis a félbevágott portré az Erzsébet és én című felvétel vágott verziójára rímelt. Főképp, mert a homlokzat mögött, az épület szívében a retrospektív bejárata előtt ennek a hatalmasra nagyított változata fogadta a belépőt.

A reklám funkciójú óriásmolinók ebben az esetben összeolvashatók voltak tehát. Ez a finom vizuális játék persze Vári Ágnesnek és Bak Andreának is köszönhető, akikkel a kurátorok a párhuzamos kiállítások arculatain dolgoztak ekkoriban.

Munkájuk révén – néhány hónapra biztosan – André Kertész is ráíródott a retinánkra.  

André Kertészről is olvashat hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában!

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Jazz/World

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Elkészült a Nemzeti Összetartozás Dala, a Csík Zenekar dalát olyan művészek éneklik, mint Miklósa Erika, Szarka Tamás és Molnár Levente.
Plusz

Komolyan kellett volna venni, amiről a Joker szólt

Thomas Wayne-nek nem kell félnie, hogy orrba vágja Arthur Flecket, hiszen pénze van. A Joker kivételes, egymilliárd dolláros közönségsikere és a jelenlegi amerikai zavargások egy narratívában illeszthetők. Vélemény.
Vizuál

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Könyv

Istencsapás, embercsapás

Vámos e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Most értelemszerűen a karanténból, online.
Színház

86 éves korában elhunyt Földi Teri

A Jászai Mari-díjas színművész halálhíréről egykori színháza, a Vígszínház számolt be.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál Film

Az egzotikus filmek magyar mestere - Korda Zoltán

Az angol filmipart meghatározó Korda fivérek egyike, a négy Oscar-díjra jelölt A dzsungel könyve alkotója. A bagdadi tolvaj című filmjükből a Disney Aladdin című rajzfilmje és A csillagok háborúja is merített. A filmrendező, producer 1895. június 3-án született.
Vizuál online

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Vizuál magazin

Hatszor nősült az egyik leghíresebb agglegényt alakító színész

A még kardigánjaiban is hódító angolt Szexi Rexinek becézték a lapok. Hasonlóan ironikus, hogy legismertebb alakításai között több musical is van, pedig saját bevallása szerint alig pár hangot tud énekelni. Rex Harrison neve egybe forrt a My Fair Lady Higgins professzorával.
Vizuál morgan freeman

Morgan Freeman 83 éves

Morgan Freeman nem átlagos karriert futott be, 50 éves volt amikor a filmszakma igazán felfigyelt rá, azóta viszont több mint kilencven filmet forgatott és ma 83 éves.