Vizuál

Imádja a régi fotókat? Akkor itt a helye!

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen kiállítás nyílt a könyvtárban évtizedeken át titokban megbúvó 19. századi fotókból. Ki nem találná, mire használták őket.

1878-ban jött létre a Képzőművészeti Egyetem elődje, a Mintarajztanoda, ahol rengeteget kellett rajzolniuk a diákoknak, ehhez az ipari tempóhoz pedig modellek híján úgynevezett mintalapokra volt szükségük. Így hívtak minden képet, amit gyakorlásképpen le kellett másolniuk; ezek metszetek, grafikák és fotók voltak, amiket különféle módokon, vásárlás, gyűjtés, hagyaték, megrendelés útján szerezett be az iskola. Külföldről is hozatták őket, illetve a gyűjtemény jelentős része a tanárok ajándékaiból épül fel. Az 1. világháború után ez a tanítási módszer elavult, a diákok kiözönlöttek a szabadba rajzolni. Körülbelül 100 ezer mintalap volt ekkor az iskola tulajdonában, amiket aztán a könyvtárban helyezték el, és egész egyszerűen ott felejtették őket.

Magyar Képzőművészeti Egyetem, Fotó/Modell – Képek a természet és művészet között. A képre kattintva nagyíthat!

Magyar Képzőművészeti Egyetem, Fotó/Modell – Képek a természet és művészet között. A képre kattintva nagyíthat! (Fotó/Forrás: Fátrai László)

A 90-es években döbbenten fedezték fel a gyűjteményt, senki nem tudott ugyanis az ottlétükről. Körülbelül 12 ezer 19. századi fotográfia lapult a mintalapok között, amiket aztán pályázati pénzek segítségével fotótörténészek kezdtek el feldolgozni. Közel 20 éve zajlik ez a munka, és többször is rendeztek belőle már kiállítást. Az egyetem kiállítótermében, a Barcsay-teremben most látható tárlat még mindig csak az óriási gyűjtemény egy része.

Magyar Képzőművészeti Egyetem, Fotó Modell – Képek a természet é

Magyar Képzőművészeti Egyetem, Fotó Modell – Képek a természet é (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Ezek a fotók felbecsülhetetlen értéket képviselnek 2016-ban, amikor már mindenki „befoghatja a fényt” a telefonjával, és milliószám örökítheti meg a pillanatokat. A digitális fotózás térnyerésével eltűnt, régi technikával készült képek múzeumi tárggyá válnak, igaz, a kiállítás képi anyaga önmagában fotóművészeti értéket pusztán történelmiességében hordoz. A képek többségének nincs is más célja, csak a valós modell helyettesítése.

Fiorillo, Luigi (? – 1898):  Fellah nő gyermekével

Fiorillo, Luigi (? – 1898):  Fellah nő gyermekével

Mikor még nem volt menő

Abban a korban, amikor a képek készültek, a fotográfia még nem hasított ki magának komoly szeletet a művészetek tortájából, megmaradt kiszolgáló, dokumentáló, előkészítő szerepénél. Ennek ellenére a képzőművészeti világ szereplői is elismerték valamennyire a műfajt, és felismerték a benne rejlő lehetőségeket. Nem valószínű például, hogy véletlen lenne, hogy az Impresszionisták első kiállításukat épp egy fényképész (Nadar) műtermében tartották. Munkácsy Mihály bizonyosan készített fotográfiákat a modelljeiről, hogy ne kelljen az élő modellt esetenként akár heteken keresztül beállítva ültetnie egy-egy festményéhez. Más alkotók műveinél megfigyelhető, hogy a fényképezőgép keresőjének alkalmazása segítette a megfelelő kompozíció megtalálását, megalkotását.

A fotózás 45 lépése

A fotózás 45 lépése (Fotó/Forrás: Jász Annamária)

Tehát a fénykép hatása óriási volt. A képek egyre javuló minősége pedig a tökéletes valósághűség miatt hozta a népszerűség növekedését is.

