Vizuál

Instant diktatúra-mese

2017.03.09. 09:29
Ajánlom
A Dragomán György regényéből készült film kevésbé az eredeti művet, mint inkább azt mutatja be: ilyen lenne egy nyugati típusú ifjúsági mese Ceausescu Romániájában.

Utálom, amikor egy könyvadaptációnál egyesek nem képesek elszakadni az alapanyagtól. Mivel minden második film bizonyos mértékben adaptáció – könyv, színdarab, képregény, újságcikk – ezért a legtöbb esetben nem érdemes azon rugózni, mennyiben hasonlít az eredeti műhöz.

Önmagában, önálló filmként kell megállnia a helyét és kész.

Léteznek az ún. hardcore adaptációk: híres, elismert eredeti művek megfilmesítései. Ezek azok, amelyekkel az ember nem kizárólag a mozibemutató körüli hónapokban találkozik a könyvesboltokban, szigorúan a film plakátját idéző borítóval. Itt a filmet rendelik alá az eredeti műnek, például a könyvnek, és nem fordítva.

a feher kiraly 02

a feher kiraly 02 (Fotó/Forrás: Vertigo)

Ilyen hardcore adaptáció a Dragomán György regényéből készült A fehér király is. Az Alex Helfrecht-Jörg Tittel házaspár mozijánál kénytelen vagyok ellentmondani önmagamnak, és a Dragomán-mű tükréből nézni a filmet, az ugyanis olyan magával ragadó mestermű, hogy nem igazán tűri, hogy egy adaptáció árnyékában álljon. Ráadásul A fehér király nem a megszokott módon adaptálja a regényt - inkább csak ihletett merített.

Mondhatnánk úgy is, hogy az angol-belga rendezőpárost a többrétegű regény egyetlen szelete érdekelte igazán, erre felhúztak egy filmet, a lyukakat pedig kitömködték néhány tessék-lássék módon összeszedett további regényrészlettel.

Dragomán regénye az 1980-as évek Romániájának szürrealizmusában játszódik. Főhőse, Dzsata (a filmben: Djata) mellől pont akkor hurcolják munkatáborba apját, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá. Keserves időszak következik, amikor Dzsatának úgy kell hirtelen felnőtté válnia és értelmeznie azt a hihetetlen környezetet, ami körülveszi, hogy nincs valódi támasza és útmutatója. A regényben a diktatúra, az apa-gyerek kapcsolat, a felnövés nehézségei hihetetlenül gazdag árnyalatokban megjelenő, vissza-visszatérő témák - valóban bajos ezt mind egyetlen, másfél órás filmbe komponálni.

a feher kiraly 05

a feher kiraly 05 (Fotó/Forrás: Vertigo)

Nem is sikerült. A fehér király alkotóit az alapanyagban a néha gumipuhaságú, néha hirtelen gránitszilárddá keményedő diktatúra fogta meg a leginkább. Dragomán minderről úgy írt, hogy nem kimondottan, de egyértelműen azonosítható volt a '80-as évek Romániája. A film elemeli innen a sztorit és egy kitalált, mondhatni tetszőleges kelet-európai helyszínt kreál. Ugyanígy tesz az elnyomó rendszerrel is: egy kvázi-kommunista diktatúrát alkot, ami egyébként egészen meggyőző az ismerős rituáléival, himnuszaival és erkölcsével.

És a film ennyivel meg is elégszik: egy, a valóságban is létezett diktatúra inspirálta elnyomó rendszer bemutatásával, ami lelketlen kiskatonákat képez, a termelést és a népet tűzi látszólag zászlajára, hiánygazdálkodást alakít ki, és közben folyamatosan megfigyeli népét. A sztori szerint Djata itt is elveszíti édesapját, és valamit még sikerült is átmenteni a könyv szívszorító coming of age-sztorijából, viszont a könyvből idézett részletek egyszerűen nem állnak össze egy egésszé.

Egy-egy hátborzongató jelenet erejéig megidézik a regény expresszív hangulatát, de következménye ezeknek az epizódoknak sincsen.

Néhány emlékezetes momentum bekerült a filmbe a könyvből, hogy rá lehessen nyomtatni a plakátra Dragomán nevét, de ezek semmit nem őriztek meg eredeti szerepükből és funkciójukból, így nem hogy nem hatásosak, de inkább csak megakasztják a filmet. A karaktereket valamilyen szinten kötik az eredeti műben leírtak - amiből viszont rengeteg kimaradt a filmben, így néha olyan dolgokat tesznek, amiket csak a vásznon látottak alapján nehéz megmagyarázni.

a feher kiraly 03

a feher kiraly 03 (Fotó/Forrás: Vertigo)

Azok, akik nem olvasták a regényt, furcsa pozícióból nézhetik a filmet.

Egyrészt nincs mivel kiegészíteniük a filmen tátongó lyukakat - például a regényből értelmetlenül átemelt részleteket sem igen tudják hova tenni. Másrészt viszont nem hiányolják az összetettséget, a kidolgozottságot sem. Ha valaki előzetes ismeretek nélkül ül be A fehér királyra, egy egyszerű, instantpor-formájú diktatúra-mesét kap. Mintha egy Éhezők viadal, vagy Beavatott-szerű utópisztikus young adult-regény első száz oldalát filmesítették volna meg  hőstörténet és szerelem nélkül. A film saját kis felépített világa önmagában működik és megáll a lábán. A dráma már nem ilyen erős, de tartalék üzemmódban valahogy eldöcög vele a film a végéig.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fotó

KÉP-regény: Fényképezzünk Madonnát!

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Íme az első rész, amely az Evita című film budapesti forgatásához kötődik.
Vizuál műgyűjtés

Megnyílt az Antik and Art Budapest vásár és kiállítás

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői részvételével több mint 30 kiállító anyaga látható a Millenárison, köztük bútor, csillár, ékszer, festmény, grafika, numizmatika, óra, papír-régiség, porcelán és kerámia, ritkaság-szőnyegek, textíliák, vallási tárgyak.
Vizuál fényképTár

Nem szabadott nagyobb fület rajzolni Sztálinnak, mint az etalon – FényképTár

A vezetők képmásán minden apró részletet ellenőriztek, központilag kiadott portrékról dolgoztak az állami ünnepségek transzparenseinek festői.
Vizuál térkép

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Vizuál hír

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.