Vizuál

Ilyen volt a nyár 50 éve

Ács Irén napsütéses fotográfiái a Fényképtárban
2019.06.13. 16:00
Ajánlom
Egy fotóriporternő élete a szövegben, az 1960-as, 70-es, 80-as évek hétköznapjai pedig a galériában. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal egy különleges életműből válogattak.

Az 1990-es évek elején ismerték meg a Fényképtár munkatársai Ács Irén fotóriportert, akinek akkor közel negyvenéves életművét volt módjuk megtekinteni. Ekkor vetődött föl annak a lehetősége, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárába kerülhetnének az 1960-as, 70-es, 80-as évek hétköznapjait, a vidéki és a városi élet pillanatait, a külföldi helyek – számunkra még ismeretlen - hangulatát megörökítő felvételei. 

011-115927.jpg

Ács Irén fotózik, 1980. Nógrád (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Ács Irén 1924-ben Szécsényben született. Szülővárosában lett fényképésztanuló, majd 1940-ben a fővárosba került, ahol kezdetben Székely Aladár neves Váci utcai műtermében dolgozott, majd 1942-től két évre a HAFA-laboratóriumban helyezkedett el. (A HAFA ezekben az években Budapest egyik meghatározó laborja volt, technikai és művészi értelemben is jó lehetőséget biztosított a fotósok szakmai fejlődéséhez.)

A vészkorszak idején bujkálni kényszerült, minden családtagját elvesztette. Nekik és a szécsényi zsidóságnak állít méltó emléket Őrizd meg… című lírai kötetében.

1954-ben kezdte fotóriporteri pályáját a Néphadsereg című lapnál, majd 1959 és 1992 között az Ország-Világ című képes hetilap munkatársa lett.

06-115926.jpg

Napozó nő a Suhajda-telepen, 1969. (Fotó/Forrás: Ács Irén /Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Munkásságának közel ötven éve alatt rendkívül változatos témákat, helyszíneket örökített meg. Újságíró kollégáival járta az országot – gyakran napi két-három riportot is készítettek - a tudósítások túlnyomórészt a város és a falu életének mindennapjait, az ember és környezete kapcsolatát, pillanatait jelenítik meg. Fényképein viszontlátjuk a szocialista korszak viszonylagos jólétét, olykor az ellentmondásait is. Az újonnan épült panelnegyedek mellett hírt ad a külvárosi nyomortelepekről, a cigányputrikról. De nem egyszerűen dokumentál: meg tudja mutatni azt is, hogy hogyan él, örül, szeret, sír az adott közegben az ember. A Kőbányán 1969-ben készített képén az omladozó bérház tűzfalánál úgy élvezi a tavaszi napot egy fiatal nő, mintha a tengerparton volna. Ez a disszonancia adja meg a felvétel egyediségét.

Képein nyomon követhetjük a fővárosi utca, az emberi kapcsolatok és a divat több évtizedes változását.

A villamoson csipketerítőt horgoló kalauznők, a hajnali tejesautó, a plakátragasztó enyves vödörrel, vagy a divatfotózás szünetében mezítláb kacagó lányok, a falusi kisbíró, a ház előtti padon pletykálkodó falusi asszonyok

– mind-mind egy intim pillanat nyomát hozzák vissza a közelmúltból. Ács Irén rendelkezik egy olyan sajátos fotóriporteri tulajdonsággal, amely lehetővé teszi teljes emberi történetek elmesélését. A Suhajda-telep lakóiról készített sorozata egy állóképekbe komponált lírai dokumentumfilm.

Riportalanyait hosszú beszélgetések során ismeri meg, a tudósítás ezért sokszor személyes, emberi vallomássá nemesedik a képein. Megadatott számára, hogy a kor neves művészeiről készíthetett meghitt hangulatú portrékat.

Különösen megindítóak Weöres Sándorról, Zelk Zoltánról vagy Déry Tiborról feleségükkel együtt készült felvételei.

A szűkebb szülőföld, Nógrád, meghatározó téma és szoros érzelmi kötődés számára. Több albuma jelent meg a nógrádi tájról, a palóc emberekről, a világörökség részét képező Hollókőről. Lehetősége nyílt, hogy Palócországot megmutassa a nagyvilágnak: ezekből a felvételeiből volt kiállítása Párizsban, Jeruzsálemben, Prágában, Londonban, és többek között Szécsényben, Hollókőn, Budapesten is.

