Vizuál

Indiai Jane Eyre

2019.03.26. 15:55
Ajánlom
A film bebizonyítja, hogy lehetséges úr és szolga szerelmi történetét kliséktől mentesen elmondani, sőt eközben a mai indiai társadalomról is hű képet mutat.

Az eredeti cím (Sir, vagyis Uram) szervesebben kapcsolódik a filmhez, mint a magyar. Ez azért inkább a megcélzott nézői rétegről árul el valamit, mint a történetről. A filmben Ratna következetesen Sirnek vagyis Uramnak szólítja Ashwint, mintegy folyamatosan emlékeztetve magát is a köztük lévő különbségre. A megszólítás pedig a befejezésben is fontos szerepet játszik.

Az itthon bemutatott indiai filmek kapcsán sajátos helyzetben találja magát a néző. Az ottani fősodorbeli filmekről, vagyis arról, hogy mit néznek Indiában, ezekből nem kaphat képet. Az európai vagy amerikai szemnek szokatlanul színes, zenés-táncos, (szándékoltan) hihetetlen és legendásan hosszú bollywoodi filmek mozis bemutatásával ugyanis – sajnos és reméljük hogy csak egyelőre – nem próbálkoznak a hazai forgalmazók.

Azok az indiai filmek, amelyek mégis becsusszannak a magyar mozikba, a független, különutas alkotások. Ironikus módon azonban ezek - a saját hagyományaiktól elszakadva és a maguk közegében úttörő módon - a számunkra ismerős elemekből építkeznek. A történetmesélés és a filmes elemek szempontjából tehát otthonos filmet kapunk, ami akár előny is lehet:

így az egzotikus külsőségek nem vonják el a figyelmünket, könnyebben azonosulunk a főszereplőkkel, nem érezzük olyan mélynek a szakadékot a saját életünk és az övék között.

De könnyebben szemünkbe ötlik ennek a társadalomnak a sajátos működése és gazdasági különbségei.

SIR-MONSIEUR_Photo_2cInkpotFilms-133552.jpg

Ashwin és Ratna (Fotó/Forrás: Cirko Film)

 

Ratna egy kis faluból érkezik Mumbaiba (Bombay). A 19 évesen megözvegyült lány a helyi szokások elől menekülve - az elhunyt férje családjának könyörületére szorulna - viszonylag függetlenül él a nagyvárosban cselédként.

Sőt, keresete egy részéből húga taníttatását támogatja.

A fiatal párból, akiknek a háztartásában szolgál a tervezett esküvő után csak a férfi, Ashwin tér vissza a lakásba. Így kettesben maradnak a cselédszobában lakó lánnyal, aki kérés nélkül teszi elé az ételt és a keze alá készít mindent. Kettejük viszonyában szinte nem is érezni az alá-fölé rendeltséget - hogy hogyan is szokás bánni egy cseléddel, azt Ashwin látogatóba érkező édesanyja, vagy barátai szemléltetik Ratnán.  

Hogy pontosan miért maradt el az esküvő, arra apránként kapunk választ. A történet információadagolása meglehetősen szikár. Nem vigyáz ránk - és rá sem - egy mindentudó narrátor vagy a történetbe ágyazott bölcs tanító. Teljesen magunkra vagyunk hagyva: a főhős, Ratna elé hulló információmorzsákból vagyunk kénytelenek összerakni az eseményeket, amelyek az ő életét is megszabják. A főszereplők háttértörténete is apránként bomlik ki. 

SIR-MONSIEUR_Photo_4cInkpotFilms-133553.jpg

A társadalmi különbségek a leghétköznapibb helyzetekben látszanak a legélesebben. (Fotó/Forrás: Cirko Film)

A film egyszerű eszközökkel, magától értetődő természetességgel vázolja fel a lány falusi otthona és a munkaadója városi luxuslakása - ezáltal pedig a kettejük közötti - különbséget. Finom vonalakkal rajzolja fel Ratna életének kontúrjait, társadalmi hálóját: a portást, a kifutófiút, a sofőrt vagy a szomszédék cselédjét. Tőlük érkeznek az információk, ők sietnek a segítségére, ha bajban van. Az alkotóknak sikerült átugraniuk a kliséket és a cselédlányt és főnökét is húsvér embereknek ábrázolják. Nem egy harcos egyenlőségpárti és elnyomója, esetleg egy meg nem értett tehetség és egy őt felemelő úr meséjét akarták elmondani. 

