Vizuál

Instant diktatúra-mese

2017.03.09. 09:29
Ajánlom
A Dragomán György regényéből készült film kevésbé az eredeti művet, mint inkább azt mutatja be: ilyen lenne egy nyugati típusú ifjúsági mese Ceausescu Romániájában.

Utálom, amikor egy könyvadaptációnál egyesek nem képesek elszakadni az alapanyagtól. Mivel minden második film bizonyos mértékben adaptáció – könyv, színdarab, képregény, újságcikk – ezért a legtöbb esetben nem érdemes azon rugózni, mennyiben hasonlít az eredeti műhöz.

Önmagában, önálló filmként kell megállnia a helyét és kész.

Léteznek az ún. hardcore adaptációk: híres, elismert eredeti művek megfilmesítései. Ezek azok, amelyekkel az ember nem kizárólag a mozibemutató körüli hónapokban találkozik a könyvesboltokban, szigorúan a film plakátját idéző borítóval. Itt a filmet rendelik alá az eredeti műnek, például a könyvnek, és nem fordítva.

a feher kiraly 02

a feher kiraly 02 (Fotó/Forrás: Vertigo)

Ilyen hardcore adaptáció a Dragomán György regényéből készült A fehér király is. Az Alex Helfrecht-Jörg Tittel házaspár mozijánál kénytelen vagyok ellentmondani önmagamnak, és a Dragomán-mű tükréből nézni a filmet, az ugyanis olyan magával ragadó mestermű, hogy nem igazán tűri, hogy egy adaptáció árnyékában álljon. Ráadásul A fehér király nem a megszokott módon adaptálja a regényt - inkább csak ihletett merített.

Mondhatnánk úgy is, hogy az angol-belga rendezőpárost a többrétegű regény egyetlen szelete érdekelte igazán, erre felhúztak egy filmet, a lyukakat pedig kitömködték néhány tessék-lássék módon összeszedett további regényrészlettel.

Dragomán regénye az 1980-as évek Romániájának szürrealizmusában játszódik. Főhőse, Dzsata (a filmben: Djata) mellől pont akkor hurcolják munkatáborba apját, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá. Keserves időszak következik, amikor Dzsatának úgy kell hirtelen felnőtté válnia és értelmeznie azt a hihetetlen környezetet, ami körülveszi, hogy nincs valódi támasza és útmutatója. A regényben a diktatúra, az apa-gyerek kapcsolat, a felnövés nehézségei hihetetlenül gazdag árnyalatokban megjelenő, vissza-visszatérő témák - valóban bajos ezt mind egyetlen, másfél órás filmbe komponálni.

a feher kiraly 05

a feher kiraly 05 (Fotó/Forrás: Vertigo)

Nem is sikerült. A fehér király alkotóit az alapanyagban a néha gumipuhaságú, néha hirtelen gránitszilárddá keményedő diktatúra fogta meg a leginkább. Dragomán minderről úgy írt, hogy nem kimondottan, de egyértelműen azonosítható volt a '80-as évek Romániája. A film elemeli innen a sztorit és egy kitalált, mondhatni tetszőleges kelet-európai helyszínt kreál. Ugyanígy tesz az elnyomó rendszerrel is: egy kvázi-kommunista diktatúrát alkot, ami egyébként egészen meggyőző az ismerős rituáléival, himnuszaival és erkölcsével.

És a film ennyivel meg is elégszik: egy, a valóságban is létezett diktatúra inspirálta elnyomó rendszer bemutatásával, ami lelketlen kiskatonákat képez, a termelést és a népet tűzi látszólag zászlajára, hiánygazdálkodást alakít ki, és közben folyamatosan megfigyeli népét. A sztori szerint Djata itt is elveszíti édesapját, és valamit még sikerült is átmenteni a könyv szívszorító coming of age-sztorijából, viszont a könyvből idézett részletek egyszerűen nem állnak össze egy egésszé.

Egy-egy hátborzongató jelenet erejéig megidézik a regény expresszív hangulatát, de következménye ezeknek az epizódoknak sincsen.

Néhány emlékezetes momentum bekerült a filmbe a könyvből, hogy rá lehessen nyomtatni a plakátra Dragomán nevét, de ezek semmit nem őriztek meg eredeti szerepükből és funkciójukból, így nem hogy nem hatásosak, de inkább csak megakasztják a filmet. A karaktereket valamilyen szinten kötik az eredeti műben leírtak - amiből viszont rengeteg kimaradt a filmben, így néha olyan dolgokat tesznek, amiket csak a vásznon látottak alapján nehéz megmagyarázni.

a feher kiraly 03

a feher kiraly 03 (Fotó/Forrás: Vertigo)

Azok, akik nem olvasták a regényt, furcsa pozícióból nézhetik a filmet.

Egyrészt nincs mivel kiegészíteniük a filmen tátongó lyukakat - például a regényből értelmetlenül átemelt részleteket sem igen tudják hova tenni. Másrészt viszont nem hiányolják az összetettséget, a kidolgozottságot sem. Ha valaki előzetes ismeretek nélkül ül be A fehér királyra, egy egyszerű, instantpor-formájú diktatúra-mesét kap. Mintha egy Éhezők viadal, vagy Beavatott-szerű utópisztikus young adult-regény első száz oldalát filmesítették volna meg  hőstörténet és szerelem nélkül. A film saját kis felépített világa önmagában működik és megáll a lábán. A dráma már nem ilyen erős, de tartalék üzemmódban valahogy eldöcög vele a film a végéig.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Vizuál interjú

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Vizuál hír

Peruban is szerették Vörös Eszter Márquez-filmjét

Tovább folytatódik A Nagy Parranda – Történetek Gabriel García Márquezről című film sikersorozata. Vörös Eszter sajátos zenei és személyes nézőpontból készült dokumentumfilmje legutóbb Peruban nyert fődíjat. 
Vizuál Zöldhullám

KÉP-regény: Mindenki vegyen egy nagy levegőt!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a pekingi szürke szmogról készített fotójáról mesélt.
Vizuál magazin

Kávéba öntött művészet

A tavalyi Mizo Art Coffee népszerűségén felbuzdulva a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ismét festők alkotásaival teszi élvezetesebbé a kávézást, a Mizo Coffee Selection új, limitált kollekciójában 30 festmény kapott helyet.