Vizuál

Ilyen Lynch

2019.02.28. 17:15
Ajánlom
A Budapest FotóFesztivál nyitótárlatának fő kérdése, hogy működik-e David Lynch filmjei nélkül. Megnéztük.

Ötvenöt fotót tartalmaz a Budapest FotóFesztivál főfogásaként tálalt David Lynch-kiállítás. A címe Small Stories, ami eléggé semmitmondó ahhoz, hogy bármit jelentsen. Lynchet nem megérteni kell, hanem ráérezni, de szerencsére Szarka Klára kurátor sem rendezte el önkényes értelmezés szerint a fotókat. Sőt, ahogy azt a kiállítás sajtóbejárásán elmondta, először véletlenszerűen akarta elhelyezni azokat, végül a tervezettnél jobban tartotta magát Lynch instrukcióihoz.

IMG_20190228_113309-145756.jpg

David Lynch Small Stories c. kiállítása a Műcsarnokban (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

A Small Stories két kiállítótermébe vezető rövid folyosó a Twin Peaks vörös szobáját idézi meg, ami azért is bizonyul jó kezdésnek, mert hamar kiderül, hogy az egésszel nehéz bármit is kezdeni a Lynch-filmek ismerete nélkül. Némely fotón a Mulholland Drive álomjelenetei, a Twin Peaks 3. évadának fekete-fehér narratívája, az Elefántember torzszülöttje, a Radírfej mutálódott csecsemője köszön vissza. Nem arról van szó, hogy Lynch a fotóművészet műfajába importálta volna a filmen már bevált ötleteit. Ahogy Szarka Klára is hangsúlyozza, s ahogy azt tudni is lehet például az Aminek álmodom c. önéletrajzból, Lynch legalább annyira tartja képzőművésznek magát, mint filmrendezőnek.

Az már csak szerencsés véletlen, hogy a szürrealista, kísérleti képzőművészet nála működött a vásznon, így végül – most már jóval a hetvenen túl – a nagyközönség a filmeknek hála érdeklődik iránta a múzeumokban is.

A montázsolt fotók vegyes digitális technikával készültek, néhol pixelesek, máskor homályosak, de a fekete-fehérségük ellenére süt belőlük az a fülledt romlottság, amely a Blue Velvet vagy a Twin Peaks képi világának sajátja. Némelyik akár megadhatná magát valamiféle értelmezésnek, de jobb ettől óvakodni. A torzult, roncsolt arcú Mickey-egérről, az ablakkeretbe helyezett óriási revolverről, a szemek nélküli nyugodt és vigyorgó fejekről, a koporsószerű automobil mellett pózoló ufókról gondoljon mindenki, amit akar, az biztos, hogy már leírnom sem kellett volna, hogy engem mire emlékeztetnek. Szarka Klára leszögezi: „Isten ments, hogy iránymutatást adjunk a kiállításhoz.”

IMG_20190228_115731-145754.jpg

A Radírfej és az Elefántember képi világát idézik meg a fotók: David Lynch Small Stories c. kiállítása a Műcsarnokban. (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

Robin Williams sokat idézett félmondata szerint a világ szabad a játékra, és irigyelhetjük David Lynchet, hogy benne mindig megvolt ez az attitűd:

ha az ember valami kreatívat akar létrehozni, akkor csinálja meg, ne törődjön azzal, hogy lesz-e értelme, vásárlója, finanszírozója, kiállítóterme.

Nehogy azt higgye valaki, hogy Lynch beteg elme. A képeit nézegetve jócskán ér minket „mi a fene”-élmény, de ha elmélyedünk ebben a világban, az is kiderül, hogy a világ betegségeit csak egy egészségesen működő elme veheti észre.

