Vizuál

Iráni film nyerte a Berlinale fődíját

2020.03.01. 11:35
Ajánlom
Mohammad Raszulof iráni ellenzéki rendező Nincs gonosz című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat.

A Berlinale fődíját tíz év alatt harmadszor nyerte el ellenzéki iráni rendező: 2011-ben Aszgar Farhadi kapta az Arany Medvét Nader és Simin – Egy elválás története című alkotásáért, 2015-ben pedig Dzsafár Panahi a Taxi Teheran című filmjéért.

Február 29-én tartották a 70. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) díjátadó gáláját a német fővárosban. A legjobb filmnek járó elismerést kiérdemlő alkotás rendezője nem tudott részt venni ez eseményen, mert

nem kapott utazási engedélyt hazája hatóságaitól.

Az elismerést lánya, Baran Raszulof vette át. a film producere, Kaveh Farnam társaságában. Mint elmondta, az édesapja hiánya és az elismerés együtt végletesen vegyes érzésekkel tölti el, egyszerre nagyon szomorú és nagyon boldog.

Kaveh Farnam gyújtó hangú rövid beszédében kiemelte, hogy a falak nem tudják feltartóztatni az eszméket, a hitet és a szerelmet, és csak arra alkalmasak, hogy a diktatúrák körbezárják saját magukat. Az Arany Medve szobrocskát a magasba emelve hozzátette: „ez a kis barátunk nemsokára a hazámba utazik, és elmondja Mohammadnak, hogy nincs egyedül, Mohammad pedig megmutatja neki, hogy milyen sok békés és barátságos ember él Iránban”.

Mohammad Raszulof hatéves, majd fellebbezés után egy esztendőre csökkentett szabadságvesztést kapott, amiért a 2009-es elnökválasztás után részt vett a teheráni rezsim elleni tüntetéseken. A filmkészítéstől ugyan nem tiltották el, de munkáját igen nehéz körülmények között végzi, és alkotásait nem vetíthetik hazájában.

Az iráni-német-cseh koprodukcióban készült Nincs gonosz című alkotás négy epizódból áll, központi témája az iráni jogrendben is szereplő és a perzsa államban nemzetközi összevetésben gyakran, évente több százszor alkalmazott halálbüntetés. A 150 perces film világpremierjét a Berlinalén tartották pénteken, az első kritikák felkavaró mesterműként jellemezték.

A fesztivál új vezetése – Carlo Chatrian művészeti igazgató és Mariette Rissenbeek ügyvezető igazgató –, illetve az Oscar-díjas brit színész, Jeremy Irons vezette nemzetközi zsűri így tovább vitte az aktuális társadalmi és politikai kérdéseket tárgyaló filmekre nyitott szemleként számon tartott Berlinale évtizedes hagyományait. Ez számos további díjban is megmutatkozott.

GettyImages-1204218955-113359.jpg

Baran Rasoulof az Arany Medve díj átvételekor (Fotó/Forrás: Abdulhamid Hosbas / Getty Images Hungary)

A zsűri nagydíját például Eliza Hittman amerikai rendező kapta Soha ritkán néha mindig (Never Rarely Sometimes Always) című alkotásáért, amely egy 17 éves lány nem kívánt terhességéről szól, a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét pedig a dél-koreai Hong Sangoo vehette át A nő, aki futott (Domangchin yeoja)című filmjéért, amelynek főszereplője a férje üzleti útja révén első alkalommal próbálkozik az önálló élettel.

A fesztivál életműdíjával Helen Mirrent tüntették ki.

Az orosz származású Oscar-díjas brit színésznő – aki még pénteken vette át az elismerést – kiemelte: „úgy tekintek magamra, mint aki brit és egyben európai, és ez mindig így lesz, Brexit ide vagy oda”.

GettyImages-1209109703-113032.jpg

Helen Mirren a Berlinale fődíjával (Fotó/Forrás: Matthias Nareyek / Getty Images Hungary)

Az egykori fesztiváligazgató Alfred Bauerről elnevezett díjat az idén megszüntették, miután a Die Zeit című hetilap új adatokat tárt fel a névadónak a náci kultúrpolitikában betöltött – és a második világháború után elhallgatott – szerepéről. Helyette A 70. Berlinale különdíja néven osztottak ki egy Ezüst Medvét, amelyet Benoit Delépine és Gustave Kervern kapott az Előzmények törlése (Effacer l'historique) című szatírájukért, amely az internet, az okostelefon, és különösen a közösségi média használatáról szól. Az egyik társrendező, Benoit Delépine a díj átvétele után telefonját felemelve azt mondta:

minél több adathoz adunk hozzáférést ennek a készüléknek, annál kevesebb marad a fejünkben.

