Bánffy Miklóssal mostohán bánt irodalomtörténeti emlékezésünk. "Bánffy nem kellett az arisztokratáknak, mert arisztokrata létére realista igénnyel és osztályos társainál sokkal haladóbb szemlélettel bírálta nemcsak az arisztokrata életformát, hanem magának az arisztokráciának idejétmúlt létét is" - foglalja össze a Literatura elemzése. Mint megjegyzik, a közvetlen utókor sem tudta, mit kezdjen vele, így végül csak elbagatellizálták jelentőségét.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet az osztrák fővárosban rendezett tárlata megkíséreli kijelölni a múlt század e jelentős gondolkodójának helyét a magyar irodalom- és színháztörténetben. Gróf Bánffy Miklós a két világháború közötti időszakban a magyar diplomácia élén betöltött politikai tevékenysége mellett volt a budapesti Operaház intendánsa, kosztümöket és díszleteket tervezett, kiváló festőművésznek számított, s nevéhez fűződik a XX. század eleji Erdély világát talán leghitelesebben ábrázoló regény-trilógia. Felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán egy ilyen gazdag és sokoldalú pályát egy tárlatban bemutatni. A hiánypótló, s egyben erkölcsi adósságot törlesztő kiállítás szervezői számára további kihívást jelentett, hogy az életmű és a családi dokumentumok nagy része megsemmisült.
Így a tárlat elsősorban az életmű komplexitását szeretné érzékeltetni, s - miként címe is jelzi - azt a tünékeny művészi világot hivatott visszatükrözni, amely Bánffy Miklós sajátja, de amelyet az Erdély-trilógiában már ő maga is szépséges illúzióként ábrázol. Külön teret szentel a bonchidai családi kastélynak, a könyvillusztrátor Bánffynak, a színházi embernek, de láthatóak lesznek az 1921-ben a genovai békekonferencián készített karikatúra-reprodukciói is. A kiállítás része a Kós Károly tervezte Székely Nemzeti Múzeum számára készített üvegablak-terv. Különleges darab a Varázsfuvola „Éj királynője"-jelmezének rekonstrukciója. A tárlat újdonsága lesz az a két pasztellmásolat, amelyet Bánffy-Jelen Katalin, Bánffy Miklós lánya a rabati kiállítás alkalmával bocsátott a szervezők rendelkezésére. Az egyik egy önarckép, a másik pedig a művész édesapját, Bánffy György királyi főpohárnokot ábrázolja.
A Külügyminisztérium közreműködésével a világ számos pontján is bemutatásra került már a kiállítás, eddig huszonkilenc helyszínen, 45 ezer látogató tekintette meg. A bécsi kiállítás különleges aktualitása, hogy feleleveníti az 1934-es Burghteater-beli Ember tragédiája-előadást is. Most a bécsi nagykövetségen - melynek épületében lépten-nyomon visszaköszön az osztrák-magyar múlt - történő kiállításnak különös apropót kölcsönöz, hogy Bánffy Miklós volt az utolsó közös uralkodó, IV. Károly koronázási ünnepségének kormánybiztosa, szervezője.
A tárlat június közepéig látogatható.
További kulturális érdekességeket talál Bécsből ide kattintva.
hírlevél