Aki már nézett Lynch-interjúkat, tanúja lehetett, hogy újságírók, riporterek különféle fondorlatos módokon próbálják belőle kiszedni, hogy miről szólnak a filmjei, de a művész mindig nagyon udvariasan ellenáll. Azt mondja, hogy az ötletek olyanok, mint az ajándékok, azokat készen kapjuk, ő személy szerint úgy viszonyul az ötleteihez, mint egy hatalmas kirakós darabjaihoz, amiből mindig csak egyet tud áthozni a szomszéd szobából. Ennek a kiállításnak is ez az ars poetica a nyitja: Lynch mindennél jobban bízik a te képzelőerődben, nem akar segíteni, súgni, értelmezést a fejedbe verni. Akár a transzcendentális meditációban – amelynek a művész egyébként a hetvenes évek óta elkötelezett gyakorlója és hírvivője –, az a jó, ha sikerül elkapnod a szüntelenül érkező gondolatot, az ötletet – ami ajándék.

Talán ezekre a kirakós-darabokra gondolhatott Lynch a kiállítás címadásánál: Kis történetek. Lynch alkotói módszerére jellemző, hogy a magja soha nem egyetlen, hanem mindig több ötlet. Hasonlóan alkot, mint ahogy Cooper ügynök Twin Peaks nyomoz. A tévésorozatban a nyomozás alapja általában nem egy nyom, hanem egy ötlet volt, és amikor az ötletet követték, akkor ott is találtak valamit, aztán egy másik ötlet nyomán máshol is. Így építkezik ez a kiállítás is, az ötvenöt fotó olyan erős jelentéshálót hoz létre, amelyre Lynch bátran ránehezkedhet. A lényeg a kérdés, nem a válasz: Ki ölte meg Laura Palmert? Mit mondanak ezek a fotók?

S hogy jó ötleteket kapott-e ajándékba Lynch ehhez a 2013-ban összerendezett kollekcióhoz? A koszos, homályos szobasarkok, élettelen babák, kifordult szövetek, a rémálomba merülő Americana-atmoszféra leginkább a korai filmek hangulatát idézik, mégis hiányzik belőlük az a vad, zsigeri energia, amely Lynchet abban a periódusban jellemezte. Ennek ellenére bátran ajánlom: rajongóknak kötelező, Lynch-csel ismerkedőknek érdemes, mindenki más pedig látogassa a kiállítást nyitott elmével. Lehet, hogy nem az életmű feledhetetlen szeletével nézünk farkasszemet a Műcsarnokban, de egy olyan tárlattal, amelyre fokozottan igaz, hogy éppen annyi, amennyit a befogadó belelát. És egy olyan művésszel, akinek ars poeticája a hétköznapokba is elkíséri az embert.

A Small Stories 2019. március 1-től június 2-ig látható a Műcsarnok Kamaratermében.

David Lynch videón üzent magyar rajongóinak

Kapcsolódó

David Lynch videón üzent magyar rajongóinak

Az amerikai független film élő legendája, rendező, forgatókönyvíró, festő és zenész most képzőművészként mutatkozik be a magyar közönség előtt a Műcsarnokban rendezendő tárlaton.

Sötét sarkok a modern jazzben

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Klasszikus

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Jazz/World

Ilyen volt Chick Corea fellépése a Grammy-díjátadón (és itt a nyertesek listája)

Grammy-díjat nyert Caroline Shaw és Jennifer Higdon szerzői albuma, de Chick Corea és Esperanza Spalding is. A gála legnagyobb nyertese viszont a 18 éves Billie Eilish.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

A híres egyfejű, hableány és bajvívók

Kihirdették a 38. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottait; a legjobb munkákból április 16-án nyílik kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Vizuál Film

Claude Lanzmann monumentális Shoah filmje is látható a holokauszt nemzetközi emléknapján

75 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozataiból ajánlunk.
Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán. 
Vizuál vincent van gogh

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Vizuál buszmegálló

Kortárs festményekkel találkozhat a buszmegállókban

Az irodalom már meghódította a tömegközlekedést a megállókban olvasható novellákkal és a könyvautomatákkal, most a képzőművészeten a sor!