A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét Paula Beer német színésznő kapta az Undine című német alkotásban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színésznek járó Ezüst Medvével Elio Germanót, az El akartam rejtőzni (Voleva nascodermi) című olasz film főszereplőjét tüntették ki, aki a Berlinale másik olasz versenyfilmjében, a Rossz mesékben (Favolacce) is főszereplő. Ennek a filmnek a két társrendezője és társ-forgatókönyvírója, Fabio és Damiano D'Innocenzo a legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medvét vehette át.

GettyImages-1204217520-112825.jpg

Elio Germano (legjobb színész), Baran Rasoulof (legjobb film) és Paula Beer (legjobb színésznő) a Berlinale díjaival (Fotó/Forrás: Abdulhamid Hosbas / Getty Images Hungary)

A fő díjakat – az Arany Medvét és az Ezüst Medvéket – a nemzetközi zsűri tagjai adták át a több ezer meghívott vendég részvételével tartott gálán. Több esetben kiemelték, hogy a mezőny nagyon erős, és ezért ugyan nagyon nehéz volt a döntés, de biztosan nem hoztak rossz döntést. Jeremy Irons kiemelte, hogy igen-igen heves viták után ítélték oda az elismeréseket, „de a vetítővásznon megjelenő tengernyi tehetséget tekintve ennek így is kellett lennie”.

A nagyjátékfilmes szekció mellett egy sor további szekcióban is kiosztottak díjakat. Átadták a többi között a rövidfilmes versenyprogram 20 ezer euróval (6,8 millió forint) járó, Audi Short Film Award nevű elismerését Adrien Merigeau francia rendezőnek Genius Loci című munkájáért. Az elsimerést Bucsi Réka nyújtotta át, aki Solar Walk című műve révén 2018-ban ugyanezt a díjat nyerte el, és az idén zsűritagként tért vissza a fesztiválra.

 

Jeremy Ironsszal és politikai állásfoglalásokkal nyitott a Berlinale

Kapcsolódó

Jeremy Ironsszal és politikai állásfoglalásokkal nyitott a Berlinale

A társadalmi, politikai kérdések iránt hagyományosan nyitott Berlini Nemzetközi Filmfesztivál csütörtök esti megnyitóján egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a Hessen tartományi Hanauban előző nap történt lövöldözés áldozatairól.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Lélekben mindenki Indiában él – A Baltazár Színház elérhetővé teszi fesztiválnyertes filmjét

A Baltazár Színház egész társulata március 13-án Mumbaiba utazott volna, fellépni a Pitypang és a Por című előadásokkal. Egy nappal az út előtt zárta le határait India. Maradtunk és megértettük, hogy a mostani időszak a belső utazásról szól.
Vizuál galéria

A rokokó sztárfestője még a gipszstukkókat is belekomponálta freskóiba

Giovanni Battista Tiepolo a mennyezetet égbolttá változtatta, arisztokrata megbízóit szinte istenként ábrázolta. Kétszázötven éve, 1770. március 27-én halt meg a 18. századi dekoratív festészet legnagyobb alakja, "Velence legjobb festője". 
Vizuál fotó

KÉP-regény: Gondolatok a könyvtárban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, mit jelent egy fotósnak a kihalt város, illetve mennyire kihaltak valójában az utcák.
Vizuál hír

Tragikus adatvesztés történt – A látogatók segítségét kéri az Aba-Novák Galéria

A Leányfalun működő XX. századi és kortárs galéria egy technikai meghibásodás miatt elveszítette kiállításainak dokumentációját.
Vizuál interjú

„…a mozgókép sokrétű katartikus élménye”

Dárday István Balázs Béla- és Kossuth-díjas filmrendező, az MMA rendes tagja idén ünnepli 80. születésnapját. A Balázs Béla Stúdióról, a dokumentum-játékfilmek lényegéről és filmjeik civil szereplőiről beszélgettünk. Lesti Árpád interjúja.