Vizuál

Illanó terek - Csak reklám?

2020.05.14. 17:20
Ajánlom
Egy, az öröklétnek szánt épülethez is hozzátartoznak használatának ideiglenes rétegei. Különösen így van ez a Nemzeti Múzeum esetében, melynek homlokzata úgyszólván ráíródott a retinánkra. Nemcsak a március 15-i dekorációk és jelszavak öltöztetik fel évről évre másképpen az ismerős falakat, de a klasszicista oszlopsoron már jó ideje ideiglenes kiállítások molinói is váltják egymást.

Ezeknek a hatalmas, kérészéletű reklámoknak is megvan a maguk helye és története. Olykor egészen távoli vizuális világok találkoznak össze rajtuk, ám – szerencsés esetben – nemcsak, hogy nem ütik egymást, de olykor még össze is hangolhatók.

ponthuscreenshotfejlec-171601.jpg

Képernyőkép az andrekertesz.hu nevű mikroszájtról (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

Farkas Árpád digitális képén három kiállítás molinója látható. Középen, a főbejárattal szemközt a Kertész-képek. André Kertész és Magyarország című tárlat vivőképén az idős fotóst csupán háttal látjuk, az őt körülvevő tömeg, az emberek figyelme, gesztusai, testtartása viszont sokat – ha nem is mindent – elárul arról, hogyan tekintenek rá a többiek.

Sch1984-170312.jpg

André Kertész, Budapest 1984, Schwanner Endre felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Schwanner Endre fényképe az 1984-ben a Vigadó Galériában rendezett Kertész-kiállítás megnyitóján készült, amikor a Magyar Fotóművészek Szövetségének akkori főtitkára, Féner Tamás éppen megnyitotta azt.

Az 1925-ben Budapestről emigrált Kertészt sikeres párizsi évei után, Amerikában sokáig elkerülte a siker; néhány csendesebb évtized, majd a hatvanas évekbeli reneszánsza után a nyolcvanas években már világszerte a fotóművészet egyik mestereként tisztelték.

1984, a fénykép exponálásának éve Kertész hazai fogadtatásának történetében is fontos helyet foglal el.

Ebben az évben ugyanis a Budapesti Tavaszi Fesztivál díszvendége volt, s a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével is kitüntették. (Ilyen magas kitüntetést addig még nem kapott hazai fotográfus.) Látogatásának megmaradt felvételei arról tanúskodnak, hogy az akkor pályakezdő fotósok számára különösen fontos volt a jelenléte.

Schwanner Endre 2011 nyarán ajándékozta negatívjait a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának, köztük ezt a képet is, melynek kinagyított változata fogadta a látogatót a Jeu de Paume 250 fényképes vándorkiállítását kísérő Kertész-képek című tárlatunkba lépve.

A honi recepciótörténetet bemutató térben – Tomsics Emőkével, kurátorokként – azt kerestük: milyen szemüvegen át látta Kertészt és képeit hazai közönsége hosszú élete során, mikortól tekintettek rá a fiatalok mesterként és milyen örökséget hagyott maga után. Ezért is választottuk éppen ezt a Schwanner-képet a tárlat arcául, hiszen a felvétel hangsúlyozza az alkotót körbevevő közönséget.

A múzeum homlokzatának bal oldalán egy, a Disztorziók sorozat készítése közben készült képen maga a fotografáló Kertész is látható a torzító tükörben.

DisztEF-170441.jpg

Ipari alpinisták munka közben, Budapest, 2011. szeptember (Fotó/Forrás: Fisli Éva)

A Kertészt modelljeivel együtt mutató önarckép a Jeu de Paume nagy életmű-kiállítását hirdette.

A fotós a sorozat többi, sokkal ismertebb darabján meztelen női testek torzulásait fényképezte; negatívjaiból általában kisebb kivágatokat nagyított.

A Kertészre alkotóként oly jellemző újravágás bemutatása volt a Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq rendezte francia vándortárlat egyik fontos eleme; bár az ő válogatásuk a vintázsokra – azaz a felvétel idejében vagy nem sokkal utána készült, s ezért a műtárgypiacon ma hallatlanul értékes papír pozitívokra – épült, a molinón látható kép a negatívokra, Kertész nyersanyagainak átértelmezésére, vagyis gondolkodásának megértésére irányította a figyelmet.

(Telek Balázs Torzulások – Kertész lencséi című előadása a Nemzeti Múzeumban, 2011-ben, via FotoKlikk.hu)

A múzeum belseje felé tekintő öreg és a kamera mögött a tükörben látszólag felénk forduló, ereje teljében levő fotográfus recto-verzója mellett, a homlokzat-kép balfelén a Pesti helyszínelők című, Teleki Lászlónak szentelt történeti tárlat molinója látszik. A helyhez igazított grafika, melyen Teleki óriási, félbevágott arca nézett a szemlélőre, nem válik el a szomszédaitól.

A két Kertész-molinó társaságában ugyanis a félbevágott portré az Erzsébet és én című felvétel vágott verziójára rímelt. Főképp, mert a homlokzat mögött, az épület szívében a retrospektív bejárata előtt ennek a hatalmasra nagyított változata fogadta a belépőt.

A reklám funkciójú óriásmolinók ebben az esetben összeolvashatók voltak tehát. Ez a finom vizuális játék persze Vári Ágnesnek és Bak Andreának is köszönhető, akikkel a kurátorok a párhuzamos kiállítások arculatain dolgoztak ekkoriban.

Munkájuk révén – néhány hónapra biztosan – André Kertész is ráíródott a retinánkra.  

André Kertészről is olvashat hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában!

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Plusz

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Vizuál

Saját agyműtétjéről készített fotósorozatot a Capa-nagydíj nyertese

„Nem tudtam, mi történik velem. Megijedtem, tanulmányoztam, mostanra elfogadtam” – írta Neogrády-Kiss Barnabás fotós.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál díj

Fődíjat kapott Chicagóban Horvát Lili szerelmesfilmje

Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című szerelmesfilmje kapta az 56. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál New Directors versenyprogramjának Gold Hugó-fődíját.
Vizuál szfe

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Vizuál hír

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Kiviszem a lovam

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Spencer Davisszel való találkozását idézi fel.
Vizuál galéria

Táj csíkokra és kockákra törve

A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírmunkák, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotómű is. A művek értelmezését – a falakon és a tárlókban – a művész saját írásai, feljegyzései és vázlatai segítik.