Az új gyűjteményi kiállításra Szipőcs Krisztina kurátor elsősorban az 1989 után keletkezett, illetve szerzett műtárgyakból válogatott, többek között olyan fogalmakat és jelenségeket vizsgálva, mint a rendszerváltás, a történelem, az utópiák, az utca, a test vagy a tér. A kapcsolódó kamaratárlat a múzeum alapításának történetét dolgozza fel, műtárgyakon, korabeli dokumentumokon és fotókon keresztül. A kiállítás november 14-től kezdve december 9-ig, 25 napon át ingyen látogatható.

"Huszonöt éve a Ludwig Múzeum egyfajta kapu az európai kortárs művészet felé. Peter és Irene Ludwig nagylelkű adománya megalapozta a múzeum nagy értékű nemzetközi gyűjteményét, és lehetővé tette, hogy egy korszerű, friss szemléletű, a magyar művészetet a nemzetközi irányzatokkal párhuzamosan bemutató művészeti múzeum szülessen meg Magyarországon" - méltatta a német alapítók 25 évvel ezelőtti gesztusát a több mint 60 művész 80 munkáját felvonultató kiállítás november 13-ai esti megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a budapesti Lumú a Ludwig múzeumok nemzetközi hálózatának tagjaként a nemzetközi kulturális diplomácia aktív szereplője: világszínvonalú tárlatokat hoz el a magyar közönségnek, nemzetközi szakmai együttműködésekben vesz részt, miközben a régió egyik legrangosabb kortárs művészeti múzeumává vált. A kormány jelentőségéhez mérten kiemelten kezeli a múzeumot, amely - a Magyar Nemzeti Galériával közös épületben, de önálló intézményként - helyet kap majd a városligeti új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesben, ahol kétszer ekkora területen, még több lehetőséggel rendelkezhet - emlékeztetett.

Az államtitkár szót ejtett a kortárs művészettel szemben még ma is gyakran hangoztatott sztereotípiákról, kiemelve, hogy nem minden alkotás üzenete magától értetődő, ezért is különösen fontosak a Lumú ifjúsági, társművészeti és múzeumpedagógiai programjai. Rétvári Bence a péntektől látogatható kiállításról elmondta: az ott látható munkák a posztszocialista korra, a társadalmi kérdésekre reflektáló alkotások. "Ez a mi huszonöt évünk, a mi közép-kelet európai valóságunk. Mi magunk vagyunk" - méltatta a tárlatot.

Walter Queins, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung ügyvezetője emlékeztetett: nem egy új tárlat, hanem a gyűjtemény újrarendezett kiállítása nyílik. Számos bemutatott munka kötődik a Ludwig névhez, ezek az alapítvány adományaként, letéteként vagy anyagi támogatásával kerültek a múzeumba. „Huszonöt éve a Magyar Nemzeti Galériában írtuk alá az alapítási szerződét, és az 1991-es nyitás után nagyszerű fejlődésnek lehettünk tanúi" -  ismerte el a budapesti múzeum munkáját a német szakember, hozzátéve: "kétség nem fér hozzá", hogy ez a régió egyik legfontosabb kortárs művészeti intézménye, melynek az alapítvány továbbra is figyelemmel kíséri és támogatja működését.

Fabényi Júlia, a budapesti Ludwig Múzeum igazgatója kiemelte: az intézmény története egyben a rendszerváltás egyik sikertörténete; megalapításával egy karakteres, önálló szellemű, önállóságát a változó körülmények között is megőrző múzeum jött létre. A Lumú itthon egyedülálló profilú gyűjtemény, kiállítási programja egészen egyedülálló keretbe helyezi a magyar kortárs művészetet - hangoztatta, hozzátéve: ennek köszönhetően a Lumúban bemutatott kortárs magyar alkotók talán eljutnak a nemzetközi színtérre is.  Mint felidézte, az aacheni Ludwig Alapítvány a budapesti gyűjtemény létrehozásához egykor 70 nagy értékű műtárgy adományozásával járult hozzá, de ez nem egyszeri gesztus volt, hiszen azóta több mint 90 műtárgy vásárlását támogatták, míg a múzeum az elmúlt negyedszázadban több mint 300 kiállítással, 3000-nél több programmal jelentkezett. A gyűjtemény ma 577 darabot számlál, ennek egy szeletével találkozhat ma a közönség - közölte Fabényi Júlia.