Vizuál

Interaktív közelítések - Sziget, 1. nap

2008.08.14. 00:00
Ajánlom
A korábbi évektől eltérően, az idei első napon a hátsó bejáraton sétálhattam be a Szigetre kis sajnálatomra kihagyva ezzel a főbejáratnál már megszokott, szinte az otthonosság érzését keltő procedúrát (sorban állást, lökdösődést és a biztonságiak barátságos motozását). Így azonban gyorsan és akadályok nélkül jutottam el az Octopus Összművészeti Helyszínére, amely a Medence csoport szervezésében idén is helyet ad a különböző művészetek (irodalom, komolyzene és képzőművészet) interaktív megmozdulásainak.

Az idei Octopus terep központi alakjának számít a Vénusz Éneklő Óriásszobor. Ez tulajdonképpen az Octopus udvarán álló öt méter magas, a Willendorfi Vénusz alakját mintázó, narancssárga hőlégballon (az őskori szobor modernkori újraértelmezése). Az éneklő Vénusz naponta öt alkalommal szólal meg, pontosabban énekel valamit. Öt különböző korú, foglalkozású, ismertségű nő kölcsönzi a hangját a terjedelmes szobornak, akik elméletileg A Nőnek az idővel való kapcsolatát hivatottak bemutatni. Elmétileg…mert kissé ironikus módon a környező zenei színpadok elnyomják az éneklő női hangokat, így az arra haladók kevéssé figyelnek fel a narancs nőidol dalaira.

 
 
 
 
 
 
 
 

A Vénusz köré szerveződtek a Nagysátor komolyzenei és beszélgetős programjai, a különböző workshopok és varrodák, valamint a Múzeum Negyed, amely idén számos új sátorral bővült. A koncepció alapvetően minden múzeumnál ugyanaz: a passzív múzeumi látogatót (kimozdítva eredeti közegéből) aktív befogadóvá, akár alkotóvá tenni. Megértetve ezzel azt, hogy a múzeumba járás nem lila ködbe burkolózott komoly fejbólogatást jelent, hanem spontán reakciókat, párbeszédet, közös játékot. Az Aquincumi Múzeumban római-kori ruhákat, míg a Magyar Nemzeti Múzeum sátrában barokk ruhákat, sminket próbálhatunk ki belekóstolva ezzel a Szépség óhajtása című aktuális kiállítás anyagába. A Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum kis sátra egy igen egyszerű, ám annál népszerűbb ötlettel rukkolt elő: fából készült óriásbútorokat állítottak ki (bölcső, etető, szék, asztal), melyek kipróbálásával gyerekkorunkba repülhetünk vissza, vagy legalábbis újra megtekinthetjük a tárgyakat békaperspektívából. A résztvevők száma alapján legnépszerűbbnek azonban a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum kiállítói bizonyulnak. A Szépművészetinél kicsik és nagyok egyaránt sorban álltak a szitanyomatos ruhafestéshez, kerámiadíszítéshez, a plasztiküveges portrérajzoláshoz és természetesen az egyedi tervezésű csocsóasztalhoz is. A Lumú második alkalommal jelenik meg a Szigeten, és a mai napon nyíló Keith Haring-kiállításhoz kapcsolódóan szervez programokat az arra látogatóknak. A nyolcvanas évek New York-i underground művészének képein, motívumain keresztül megismerkedhetünk a graffiti és általában a street art műfajával (tetoválás, pólófestés, teszt, valamint popartos, óriás társasjáték várja az érdeklődőket). A kiállításon túl a street arthoz való intézményes közelítés a graffiti mint művészet kérdését is felveti. Megkerülhetetlen, hogy némely, például a szentendrei hévvonalán látható falfirka komoly művészi igényességgel készült, így nem zárható ki a hivatalosan is elismert urbánus kultúrából sem (nem véletlen, hogy a londoni Tate Modern is Street Art címmel nyitotta meg tavaszi kiállítását).

 
 
 
 

Aki ennél kevésbé mozgalmasabb szórakozásra vágyott, annak sem kellett messze mennie az Octopus összművészeti sátraitól. A szomszédos Vándor Vurstli színpadán cirkuszi fellépők szórakoztatták a nagyérdeműt koraeste. Elsőként a Taurin Cirkuszcsoport egy tagja kétszárú anyagba ki- és becsavarodva mutatott be légtornászos mutatványokat, majd Susán Péter bűvészshow-ja következett. Nem voltak ugyan a szokásostól eltérő trükkök, és nyúl sem ugrott elő a kalapból, volt viszont a közönség segítségével, mentális ráhatással történő pohártörés. Valódi cirkuszt azonban akkor láthattunk a színpadon, amikor két chilei, elsőre félénk fellépőnek látszó fiú perdült a színpadra, akik percek alatt olyan hangulatot teremtettek, hogy a forró napon üldögélő nézők azonnal felébredtek, sőt, az előadás végére már kevés ülőhely maradt a színpad előtti füves területen. Luis Niño és Carlos Muñoz ütemes, hip hopos tánccal és bohóctréfákkal ötvözték a zsonglőrködést; játszi könnyedséggel keverték, cserélték, dobálták a buzogányokat és labdákat. Tudták, hogy a szemükbe tűző nap ellenére, hogyan vegyék fel a kontaktust a közönséggel és hogyan tartsák fenn a figyelmüket. Tudták, hogy a jó cirkusz a látványról, az elbűvölésről és a közönséggel való kapcsolatról szól, és ismerték a régi cirkuszos mottót: ’Figyeld a kezemet, csalok!’

 
 

(A fotókat Csizmadia Tamás készítette.)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese

„Megrendülten tudatjuk, hogy Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese, az MNM Esztergomi Vármúzeum igazgatója, a Magyar Régész Szövetség alapító tagja életének 59. évében ma reggel váratlanul elhunyt” – adta hírül az intézmény közleményében.
Vizuál gyász

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Vizuál hír

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál gyász

Elhunyt Kirstie Alley, a Nicsak, ki beszél!-filmek sztárja

A 71 éves Emmy-díjas színésznőnél a közelmúltban diagnosztizáltak rákot, halálhírét gyermekei jelentették be az Instagramon. A művésztől John Travolta is elbúcsúzott közösségi oldalán. 
Vizuál kritika

A metronóm kérlelhetetlensége – megnéztük az Ennio Morricone-filmet

Egy monumentális életműhöz monumentális portré illik: Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje a maga két és fél órájával töményen, sűrítve mutatja meg, miért is lehet kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Ennio Morriconéról.