Számos külföldi riportja során beutazta elsősorban a volt szocialista tábor országait, ezek közül a Szovjetunió déli tagköztársaságaiban eltöltött idő dokumentumai a legkülönlegesebbek. De járt már a hatvanas években Görögországban, Franciaországban, később Skóciában, Szíriában és Izraelben is.

Az 1960-as évek második felétől a fotós két fényképezőgéppel dolgozott, egyikben fekete-fehér filmet használt, a másikban pedig színeset – adódott ez a lap vegyes nyomásából.

Így tehát 1965 és 1990 között többezer színes diaképet is készített, ezek tematikája kiterjed a kor kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi életének számos területére. Ezek beazonosításában van segítségünkre, hogy az Ország-Világ című hetilap összes példányát is megkaptuk a fotóstól!

Ács Irén felvételeit nézve az a legszembetűnőbb, hogy valamennyi meghitt hangulatot áraszt; a fotográfus mindig az emberre kíváncsi, annak érzéseire, hangulatára, gondjaira.

A gyűjteményünknek ajándékozott mintegy 70 ezer felvételből álló életmű okán került fel neve a Magyar Nemzeti Múzeum nagy adományozóinak márványtáblájára – eddig egyedüli fotográfusként. Képeinek feldolgozottsága egyedülálló a tár kortárs anyagai között. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a múzeumi szempontoknak megfelelően sokáig az alkotó személyes közreműködésével írtuk le a a fényképek adatait. Az életmű eddigi legteljesebb bemutatására a Magyar Nemzeti Múzeumban került sor 2005-ben, Ember-Világ címmel.

Ács Irén az idén lenne 95 éves. Gondoljunk rá a napsütéses képeivel – némi kis történeti fotóelemzéssel!

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Könyv

Az irodalom "bonyolult" férfialakjainak társkereső hirdetései

A könyvekben élvezzük a bonyolult jellemmel rendelkező titokzatos férfiakat, akik nehéz sorsot cipelnek, esetleg titkokat is rejtegetnek. Kérdés, hogy ezek a tulajdonságok egy randi esetén is ilyen vonzóak lennének-e.
Színház

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.
Jazz/World

Új szenzációk és nagy visszatérők a 2020-as Szigeten

A napokban nyilvánosságra hozta első 80 idei fellépőjének névsorát a Sziget. A teljesség igénye nélkül kicsipegettük belőle a szívünknek legkedvesebb tízet. Akiket szerintünk botorság lenne kihagyni.
Plusz

Fáy Miklós: Hány CD elegendő egy életre?

Fáy Miklós kritikus ezúttal többek között a Philharmonia Orchestra válogatásalbumával, a Honvéd Férfikar születésnapi koncertjével, Michael Chabon új kötetével és a Szentendrei Képtár A nagy könyvlopás című tárlatával foglalkozik.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Bocsánatot kért az installációt véletlenül összetörő kritikus

Egy üres poharat akart letenni mellé, amikor véletlenül összetört egy 20 ezer dollár (hatmillió forint) értékű kortárs installációt egy mexikói művészeti vásáron.
Vizuál magazin

Női vámpír, vérszívó zenetanár és magyar Drakula – 10 érdekesség a vámpírokról

Mi a retró vámpír film rendezőjének kedvenc vérszívó fun fact-je? Mi az, ami nem fért már be Nagy Zsolt és Walters Lili figurájába? A Drakulics elvtárs rendezőjével összegyűjtöttünk tíz meglepő infót a vámpírokról.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Csináljunk lemezborítót!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten egy koncertfotó kalandos utóéletével foglalkozik.
Vizuál Film

Az elmúlt év legjobb cseh filmjeivel jön a Cseh Filmkarnevál

Radek Bajgar Terrorista című fekete komédiájának vetítésével kezdődik a február 19. és 23. között zajló Cseh Filmkarnevál, amelynek műsorán több vígjáték és egy Milos Formanról szóló dokumentumfilm is szerepel. A vetítéseket a budapesti Toldi moziban tartják.
Vizuál magazin

Nézze meg a Wichmann Tamásról szóló dokumentumfilmet!

Az M4 sportcsatorna hozzáférhetővé tette Kövessy Róbert Wichmann Tamásról szóló, „Magyar lapát” című dokumentumfilmjét, amelynek januári díszbemutatóján, még részt vett a tegnap elhunyt sportlegenda.