Vizuál

Indiai Jane Eyre

2019.03.26. 15:55
Ajánlom
A film bebizonyítja, hogy lehetséges úr és szolga szerelmi történetét kliséktől mentesen elmondani, sőt eközben a mai indiai társadalomról is hű képet mutat.

Az eredeti cím (Sir, vagyis Uram) szervesebben kapcsolódik a filmhez, mint a magyar. Ez azért inkább a megcélzott nézői rétegről árul el valamit, mint a történetről. A filmben Ratna következetesen Sirnek vagyis Uramnak szólítja Ashwint, mintegy folyamatosan emlékeztetve magát is a köztük lévő különbségre. A megszólítás pedig a befejezésben is fontos szerepet játszik.

Az itthon bemutatott indiai filmek kapcsán sajátos helyzetben találja magát a néző. Az ottani fősodorbeli filmekről, vagyis arról, hogy mit néznek Indiában, ezekből nem kaphat képet. Az európai vagy amerikai szemnek szokatlanul színes, zenés-táncos, (szándékoltan) hihetetlen és legendásan hosszú bollywoodi filmek mozis bemutatásával ugyanis – sajnos és reméljük hogy csak egyelőre – nem próbálkoznak a hazai forgalmazók.

Azok az indiai filmek, amelyek mégis becsusszannak a magyar mozikba, a független, különutas alkotások. Ironikus módon azonban ezek - a saját hagyományaiktól elszakadva és a maguk közegében úttörő módon - a számunkra ismerős elemekből építkeznek. A történetmesélés és a filmes elemek szempontjából tehát otthonos filmet kapunk, ami akár előny is lehet:

így az egzotikus külsőségek nem vonják el a figyelmünket, könnyebben azonosulunk a főszereplőkkel, nem érezzük olyan mélynek a szakadékot a saját életünk és az övék között.

De könnyebben szemünkbe ötlik ennek a társadalomnak a sajátos működése és gazdasági különbségei.

SIR-MONSIEUR_Photo_2cInkpotFilms-133552.jpg

Ashwin és Ratna (Fotó/Forrás: Cirko Film)

 

Ratna egy kis faluból érkezik Mumbaiba (Bombay). A 19 évesen megözvegyült lány a helyi szokások elől menekülve - az elhunyt férje családjának könyörületére szorulna - viszonylag függetlenül él a nagyvárosban cselédként.

Sőt, keresete egy részéből húga taníttatását támogatja.

A fiatal párból, akiknek a háztartásában szolgál a tervezett esküvő után csak a férfi, Ashwin tér vissza a lakásba. Így kettesben maradnak a cselédszobában lakó lánnyal, aki kérés nélkül teszi elé az ételt és a keze alá készít mindent. Kettejük viszonyában szinte nem is érezni az alá-fölé rendeltséget - hogy hogyan is szokás bánni egy cseléddel, azt Ashwin látogatóba érkező édesanyja, vagy barátai szemléltetik Ratnán.  

Hogy pontosan miért maradt el az esküvő, arra apránként kapunk választ. A történet információadagolása meglehetősen szikár. Nem vigyáz ránk - és rá sem - egy mindentudó narrátor vagy a történetbe ágyazott bölcs tanító. Teljesen magunkra vagyunk hagyva: a főhős, Ratna elé hulló információmorzsákból vagyunk kénytelenek összerakni az eseményeket, amelyek az ő életét is megszabják. A főszereplők háttértörténete is apránként bomlik ki. 

SIR-MONSIEUR_Photo_4cInkpotFilms-133553.jpg

A társadalmi különbségek a leghétköznapibb helyzetekben látszanak a legélesebben. (Fotó/Forrás: Cirko Film)

A film egyszerű eszközökkel, magától értetődő természetességgel vázolja fel a lány falusi otthona és a munkaadója városi luxuslakása - ezáltal pedig a kettejük közötti - különbséget. Finom vonalakkal rajzolja fel Ratna életének kontúrjait, társadalmi hálóját: a portást, a kifutófiút, a sofőrt vagy a szomszédék cselédjét. Tőlük érkeznek az információk, ők sietnek a segítségére, ha bajban van. Az alkotóknak sikerült átugraniuk a kliséket és a cselédlányt és főnökét is húsvér embereknek ábrázolják. Nem egy harcos egyenlőségpárti és elnyomója, esetleg egy meg nem értett tehetség és egy őt felemelő úr meséjét akarták elmondani. 

Ratna a lehetőségeit reálisan felmérve dolgozik álmai megvalósításán: varrni tanul, hogy divattervező lehessen.

