Vizuál

Illanó terek - Csak reklám?

2020.05.14. 17:20
Ajánlom
Egy, az öröklétnek szánt épülethez is hozzátartoznak használatának ideiglenes rétegei. Különösen így van ez a Nemzeti Múzeum esetében, melynek homlokzata úgyszólván ráíródott a retinánkra. Nemcsak a március 15-i dekorációk és jelszavak öltöztetik fel évről évre másképpen az ismerős falakat, de a klasszicista oszlopsoron már jó ideje ideiglenes kiállítások molinói is váltják egymást.

Ezeknek a hatalmas, kérészéletű reklámoknak is megvan a maguk helye és története. Olykor egészen távoli vizuális világok találkoznak össze rajtuk, ám – szerencsés esetben – nemcsak, hogy nem ütik egymást, de olykor még össze is hangolhatók.

ponthuscreenshotfejlec-171601.jpg

Képernyőkép az andrekertesz.hu nevű mikroszájtról (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

Farkas Árpád digitális képén három kiállítás molinója látható. Középen, a főbejárattal szemközt a Kertész-képek. André Kertész és Magyarország című tárlat vivőképén az idős fotóst csupán háttal látjuk, az őt körülvevő tömeg, az emberek figyelme, gesztusai, testtartása viszont sokat – ha nem is mindent – elárul arról, hogyan tekintenek rá a többiek.

Sch1984-170312.jpg

André Kertész, Budapest 1984, Schwanner Endre felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Schwanner Endre fényképe az 1984-ben a Vigadó Galériában rendezett Kertész-kiállítás megnyitóján készült, amikor a Magyar Fotóművészek Szövetségének akkori főtitkára, Féner Tamás éppen megnyitotta azt.

Az 1925-ben Budapestről emigrált Kertészt sikeres párizsi évei után, Amerikában sokáig elkerülte a siker; néhány csendesebb évtized, majd a hatvanas évekbeli reneszánsza után a nyolcvanas években már világszerte a fotóművészet egyik mestereként tisztelték.

1984, a fénykép exponálásának éve Kertész hazai fogadtatásának történetében is fontos helyet foglal el.

Ebben az évben ugyanis a Budapesti Tavaszi Fesztivál díszvendége volt, s a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével is kitüntették. (Ilyen magas kitüntetést addig még nem kapott hazai fotográfus.) Látogatásának megmaradt felvételei arról tanúskodnak, hogy az akkor pályakezdő fotósok számára különösen fontos volt a jelenléte.

Schwanner Endre 2011 nyarán ajándékozta negatívjait a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának, köztük ezt a képet is, melynek kinagyított változata fogadta a látogatót a Jeu de Paume 250 fényképes vándorkiállítását kísérő Kertész-képek című tárlatunkba lépve.

A honi recepciótörténetet bemutató térben – Tomsics Emőkével, kurátorokként – azt kerestük: milyen szemüvegen át látta Kertészt és képeit hazai közönsége hosszú élete során, mikortól tekintettek rá a fiatalok mesterként és milyen örökséget hagyott maga után. Ezért is választottuk éppen ezt a Schwanner-képet a tárlat arcául, hiszen a felvétel hangsúlyozza az alkotót körbevevő közönséget.

A múzeum homlokzatának bal oldalán egy, a Disztorziók sorozat készítése közben készült képen maga a fotografáló Kertész is látható a torzító tükörben.

DisztEF-170441.jpg

Ipari alpinisták munka közben, Budapest, 2011. szeptember (Fotó/Forrás: Fisli Éva)

A Kertészt modelljeivel együtt mutató önarckép a Jeu de Paume nagy életmű-kiállítását hirdette.

A fotós a sorozat többi, sokkal ismertebb darabján meztelen női testek torzulásait fényképezte; negatívjaiból általában kisebb kivágatokat nagyított.

A Kertészre alkotóként oly jellemző újravágás bemutatása volt a Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq rendezte francia vándortárlat egyik fontos eleme; bár az ő válogatásuk a vintázsokra – azaz a felvétel idejében vagy nem sokkal utána készült, s ezért a műtárgypiacon ma hallatlanul értékes papír pozitívokra – épült, a molinón látható kép a negatívokra, Kertész nyersanyagainak átértelmezésére, vagyis gondolkodásának megértésére irányította a figyelmet.

