Vizuál

Inasnak adták az egyik legnagyobb kínai mestert

2015.04.22. 16:32
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) nyílik először átfogó kiállítás hazáján kívül a 20. századi kínai festészet egyik legnagyobb mestere, Csi Paj-si (Qi Baishi) életművéből; A természet igézete címmel a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből összeállított tárlat április 24-től június 28-ig látható.

Mihály Mária főigazgató-helyettes az április 22-ei sajtóvezetésen emlékeztetett a pekingi intézménnyel kialakított gyümölcsöző kapcsolatokra, melyeknek köszönhetően az akadémián nemrég nagy Munkácsy-kiállítás nyílt. A tárlatot több százezren nézték meg. Vang Ming-ming, a Pekingi Művészeti Akadémia igazgatója az MNG mintegy 110 festményt felvonultató tárlatának kiváló elrendezését, színválasztását, a terek nagyszerű kialakítását méltatta, kiemelve, hogy a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumból kölcsönzött műtárgyak révén a kínai kultúrába is mélyebb betekintést nyújt. Csi Paj-si a 20. század legnagyobb kínai festője és az akadémia első tiszteletbeli elnöke volt; születésének 150. évfordulóját az intézmény tavaly az addigi legnagyobb volumenű életmű-kiállítással ünnepelte - jegyezte meg.

Vu Hung-liang, az akadémia igazgatóhelyettese kiemelte, hogy az MNG-ben szintén a zöldet választották a kiállítás háttérszínéül, akárcsak a pekingiek az ottani Munkácsy-tárlathoz. "A zöld a tavaszt, a megújulást szimbolizálja, mint a két mester a maga korában és ma is" - hangsúlyozta.

Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Múzeum igazgatója elmondta, hogy a festészetet Kínában hagyományosan a legmagasabb rangú művészeti formaként tartják számon. Csi Paj-si mégsem festőként indult: az 1864-ben született mestert földműves családja asztalos inasnak adta, míves faragványainak köszönhetően azonban csakhamar saját műhelyt tudott nyitni. Ekkor kezdett foglalkozni pecsétfaragással - a pecsét a tradicionális kínai festmény fontos része - és festészettel is, először mintakönyvek alapján. A környékbeliek hamarosan nemcsak bútorokat, hanem képeket is kezdtek rendelni tőle, így először a figurális festészetben mélyedt el, az 1900 utáni években tett nagy utazásai hatására azonban a tájképfestészetet is gyakorolni kezdte.

A kiállításban olyan híres tájképei is helyet kaptak, mint az Őszibarackvirág-forrás vagy A két Csao pavilon képe, amelyek jól mutatják a kalligráfia hangsúlyos szerepét a kínai festészetben és Csi Paj-si művészetében; a mélyebb érthetőség kedvéért a képek feliratai magyarul is olvashatók. Csi Paj-si az 1920-as években talált rá igazán saját hangjára, ezt az időszakot a kiállításban reprezentatív képeinek egy csoportja képviseli, amelyen egyaránt felbukkannak a szilvavirág, a glicínia, a lótusz és a fenyő sok jelentésű motívumai. A harmincas évek jelentik Csi Paj-si legfontosabb alkotói periódusát, ekkor számos, a kínai festészetben addig ismeretlen témára talált rá.

Magyarországon először 1930-ban a Nemzeti Szalon kortárs kínai festészeti kiállításán szerepeltek Csi Paj-si képei, első munkái ekkor kerültek a Hopp Ferenc Múzeumba. A kínai mester 1938-ban már nagyobb anyaggal képviseltette magát egy másik budapesti kiállításon, de ebben az időszakban több magyar látogató megfordult dolgozószobájában is, melynek hangulatát a kiállítás is felidézi. Az érdeklődők megismerhetik a korabeli hagyományos kínai festészeti eszközöket, a tust és a pecsétnyomót pedig ki is próbálhatják.

A romló politikai helyzet miatt Csi Paj-si az 1930-as évektől egyre visszavonultabban élt és alkotott, erről tanúskodnak az ekkori munkáin gyakran feltűnő magányos madáralakok is. Élete utolsó éveiben az idős mestert a frissen kikiáltott népköztársaság még számos címmel és kitüntetéssel halmozta el, a nyugati világ azonban csak az utóbbi időben kezdett felfigyelni művészetére. Ennek egyik fontos állomása a Nemzeti Galéria június 28-ig látható életmű-kiállítása.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Zenés színház

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Mi lapul a gyapotszedők mosolya mögött? – Lakner László festményének titka a Ludwig Múzeum kiállításán

A Ludwig Múzeum gyűjteményének több mint száz művét bemutató Időgép című kiállításon sokféle alkotással találkozhatunk, amelyek között számos festmény is helyet kapott. Lakner László képén mosolygó gyapotszedő munkások láthatók. Vajon mennyire őszinte ez a mosoly, és mi lapul mögötte?
Vizuál díj

Fődíjat kapott Chicagóban Horvát Lili szerelmesfilmje

Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című szerelmesfilmje kapta az 56. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál New Directors versenyprogramjának Gold Hugó-fődíját.
Vizuál szfe

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Vizuál hír

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Kiviszem a lovam

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Spencer Davisszel való találkozását idézi fel.