Húgát azért taníttatja, hogy ő is a saját lábára állhasson és ne essen bele a kiházasítás miatt az indiai nők életét meghatározó, megszokott csapdába. Kapunk is egy gyorstalpalót az indiai nők lehetőségeiről. A vágy azonban erősebb, amely a vidéki fiatalokat hajtja a nagyváros felé, ahol csillogó, izgalmasabb és jobb életet remélnek főleg a filmekből alkotott kép alapján. Így újabb lehetséges életutak tárulnak fel előttünk a zsúfolt és szegényes mumbai-béli lakónegyeddel, ahol még a vízért is sorba kell állni. A falujuknál is nyomorúságosabb körülmények Ratna helyzetének is új perspektívát adnak.

Az amerikai egalitárius szemléleten trenírozott néző könnyen belefuthat abba, hogy előregyártott véleménnyel, kartonpapír-hőbörgésekkel megmondja a tutit. Rohena Gera rendező-/forgatókönyvírónő a zsigeri reakciók helyett azonban megértést szeretne elérni. Talán ennek az eszköze, hogy a cselekmény olyan lassan folydogál, szinte flow-élményt adva, mintha a tengerparton ülnénk a hullámokat nézve.

Türelmesen végigvezet minket az indiai társadalom cselédek és szegény emberek benépesítette régióiban, megmutatja azokat a szabályokat, szokásokat, kényszerpályákat, amelyek egy másik kontinensről vagy társadalmi berendezkedésből nem láthatóak.

SIR-MONSIEUR_Photo_1cInkpotFilms-133551.jpg

Az indiai társadalom szegényebb régióiba kalauzol a film (Fotó/Forrás: Cirko Film)

Ahogy az is kiderül, hogy az amerikai írói karrierjét feladó és családja építési vállalkozásában váratlanul megbetegedő bátyja helyét átvevő férfi is ilyen - igaz, nagyszabásúbb és kényelmesebb, de - kényszerpályán mozog. 

A kettejük közt szövődő érzelmek olyanok, mint a virágillat: leheletfinom, szinte észrevétlen. A film ügyesen lavíroz a klisék között és a dél-amerikai szappanoperák felemelkedést látó cselédlánya vagy az amerikai filmek leegyszerűsítő, cukormázas megoldása helyett Ratna nagyon is reálisan látja kettejük helyzetét. 

A szerelmi szál hátterében felvillannak a mai India problémái: a társadalmi szakadék, amely nemcsak gazdasági, de kulturális is.

A faluból felköltöző lány mintha egy másik világból, sőt évtizedből érkezne, míg a férfi életmódja szinte semmiben nem különbözik a miénktől.

A film két főszereplője ennek ellenére bizonyos tekintetben végig egyenrangúként áll egymáshoz. Ratna függetlenségét és méltóságát nem csorbítja a munkája. Ebben mutat rokonságot Charlotte Bronte hősnőjével, Jane Eyre-rel, és ezért lehet esélyük akár egy - teljesen hiteles - happyendre. 

Hol nézhetem meg?

A film a Cirko Film online videotékájában is megtalálható, ahol március 30-ig ingyenesen megtekinthető.

Mit nézzek még?

Ha tetszett a mozi és hasonló témában és stílusban keresgélnél, Kiran Rao (ismét egy női rendező) Dhobi Ghat című alkotását érdemes megpróbálni. A több szálon futó történetben keresztmetszetet kapunk Mumbai lakóinak életéről. A kissé sötét alkotásban szintén egy rendhagyó szerelem bontakozik ki. A film a Netflix kínálatában is elérhető.

Ha már indiai film, női rendező és női sors: Gauri Shinde English Vinglish című filmje a fentiekhez képest egy aranyos, könnyed, de szintén különutas darab. 

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

Kapcsolódó

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Kénytelen elárverezni több műtárgyát a Brooklyn Múzeum a pandémia okozta válság miatt

Gyűjteményének több darabját kénytelen elárverezni a New York-i Brooklyn Múzeum, hogy a járvány okozta válságos pénzügyi helyzetből talpra tudjon állni, és biztosítani tudja a múzeum fennmaradását.
Vizuál

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót Pompeji élére

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót a Pompeji Régészeti Park élére, miután Masssimo Osannát, a romvárost 2015 óta nagy sikerrel irányító kulturális menedzsert az olasz állami múzeumok főigazgatójává nevezték ki.
Vizuál galéria

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál ajánló

„Egyáltalán, doktor úr, nem tudok rendesen aludni" – pop-up kiállítás reflektál Csáth Gézára

Ötödik alkalommal adja át a Csáth Géza-díjat a Fiatal Írók Szövetsége szeptember 25-én Budapesten. A díjátadót követően az író életére és műveire reflektáló pop-up kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Vizuál fotó

KÉP-regény: „Sajnos zárva vagyunk”

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt idézi fel, milyen volt, amikor még lehetett koncertre járni meghitt klubokba és jazzkocsmákba.