Vizuál

Ingyen nézhető online az első magyar színesfilm, a Lúdas Matyi

2020.02.27. 15:55
Ajánlom
A 70 éve bemutatott első mozinak már a forgatása is izgalmas volt. Egyformán bajlódtak a színek beállításával és a libák terelésével.

A Lúdas Matyit,  az első teljes hosszában színes magyar filmet 1950. február 27-én mutatták be.

A film a második világháború és "a fordulat éve", a kommunista hatalomátvétel után készült el. A kultúrpolitika vezetői az államosított filmgyárat is "ideológiai üzemként" kezelték, a forgatás például 1949. augusztus 20-án, az új alkotmány hatályba lépésének napján kezdődött. A forgatókönyvet jegyző Szinetár György a kor ideológiai elvárásainak megfelelően változtatott a művön.

ludasmatyi-153811.jpg

Ludas Maty (1959) Soós Imre

Az új magyar film büszkeségének szánt alkotáshoz olyan főhőst kerestek, aki a szegény ember igaz ügyét mindenki által átélhetően viszi diadalra, a párt filmpolitikai bizottságának választása végül Fazekas Mihály Lúdas Matyijára esett.

A címszerepre először Gábor Miklóst szemelték ki, de aztán túl intellektuálisnak találták és a húszéves Soós Imrét választották. A női főszerepet a 19 éves Horváth Teri kapta. Mindketten

nemcsak tehetségesek voltak, hanem szegényparaszti családból is származtak.

Döbrögit Solthy György alakította, a filmben a magyar színjátszás olyan nagyságai tűntek fel, mint Ruttkai Éva, Somlay Artúr, Görbe János, Kiss Manyi, Horváth Teri. A forgatás helyszíne Alsódabas, Dömsöd, Felsődabas, Gödöllő és Sári volt.

A magyar filmgyártás addigi történetében példátlanul nagyszabású alkotásban több mint hatszázan statisztáltak, a forgatás külső helyszíneken, korabeli ruhákkal, korábban nem alkalmazott sminkelési és világítási technikával folyt.

A forgatás alatt számos nehézségen kellett úrrá lenni, például a libacsapat csak gazdasszonyának hangjára hallgatott, ezért neki mindvégig ott kellett lennie. A dömsödi református templom előtti térre felépített döbrögi vásáron példátlanul nagy tömeget kellett mozgatni és irányítani, ezért a négy részre osztott területnek egy-egy segédrendezője volt. 

A legnagyobb kihívást a viszonylag ismeretlen színes technika jelentette: a napfényben is nagyon erős világítást kellett alkalmazni, az árnyékban pedig szinte korrigálhatatlanul viselkedett a nyersanyag.

Döbrögi piros ruhája a vásznon bíbornak tűnt, a nagy erősségű lámpákkal bevilágított vacsorajelenetben a gyertyák elolvadtak a hőtől. A megfelelő színek eléréséhez több ezer szűrőt használtak és a látványt kellett a nyersanyag adottságaihoz alkalmazni.

ludasmatyi2-153809.jpg

Ludas Maty (1949) Soós Imre és Horváth Teri

A bemutató díszelőadást 1950. február 27-én tartották, de ezt megelőzően a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából Budapestre látogató szovjet küldöttség tagjai már láthatták a filmet. A Lúdas Matyit a következő naptól a főváros 12 filmszínházában vetítették, vidéken először március 12-én, Abonyban tűzték műsorra. Az alkotók közül Nádasdy Kálmán és Hegyi Barnabás Kossuth-díjat kapott, Soós Imrét pedig a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon tüntették ki.

A nem túl jó minőségű kísérleti nitrofilm színtartósságára a belga Gevaert vállalat csak egy év garanciát vállalt. Nem véletlenül:

a negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni.

A filmet a Magyar Nemzeti Filmarchívum 2004-ben mintegy 35 millió forintos költséggel, digitális technikával újította fel. Az első egész filmre kiterjedő hazai digitális színrestaurálás során több filmhibát szoftverrel nem is lehetett kijavítani, a munkát manuálisan, kockánként kellett elvégezni és a hangokat is helyreállították. Az újjászületett alkotás 2010-ben DVD-n is megjelent, 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia által összeállított legjobb 53 magyar film közé.

vargaludas02-153814.jpg

Ludas Maty (1949) Soós Imre és Horváth Teri

Az első magyar filmet 1901-ben (Zsitkovszky Béla: A tánc), az első egész műsort kitöltő filmet 1912-ben (Kertész Mihály: Ma és holnap), az első a mai filmek terjedelmét elérő filmet 1916-ban (Uher Ödön: Mire megvénülünk) mutatták be. Az első magyar hangosfilm 1931-ben a Lázár Lajos rendezte A kék bálvány volt, de igazi sikert csak Székely István ugyanabban az évben bemutatott, hazai helyszínt és karaktereket felvonultató Hyppolit, a lakáj című vígjátéka aratott. A színes technikát először Radványi Géza rendező próbálta ki 1941-ben A beszélő köntösben, a fekete-fehérben forgatott filmben akkor úttörő módon három tízperces színes betét volt látható, a színes technikában itt szerezte első tapasztalatait Hegyi Barnabás operatőr.

88 éve született Ruttkai Éva

Kapcsolódó

88 éve született Ruttkai Éva

Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznőnkre, Ruttkai Évára emlékezünk december 31-én.

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Színház

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Könyv

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.
Vizuál

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.
Vizuál gyász

Elhunyt Honor Blackman, egykori Bond-lány

A brit színésznőt 94 éves korában érte a halál, békésen, otthonában halt meg természetes okok következtében.
Vizuál magazin

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.
Vizuál hír

„Nemcsak ez a helyzet kivételes, hanem az idei döntésünk is” - A MúzeumCafé idei díjazottjai

Mivel ez az időszak is rendhagyó – meg persze rendkívüli –, a MúzeumCafé című folyóirat idei díjkiosztása is csúszik a vészhelyzet feloldása utáni időkre. De már nyilvánosságra hozták, kinek ítélték oda 2020-ban a rangos MúzeumCafé-díjat.
Vizuál gyász

Elhunyt Shirley Douglas színésznő, Kiefer Sutherland édesanyja

A kanadai egészségbiztosítás megalapítójának lánya 86 éves volt. Fia azt közölte, tüdőgyulladással kapcsolatos komplikációk okozták az ünnepelt színésznő halálát, de nem a koronavírus-fertőzés.