Vizuál

Inasnak adták az egyik legnagyobb kínai mestert

2015.04.22. 16:32
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) nyílik először átfogó kiállítás hazáján kívül a 20. századi kínai festészet egyik legnagyobb mestere, Csi Paj-si (Qi Baishi) életművéből; A természet igézete címmel a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből összeállított tárlat április 24-től június 28-ig látható.

Mihály Mária főigazgató-helyettes az április 22-ei sajtóvezetésen emlékeztetett a pekingi intézménnyel kialakított gyümölcsöző kapcsolatokra, melyeknek köszönhetően az akadémián nemrég nagy Munkácsy-kiállítás nyílt. A tárlatot több százezren nézték meg. Vang Ming-ming, a Pekingi Művészeti Akadémia igazgatója az MNG mintegy 110 festményt felvonultató tárlatának kiváló elrendezését, színválasztását, a terek nagyszerű kialakítását méltatta, kiemelve, hogy a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumból kölcsönzött műtárgyak révén a kínai kultúrába is mélyebb betekintést nyújt. Csi Paj-si a 20. század legnagyobb kínai festője és az akadémia első tiszteletbeli elnöke volt; születésének 150. évfordulóját az intézmény tavaly az addigi legnagyobb volumenű életmű-kiállítással ünnepelte - jegyezte meg.

Vu Hung-liang, az akadémia igazgatóhelyettese kiemelte, hogy az MNG-ben szintén a zöldet választották a kiállítás háttérszínéül, akárcsak a pekingiek az ottani Munkácsy-tárlathoz. "A zöld a tavaszt, a megújulást szimbolizálja, mint a két mester a maga korában és ma is" - hangsúlyozta.

Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Múzeum igazgatója elmondta, hogy a festészetet Kínában hagyományosan a legmagasabb rangú művészeti formaként tartják számon. Csi Paj-si mégsem festőként indult: az 1864-ben született mestert földműves családja asztalos inasnak adta, míves faragványainak köszönhetően azonban csakhamar saját műhelyt tudott nyitni. Ekkor kezdett foglalkozni pecsétfaragással - a pecsét a tradicionális kínai festmény fontos része - és festészettel is, először mintakönyvek alapján. A környékbeliek hamarosan nemcsak bútorokat, hanem képeket is kezdtek rendelni tőle, így először a figurális festészetben mélyedt el, az 1900 utáni években tett nagy utazásai hatására azonban a tájképfestészetet is gyakorolni kezdte.

A kiállításban olyan híres tájképei is helyet kaptak, mint az Őszibarackvirág-forrás vagy A két Csao pavilon képe, amelyek jól mutatják a kalligráfia hangsúlyos szerepét a kínai festészetben és Csi Paj-si művészetében; a mélyebb érthetőség kedvéért a képek feliratai magyarul is olvashatók. Csi Paj-si az 1920-as években talált rá igazán saját hangjára, ezt az időszakot a kiállításban reprezentatív képeinek egy csoportja képviseli, amelyen egyaránt felbukkannak a szilvavirág, a glicínia, a lótusz és a fenyő sok jelentésű motívumai. A harmincas évek jelentik Csi Paj-si legfontosabb alkotói periódusát, ekkor számos, a kínai festészetben addig ismeretlen témára talált rá.

Magyarországon először 1930-ban a Nemzeti Szalon kortárs kínai festészeti kiállításán szerepeltek Csi Paj-si képei, első munkái ekkor kerültek a Hopp Ferenc Múzeumba. A kínai mester 1938-ban már nagyobb anyaggal képviseltette magát egy másik budapesti kiállításon, de ebben az időszakban több magyar látogató megfordult dolgozószobájában is, melynek hangulatát a kiállítás is felidézi. Az érdeklődők megismerhetik a korabeli hagyományos kínai festészeti eszközöket, a tust és a pecsétnyomót pedig ki is próbálhatják.

A romló politikai helyzet miatt Csi Paj-si az 1930-as évektől egyre visszavonultabban élt és alkotott, erről tanúskodnak az ekkori munkáin gyakran feltűnő magányos madáralakok is. Élete utolsó éveiben az idős mestert a frissen kikiáltott népköztársaság még számos címmel és kitüntetéssel halmozta el, a nyugati világ azonban csak az utóbbi időben kezdett felfigyelni művészetére. Ennek egyik fontos állomása a Nemzeti Galéria június 28-ig látható életmű-kiállítása.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.
Klasszikus

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.
Klasszikus

Hegedűn játszott az agyműtétje közben, a sebész elveszett Mahlernél

Egy 53 éves brit muzsikus agyműtéten esett át. A hangszerét is vinnie kellett az operációra, hogy az orvosok ellenőrizni tudják, ne sérüljenek az agy más részei a beavatkozás közben.
Klasszikus

Egész nap Mozart zenéje szól a tavasz első napján

Egy nap, tíz koncert a Concerto Budapesttel! Március 1. vasárnap délelőtt 11-től este 10-ig kizárólag Mozart zenéje tölti meg a Zeneakadémia koncerttermeit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Tiltakoznak a dolgozók a múzeumok költöztetése ellen

Elfogadhatatlannak tartják, hogy államtitok lett egy közgyűjtemény költözésének részleteiből, a műtárgyakhoz pedig évekig még a szakértők sem férhetnek hozzá. "Költöző közgyűjtemények, veszélyeztetett értékek, bizonytalanságban tartott munkatársak..." címmel adtak hangot véleményüknek.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A napelemes poloska

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten a klímaváltozásra reflektál.
Vizuál berlinale

Jeremy Ironsszal és politikai állásfoglalásokkal nyitott a Berlinale

A társadalmi, politikai kérdések iránt hagyományosan nyitott Berlini Nemzetközi Filmfesztivál csütörtök esti megnyitóján egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a Hessen tartományi Hanauban előző nap történt lövöldözés áldozatairól.
Vizuál kritika

Eredeti művek – hamis kiállítás?

Lehet-e egy punkot klasszikus kiállításon bemutatni? Kifinomult bosszú a művészeti közegtől vagy egyszerű félreértelmezés?
Vizuál Film

A színész, akinek Oscar-jelölést hozott, hogy összebilincselték Tony Curtis-szel

Sidney Poitier bahamai földművesek gyerekéből lett az első afroamerikai, aki Oscar-díjat kapott a legjobb férfi színész kategóriában. Kitaposta az utat a fehérek uralta Hollywoodban, mégis számos kritika érte az alakításait. Idén ünnepli 93. születésnapját.