A 19. század végén, a 20. század elején a fotográfia igen rohamos fejlődésnek indult. Elkészült az első színes fotó, ám a valódi színekre még várni kellett közel 40 évet. 1910-ig a színes képek döntő többsége utólag kézzel színezett fekete-fehér fotó. Az 1800-as évek végén a gyors expozíciót lehetővé tevő fényképezőgépek megjelenése meghozta az áttörést, a mozgások, mozgássorok felvétele is megvalósulhatott. A kiállításon a Tanulmányok természet után nevű szekcióban látható, 1882-ben készült állatképek is bizonyítékai ennek.

Állatképek 1882-ből. A képre kattintva nagyíthat!

Állatképek 1882-ből. A képre kattintva nagyíthat!

A sokszorosítás problémái

Az újságok, a könyvek, a közönség hihetetlen igénnyel vágyott a képekre és a vizuális illusztrációkra, amik soha nem látott pontossággal mutatták be a világot, és amikbe nem zavart be a készítő saját értelmezése. A képeket viszont nem lehetett reprodukálni, mert ekkor még nem jöttek rá, hogyan nyomtassák ki a fotókat. Ezért az 1860-70-es években létrejött egy egész iparág, amely az átmetszési technikára épült: kimetszették a fotográfia körvonalait, és a betűk mintájára nagy példányszámban nyomtatták őket. Az 1900-as évekre aztán eltűnt ez a szakma. A kiállításon megtekinthetőek Oscar Rejlander 1874-ben készült illusztrációi, amelyeket Charles Darwin felkérésére készített a kutató emberi érzelmekről és arckifejezéseiről szóló könyvéhez, és amelyek nyomtatásban is megjelentek. Ezeken Rejlnader saját maga játssza el érzelmeit:

Rejlander, Oscar Gustave (1813-1875): Illusztrációk Darwin könyvéhez, heliotípia

Rejlander, Oscar Gustave (1813-1875): Illusztrációk Darwin könyvéhez, heliotípia

DSCN0460

DSCN0460

Egzotikus tájakon

Az MKE tárlatán három nagy témára bontva láthatók az aktok, a kitűnő tájképek, a városképek, az állat- és növényfotók, a szekciók elnevezése Világfalu, Tanulmányok természet után, Fotográfusok – Művészet és fényképészet. A Világfaluban Bonfils, Fiorillo, Sommer, Eckert, Krieger, Naya, Wlha fotográfiái európai és Európán kívüli helyszíneket és embereket mutatnak a 19. század második feléből. Láthatók a kiállításon a híres Wilhelm von Gloeden báró és Dr. Hermann Heid aktjai is, valamint Weinwurm Antal női festőiskoláról készített munkái (a női festőiskola a Mintarajziskola mellett működött).

Weinwurm Antal: Rajztanítónőjelöltek a Mezőgazdasági Múzeum belső udvarán alakrajzi tanulmányokat végeznek

Weinwurm Antal: Rajztanítónőjelöltek a Mezőgazdasági Múzeum belső udvarán alakrajzi tanulmányokat végeznek

Paul Félix Bonfils képeihez érdemes közel menni, ő már-már installáció keretében, rézmetszetes feliratokkal ellátott lapokon dolgozta fel Egyiptom, Görögország és Kisázsia ókori építészetéről készült képeit. A finom kidolgozás azt is jelentette, mindegyik képét letakarta egy „maszkkal”, hogy homogén, fehér felületet kapjon; ilyen értelemben már ekkor is létezett „utómunka”. Ezek annyira részletgazdag alkotások, hogy a tárlaton nagyításokat is kiállítottak belőlük. Sorszámok is találhatók rajtuk: a 19. századi fényképeszekre ez általában is jellemző volt, hogy könnyen nyilvántartsák munkáikat, és könnyen el tudják adni őket.

Paul Félix Bonfils képei

Paul Félix Bonfils képei (Fotó/Forrás: Jász Annamária)

DSCN0454

DSCN0454

Mai értelmezések

A szekciókat végignézve bejárhatunk egy csodálatos múltidéző túrát, miközben ízelítőt kaphatunk építészeti emlékekről, szépségideálokról, az oktatás irányáról. A tárlat viszont nem pusztán 19. századi fotográfiákat mutat be, hanem az MKE doktori iskolájának rájuk adott reflexiót is. A Világfaluban az egzotikus tájak mellett ott van például egy cigarettázó algériai hölgy portréja is. A „valamikori emberek valamikori tárgyakkal” szemszögre Surányi Nóra két képpel reagált: lány IPhone-nal, nő tablettel.

