Vizuál

Inasnak adták az egyik legnagyobb kínai mestert

2015.04.22. 16:32
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) nyílik először átfogó kiállítás hazáján kívül a 20. századi kínai festészet egyik legnagyobb mestere, Csi Paj-si (Qi Baishi) életművéből; A természet igézete címmel a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből összeállított tárlat április 24-től június 28-ig látható.

Mihály Mária főigazgató-helyettes az április 22-ei sajtóvezetésen emlékeztetett a pekingi intézménnyel kialakított gyümölcsöző kapcsolatokra, melyeknek köszönhetően az akadémián nemrég nagy Munkácsy-kiállítás nyílt. A tárlatot több százezren nézték meg. Vang Ming-ming, a Pekingi Művészeti Akadémia igazgatója az MNG mintegy 110 festményt felvonultató tárlatának kiváló elrendezését, színválasztását, a terek nagyszerű kialakítását méltatta, kiemelve, hogy a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumból kölcsönzött műtárgyak révén a kínai kultúrába is mélyebb betekintést nyújt. Csi Paj-si a 20. század legnagyobb kínai festője és az akadémia első tiszteletbeli elnöke volt; születésének 150. évfordulóját az intézmény tavaly az addigi legnagyobb volumenű életmű-kiállítással ünnepelte - jegyezte meg.

Vu Hung-liang, az akadémia igazgatóhelyettese kiemelte, hogy az MNG-ben szintén a zöldet választották a kiállítás háttérszínéül, akárcsak a pekingiek az ottani Munkácsy-tárlathoz. "A zöld a tavaszt, a megújulást szimbolizálja, mint a két mester a maga korában és ma is" - hangsúlyozta.

Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Múzeum igazgatója elmondta, hogy a festészetet Kínában hagyományosan a legmagasabb rangú művészeti formaként tartják számon. Csi Paj-si mégsem festőként indult: az 1864-ben született mestert földműves családja asztalos inasnak adta, míves faragványainak köszönhetően azonban csakhamar saját műhelyt tudott nyitni. Ekkor kezdett foglalkozni pecsétfaragással - a pecsét a tradicionális kínai festmény fontos része - és festészettel is, először mintakönyvek alapján. A környékbeliek hamarosan nemcsak bútorokat, hanem képeket is kezdtek rendelni tőle, így először a figurális festészetben mélyedt el, az 1900 utáni években tett nagy utazásai hatására azonban a tájképfestészetet is gyakorolni kezdte.

A kiállításban olyan híres tájképei is helyet kaptak, mint az Őszibarackvirág-forrás vagy A két Csao pavilon képe, amelyek jól mutatják a kalligráfia hangsúlyos szerepét a kínai festészetben és Csi Paj-si művészetében; a mélyebb érthetőség kedvéért a képek feliratai magyarul is olvashatók. Csi Paj-si az 1920-as években talált rá igazán saját hangjára, ezt az időszakot a kiállításban reprezentatív képeinek egy csoportja képviseli, amelyen egyaránt felbukkannak a szilvavirág, a glicínia, a lótusz és a fenyő sok jelentésű motívumai. A harmincas évek jelentik Csi Paj-si legfontosabb alkotói periódusát, ekkor számos, a kínai festészetben addig ismeretlen témára talált rá.

Magyarországon először 1930-ban a Nemzeti Szalon kortárs kínai festészeti kiállításán szerepeltek Csi Paj-si képei, első munkái ekkor kerültek a Hopp Ferenc Múzeumba. A kínai mester 1938-ban már nagyobb anyaggal képviseltette magát egy másik budapesti kiállításon, de ebben az időszakban több magyar látogató megfordult dolgozószobájában is, melynek hangulatát a kiállítás is felidézi. Az érdeklődők megismerhetik a korabeli hagyományos kínai festészeti eszközöket, a tust és a pecsétnyomót pedig ki is próbálhatják.

A romló politikai helyzet miatt Csi Paj-si az 1930-as évektől egyre visszavonultabban élt és alkotott, erről tanúskodnak az ekkori munkáin gyakran feltűnő magányos madáralakok is. Élete utolsó éveiben az idős mestert a frissen kikiáltott népköztársaság még számos címmel és kitüntetéssel halmozta el, a nyugati világ azonban csak az utóbbi időben kezdett felfigyelni művészetére. Ennek egyik fontos állomása a Nemzeti Galéria június 28-ig látható életmű-kiállítása.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fortepan

Minden múlt a múltam: FORTEPAN

A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása.
Vizuál kult50

A gerillaszobrász és szomjas trollok költője a Kult50-ben

Kolodko Mihály a gerillaszobrairól ismert, Varró Dániel pedig A szomjas troll című kötetéért került be a Kult50-be. A két alkotó videónkban a játékról és a meséről beszélgetett, és sok közöset találtak egymásban.
Vizuál fényképTár

Szabotázs a Felszabadulási emlékmű koszorúzásán? – FényképTár

Az itt bemutatott felvételek a Rákosi- és Kádár-korszakra jellemző, kevés meglepetést tartogató protokoll riportfotóknak tűnnek. Az alábbi történet elolvasása után azonban a megörökített esemény izgalmasabb színezetet ölt.
Vizuál tűzfal

Ideiglenesnek szánták a budai tűzfalfestményt, mégis marad a kócsag

A Zsuffa Zsanna Lídia által tervezett tűzfalfestményt leszedték volna egy év elteltével, de a közönségszavazás alapján mégis marad a falon.
Vizuál ajánló

A legelső magyar absztrakt festmény is megcsodálható az újragondolt Czóbel kiállításon

Tovább folytatódik Czóbel Béla életművének bemutatása Szentendrén, a Templomdombon, a művész egykori lakóhelyén kialakított múzeumban. Az Újragondolt Czóbel 4.0. kiállítás egyik szenzációja a legkorábbi magyar absztrakt festmény.