Ratna a lehetőségeit reálisan felmérve dolgozik álmai megvalósításán: varrni tanul, hogy divattervező lehessen.

Húgát azért taníttatja, hogy ő is a saját lábára állhasson és ne essen bele a kiházasítás miatt az indiai nők életét meghatározó, megszokott csapdába. Kapunk is egy gyorstalpalót az indiai nők lehetőségeiről. A vágy azonban erősebb, amely a vidéki fiatalokat hajtja a nagyváros felé, ahol csillogó, izgalmasabb és jobb életet remélnek főleg a filmekből alkotott kép alapján. Így újabb lehetséges életutak tárulnak fel előttünk a zsúfolt és szegényes mumbai-béli lakónegyeddel, ahol még a vízért is sorba kell állni. A falujuknál is nyomorúságosabb körülmények Ratna helyzetének is új perspektívát adnak.

Az amerikai egalitárius szemléleten trenírozott néző könnyen belefuthat abba, hogy előregyártott véleménnyel, kartonpapír-hőbörgésekkel megmondja a tutit. Rohena Gera rendező-/forgatókönyvírónő a zsigeri reakciók helyett azonban megértést szeretne elérni. Talán ennek az eszköze, hogy a cselekmény olyan lassan folydogál, szinte flow-élményt adva, mintha a tengerparton ülnénk a hullámokat nézve.

Türelmesen végigvezet minket az indiai társadalom cselédek és szegény emberek benépesítette régióiban, megmutatja azokat a szabályokat, szokásokat, kényszerpályákat, amelyek egy másik kontinensről vagy társadalmi berendezkedésből nem láthatóak.

SIR-MONSIEUR_Photo_1cInkpotFilms-133551.jpg

Az indiai társadalom szegényebb régióiba kalauzol a film (Fotó/Forrás: Cirko Film)

Ahogy az is kiderül, hogy az amerikai írói karrierjét feladó és családja építési vállalkozásában váratlanul megbetegedő bátyja helyét átvevő férfi is ilyen - igaz, nagyszabásúbb és kényelmesebb, de - kényszerpályán mozog. 

A kettejük közt szövődő érzelmek olyanok, mint a virágillat: leheletfinom, szinte észrevétlen. A film ügyesen lavíroz a klisék között és a dél-amerikai szappanoperák felemelkedést látó cselédlánya vagy az amerikai filmek leegyszerűsítő, cukormázas megoldása helyett Ratna nagyon is reálisan látja kettejük helyzetét. 

A szerelmi szál hátterében felvillannak a mai India problémái: a társadalmi szakadék, amely nemcsak gazdasági, de kulturális is.

A faluból felköltöző lány mintha egy másik világból, sőt évtizedből érkezne, míg a férfi életmódja szinte semmiben nem különbözik a miénktől.

A film két főszereplője ennek ellenére bizonyos tekintetben végig egyenrangúként áll egymáshoz. Ratna függetlenségét és méltóságát nem csorbítja a munkája. Ebben mutat rokonságot Charlotte Bronte hősnőjével, Jane Eyre-rel, és ezért lehet esélyük akár egy - teljesen hiteles - happyendre. 

Hol nézhetem meg?

A film a Cirko Film online videotékájában is megtalálható, ahol március 30-ig ingyenesen megtekinthető.

Mit nézzek még?

Ha tetszett a mozi és hasonló témában és stílusban keresgélnél, Kiran Rao (ismét egy női rendező) Dhobi Ghat című alkotását érdemes megpróbálni. A több szálon futó történetben keresztmetszetet kapunk Mumbai lakóinak életéről. A kissé sötét alkotásban szintén egy rendhagyó szerelem bontakozik ki. A film a Netflix kínálatában is elérhető.

Ha már indiai film, női rendező és női sors: Gauri Shinde English Vinglish című filmje a fentiekhez képest egy aranyos, könnyed, de szintén különutas darab. 

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

Kapcsolódó

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.