Surányi Nóra képei

Surányi Nóra képei

Cigarettázó algériai nő

Cigarettázó algériai nő

Haász Katalin Periféria-sátra egy aktkép kis részletét ragadja ki installációjában:

Haász Katalin: Periféria-sátor

Haász Katalin: Periféria-sátor (Fotó/Forrás: Jász Annamária)

A kiragadott részlet a jobb alsó sarokban látható kendő

A kiragadott részlet a jobb alsó sarokban látható kendő

Fajgerné Dudás Andrea és Molnár Ágnes Éva a korabel aktfotókra reagál képeivel, amelyek célja öntudatra ébredt női test-ábrázolás bemutatása: a nő nem egy vágy kiszolgáltatott tárgyaként, hanem aktív, irányító ágensként jelenik meg. A fotógyűjteményt vizsgálva ugyanis feltűnt nekik, hogy csak férfi fényképészek által készített fotók képezik a gyűjteményt. Patriarchális nézőpontjukon keresztül látjuk a modellt, a meztelen testet, aki másként van reprezentálva, ha férfi, és ha nő.

Részlet Fajgerné Dudás Andrea képéből

Részlet Fajgerné Dudás Andrea képéből

A Fotó/Modell – Képek a természet és művészet között című tárlat március 15-ig várja a látogatókat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amerikáig is eljutott a nagy port kavart Billy Elliot-ügy híre

Az egyik legnépszerűbb hollywoodi portál „gaygate”-ről, azaz meleg-botrányról ír az elmaradt előadásokkal kapcsolatban.
Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Vizuál

Instagramon dokumentálta apja halálát egy fotós

Apja élete utolsó tanítását akarta átadni fiának, akinek teljesen hiányzott addigi életéből - fia pedig így, fotókon keresztül próbálta feldolgozni a tragédiát. A sorozat végül mindkettőjük számára sokkal többet adott.
Zenés színház

Gördülő titkárság az Operában

Az Ybl-palota korszerűsítése új kihívások elé állította az Opera művészeti osztályait, a nehézségekből azonban igyekeznek előnyt kovácsolni: az Andrássy úti játszóhely kiesését az új évadban is nagyszabású turnék egész sorával tervezik ellensúlyozni.
Klasszikus

Molto scherzando: Ilyen, ha a karmester szelfibotra cseréli a pálcát

Persze csak a Photoshop segítségével, egy komoly karmester soha nem tenne ilyet!

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál banksy

Nem Banksy, hanem a Kétfarkú műve az Orbán-karikatúra

A nap híre, miszerint Banksy Budapesten járt, és rendszerkritikus graffitiben hagyott nyomot, sajnos mégsem igaz.
Vizuál hírek

Úgy tűnik, Banksy megfestette Orbánt

Lehetséges, hogy Budapesten járt a titokzatos, rendszerkritikus falfestményeiről híres Banksy. Erre utal a Dob és Rumbach Sebestyén utca sarkán megjelent, aláírással ellátott graffiti.
Vizuál karlovy vary

Csecsemőrablós magyar road movie debütál Karlovy Vary-ban

Csuja László első nagyjátékfilmje amatőr, de nem ismeretlen szereplőkkel készült - a cseh filmfesztivál után nemsokára a magyar nézők is láthatják!
Vizuál instagram

Instagramon dokumentálta apja halálát egy fotós

Apja élete utolsó tanítását akarta átadni fiának, akinek teljesen hiányzott addigi életéből - fia pedig így, fotókon keresztül próbálta feldolgozni a tragédiát. A sorozat végül mindkettőjük számára sokkal többet adott.
Vizuál múzeumok éjszakája

Múzeumban eddig soha nem látott Munkácsy-kép Szegeden

Az Egy tál meleg leves című festmény egy magángyűjtemény része. Egyelőre csupán a Múzeumok Éjszakáján láthatja a közönség.