Vizuál

Ilyen Lynch

2019.02.28. 17:15
Ajánlom
A Budapest FotóFesztivál nyitótárlatának fő kérdése, hogy működik-e David Lynch filmjei nélkül. Megnéztük.

Ötvenöt fotót tartalmaz a Budapest FotóFesztivál főfogásaként tálalt David Lynch-kiállítás. A címe Small Stories, ami eléggé semmitmondó ahhoz, hogy bármit jelentsen. Lynchet nem megérteni kell, hanem ráérezni, de szerencsére Szarka Klára kurátor sem rendezte el önkényes értelmezés szerint a fotókat. Sőt, ahogy azt a kiállítás sajtóbejárásán elmondta, először véletlenszerűen akarta elhelyezni azokat, végül a tervezettnél jobban tartotta magát Lynch instrukcióihoz.

IMG_20190228_113309-145756.jpg

David Lynch Small Stories c. kiállítása a Műcsarnokban (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

A Small Stories két kiállítótermébe vezető rövid folyosó a Twin Peaks vörös szobáját idézi meg, ami azért is bizonyul jó kezdésnek, mert hamar kiderül, hogy az egésszel nehéz bármit is kezdeni a Lynch-filmek ismerete nélkül. Némely fotón a Mulholland Drive álomjelenetei, a Twin Peaks 3. évadának fekete-fehér narratívája, az Elefántember torzszülöttje, a Radírfej mutálódott csecsemője köszön vissza. Nem arról van szó, hogy Lynch a fotóművészet műfajába importálta volna a filmen már bevált ötleteit. Ahogy Szarka Klára is hangsúlyozza, s ahogy azt tudni is lehet például az Aminek álmodom c. önéletrajzból, Lynch legalább annyira tartja képzőművésznek magát, mint filmrendezőnek.

Az már csak szerencsés véletlen, hogy a szürrealista, kísérleti képzőművészet nála működött a vásznon, így végül – most már jóval a hetvenen túl – a nagyközönség a filmeknek hála érdeklődik iránta a múzeumokban is.

A montázsolt fotók vegyes digitális technikával készültek, néhol pixelesek, máskor homályosak, de a fekete-fehérségük ellenére süt belőlük az a fülledt romlottság, amely a Blue Velvet vagy a Twin Peaks képi világának sajátja. Némelyik akár megadhatná magát valamiféle értelmezésnek, de jobb ettől óvakodni. A torzult, roncsolt arcú Mickey-egérről, az ablakkeretbe helyezett óriási revolverről, a szemek nélküli nyugodt és vigyorgó fejekről, a koporsószerű automobil mellett pózoló ufókról gondoljon mindenki, amit akar, az biztos, hogy már leírnom sem kellett volna, hogy engem mire emlékeztetnek. Szarka Klára leszögezi: „Isten ments, hogy iránymutatást adjunk a kiállításhoz.”

IMG_20190228_115731-145754.jpg

A Radírfej és az Elefántember képi világát idézik meg a fotók: David Lynch Small Stories c. kiállítása a Műcsarnokban. (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

Robin Williams sokat idézett félmondata szerint a világ szabad a játékra, és irigyelhetjük David Lynchet, hogy benne mindig megvolt ez az attitűd:

ha az ember valami kreatívat akar létrehozni, akkor csinálja meg, ne törődjön azzal, hogy lesz-e értelme, vásárlója, finanszírozója, kiállítóterme.

Nehogy azt higgye valaki, hogy Lynch beteg elme. A képeit nézegetve jócskán ér minket „mi a fene”-élmény, de ha elmélyedünk ebben a világban, az is kiderül, hogy a világ betegségeit csak egy egészségesen működő elme veheti észre.

Aki már nézett Lynch-interjúkat, tanúja lehetett, hogy újságírók, riporterek különféle fondorlatos módokon próbálják belőle kiszedni, hogy miről szólnak a filmjei, de a művész mindig nagyon udvariasan ellenáll. Azt mondja, hogy az ötletek olyanok, mint az ajándékok, azokat készen kapjuk, ő személy szerint úgy viszonyul az ötleteihez, mint egy hatalmas kirakós darabjaihoz, amiből mindig csak egyet tud áthozni a szomszéd szobából. Ennek a kiállításnak is ez az ars poetica a nyitja: Lynch mindennél jobban bízik a te képzelőerődben, nem akar segíteni, súgni, értelmezést a fejedbe verni. Akár a transzcendentális meditációban – amelynek a művész egyébként a hetvenes évek óta elkötelezett gyakorlója és hírvivője –, az a jó, ha sikerül elkapnod a szüntelenül érkező gondolatot, az ötletet — ami ajándék.

S hogy jó ötleteket kapott-e ajándékba Lynch ehhez a 2013-ban összerendezett kollekcióhoz? A koszos, homályos szobasarkok, élettelen babák, kifordult szövetek, a rémálomba merülő Americana-atmoszféra leginkább a korai filmek hangulatát idézik, mégis hiányzik belőlük az a vad, zsigeri energia, amely Lynchet abban a periódusban jellemezte. Ennek ellenére bátran ajánlom: rajongóknak kötelező, Lynch-csel ismerkedőknek érdemes, mindenki más pedig látogassa a kiállítást nyitott elmével. Lehet, hogy nem az életmű feledhetetlen szeletével nézünk farkasszemet a Műcsarnokban, de egy olyan tárlattal, amelyre fokozottan igaz, hogy éppen annyi, amennyit a befogadó belelát. És egy olyan művésszel, akinek ars poeticája a hétköznapokba is elkíséri az embert.

A Small Stories 2019. március 1-től június 2-ig látható a Műcsarnok Kamaratermében.

David Lynch videón üzent magyar rajongóinak

Kapcsolódó

David Lynch videón üzent magyar rajongóinak

Az amerikai független film élő legendája, rendező, forgatókönyvíró, festő és zenész most képzőművészként mutatkozik be a magyar közönség előtt a Műcsarnokban rendezendő tárlaton.

Sötét sarkok a modern jazzben

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Könyv

A város legolcsóbb könyvesboltjának árait a vásárlók sem hiszik el

Egy-egy kötet árcéduláját meglátva sokan azt hiszik, antikváriumban járnak, esetleg hogy a könyvek biztos "leestek" a teherautóról, vagy hasonló homályos úton kerültek a polcokra. Pedig nem így van. De akkor hogy kerülhetnek sztárszerzők és Nobel-díjas alkotók művei pár száz forintba? Cikkünkből ez is kiderül.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál pályázat

Gyermekkori (rém)álmok – fotó- és filmpályázat Lynch után szabadon

David Lynch inspirálta filmeket, illetve gyerekkori rémálmokat feltáró fotókat várnak a filmes kiállításához kapcsolódó
Vizuál műtárgy

Ők a legdrágább magyar művészek

Az elmúlt 11 év árverései alapján ezek az alkotók érik el a legmagasabb árat az aukciókon itthon és külföldön.
Vizuál galéria

Gazdag kínálattal jön az Antik and Art Budapest – Galéria!

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői képviseltetik magukat a tíz év kihagyás után újjáéledő, vásárral egybekötött kiállításon március 21-24. között, a Millenárison.
Vizuál interjú

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Vizuál fényképTár

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.