(Telek Balázs Torzulások – Kertész lencséi című előadása a Nemzeti Múzeumban, 2011-ben, via FotoKlikk.hu)

A múzeum belseje felé tekintő öreg és a kamera mögött a tükörben látszólag felénk forduló, ereje teljében levő fotográfus recto-verzója mellett, a homlokzat-kép balfelén a Pesti helyszínelők című, Teleki Lászlónak szentelt történeti tárlat molinója látszik. A helyhez igazított grafika, melyen Teleki óriási, félbevágott arca nézett a szemlélőre, nem válik el a szomszédaitól.

A két Kertész-molinó társaságában ugyanis a félbevágott portré az Erzsébet és én című felvétel vágott verziójára rímelt. Főképp, mert a homlokzat mögött, az épület szívében a retrospektív bejárata előtt ennek a hatalmasra nagyított változata fogadta a belépőt.

A reklám funkciójú óriásmolinók ebben az esetben összeolvashatók voltak tehát. Ez a finom vizuális játék persze Vári Ágnesnek és Bak Andreának is köszönhető, akikkel a kurátorok a párhuzamos kiállítások arculatain dolgoztak ekkoriban.

Munkájuk révén – néhány hónapra biztosan – André Kertész is ráíródott a retinánkra.  

André Kertészről is olvashat hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában!

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Plusz

Megválasztották a Nemzet Művészeit

Nyolcan nyerték el idén az egyik legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
Klasszikus

Ifjú muzsikusokat díjaztak Cziffra György születésnapján

Ünnepi koncertet adott Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész november 5-én. A hangverseny alkalmából átadták a Cziffra Fesztivál két díját: az Ifjú Tehetség díjat és az Innovatív Zenei Projekt díjat.
Színház

Borsi-Balogh Máté: Ha azt érzem, nem szeret a közönség, egy kicsit bele tudok halni

A Junior Prima Díjas színművésszel a Galilei élete című előadás kapcsán beszélgettünk szakmai életútjáról, a meggyőződések és az érdekek furcsa viszonyáról, a világ megváltoztathatóságáról, de szóba került az is, vajon miért szoronganak annyira a fiatal generációk.
Zenés színház

Az ellentmondásokban rejlő erő – Tulassay Ádám az Operaház új Requiem-produkciójáról

Verdi Requiemje egyházzenei alkotás vagy színpad nélküli opera? Mi áll a középpontjában, a halálfélelem vagy a bizakodás? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az OPERA új produkciója, melynek kapcsán a rendezővel, Tulassay Ádámmal beszélgettünk.
Zenés színház

Eltérő befejezéssel játssza a Turandotot a két szereposztás az Operaházban

Sümegi Eszter és Rálik Szilvia, valamint László Boldizsár és Yusif Eyvazov főszereplésével, a színpadra tíz év után visszatérő Gulyás Dénes közreműködésével viszi színre Barta Dóra Puccini Turandotját a Magyar Állami Operaházban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Dal Európáért

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arra emlékezik vissza, amikor 1995-ben Magyarországon járt Ennio Morricone.
Vizuál hír

Így utazott Debrecenből Budapestre az egyik leghíresebb magyar festmény

A debreceni Déri Múzeum kölcsönadta Munkácsy Mihály Golgotáját a Szépművészeti Múzeumnak, ahol hamarosan nagyszabású jubileumi tárlat nyílik a magyar művész munkásságából. Cikkünkben galéria is található.
Vizuál ajánló

Európa újra mozizni megy

November 17-én rendezik meg a 9. Európai Art Mozi Napot, amely során fesztiváldíjas produkciókkal és premier előtti vetítésekkel várják az art mozik az európai filmek szerelmeseit.
Vizuál hír

Európai Filmdíjak – Pedro Almodóvar, Ralph Fiennes és Tilda Swinton is a jelöltek közt

A legjobb európai film díjáért idén tizenöt produkció verseng majd. Az Európai Filmakadémia elismeréseit decemberben adják át Luzernben. Magyar alkotás ezúttal nincs a jelöltek közt. 
Vizuál kritika

A rabszolgaság költői hangja szólal meg Mati Diop Arany Medve-díjas dokumentumfilmjében

Három évvel ezelőtt a Benini Köztársaság visszakapott Franciaországtól huszonhat, a gyarmatosítás során elrabolt műkincset. Ennek a politikai gesztusnak az utóéletét követi nyomon a Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm. Az alkotást a 2024-es Verzió Filmfesztiválon is láthatjuk.