Vizuál

Ismeretlen ismerősök a Magyar Nemzeti Galériában

2016.03.07. 14:41
Ajánlom
Az átlagolvasó sok mindent nem tudhat Jekatyerinburgról. Be kell vallanom, én egy városkára tippeltem, erre kiderül, hogy Oroszország negyedik legnagyobb városa.

Azt csak találgattam, hogy Katalin cárnőhöz van-e valami köze a névadásnak, és elképzelhetőnek tartottam, hogy valami ipari kapcsolódása is lehet. Ez utóbbi kettő betalált. Vaskohók, pénzverde, és I. Katalin cárnő. Stimt. Amiről emlékezetes lehetett, vagyis ismerős, hogy itt végezték ki családjával együtt II. Miklós cárt.

A Magyar Nemzeti Galéria mostani, A művészet forradalma – orosz avantgárd az 1910-es, 1920-as években címmel bemutatott kiállítása mindenesetre mindenkinek friss ízzel szolgálhat, amennyiben azt gondolja, hogy az 1910-1920-as évek végtelenül szoros, kegyetlenül cenzúrázott, zárt cári világában, aztán az első világégés alatt, és az azt követő még szigorúbb időkben, nem hoztak létre olyat, vagy olyanabbat az itt működő alkotók, mint a művészet európai világvárosaiban, Párizsban, Berlinben.

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Fátrai László)

A falakon a képek ismerősen bólintanak, a nevek a keretek mellett majdnem teljesen ismeretlenek. Jó, Kandinszkijt és Malevicset kivéve, őket azért ismerjük, a többiek a szakembereket nem számítva, nem tartoznak a best of kategóriába. Kénytelen vagyok némi életrajzi adatokat keresni, és közreadni, mert érdemesek arra ezek az emberek, hogy megismerjük a nevüket, és munkásságukat.

Na, nézzük, mit találunk az orosz nyelvű oldalakon ezekről a művészekről:

Ilja Ivanovics Maskov (1881-1944): az egyik legjelentősebb, legkarakteresebb tagja a „Káró Bubi” művészcsoportnak. Kozák paraszt családból indult. Moszkvában kezdte művészeti képzését, mesterei Konsztantyin Korovin és Valentyin Szerov, de az iskola befejezése előtt kicsapták, meglehetősen szabadgondolkodó, öntörvényű művészetfelfogása miatt. Megjárta Nyugat-Európát, Egyiptomot, Törökországot. Művein jól láthatóak Cézanne, és Matisse hatásai.

Pjotr ​​Koncsalovszkij (1876-1956): művészeti tanulmányokat folytatott Harkovban, majd egy évet töltött Párizsban. Alapítója a „Káró Bubi” művészcsoportnak, a bizottság elnöke. Emellett tagja még számos művészeti egyesületnek, többek között a „Szojuz Mologyozsi”, a Fiatalok Uniójának, a „Word of Art”, és a „Genesis” csoportoknak. Teljes jogú tagja a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának, 60 évnyi művészeti tevékenység eredménye, több mint 2000 festmény. Festészetére Cézanne művészete hatott, őt pedig a nyugat ragadta magával. Kitűnően beszélt franciául. Önállóan csak Sztálin halála után állíthatott ki.

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Arisztárh Vasziljevics Lentulov (1882-1943) festőművész, díszlettervező. Az orosz avantgárd meghatározó alakja. A Kijevi Művészeti Iskolában Pimonenko tanítványa. Tanult, dolgozott Olaszországban. Alapítója a „Káró Bubi” művészeti társaságnak, és tagja az Association of Artists csoportnak.

Alekszander Vasziljevics Kuprin: (1880-1960) Voronyezsben kezdett a művészettel foglalkozni, tagja lett az Art Lovers társaságnak. 1902-ben festőnek készülvén ment Szentpétervárra. Moszkvában két évet töltött Joun és Dudin műtermében, később Korovin, Arhipov majd Paszternak tanítványa. Aktív tagja a „Káró Bubi” művészcsoportnak, többnyire kubista csendéleteket fest.

Mihail Fjodorovics Laironov (1881-1964) 1891-ben kezdte iskoláit Moszkvában. 1898-1910-ig Szerov és Levitan tanítványa. Itt találkozott Natalja Goncsarovával, akiben nem csak élete párját találta meg, de a művészetekben is vele egyetértő, hasonló nézeteket valló pályatársra lelt. Művészetére a fauvizmus, a neoprimitívek és a naív művészet gyakorolt nagy hatást. Alakjai az orosz szépségideált ábrázolják, bár kissé kiforgatott, szinte absztrakt megjelenítésben. Művein az orosz történetiség és népies hagyományok is helyet kapnak.

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Natalja Goncsarova (1881-1962) 1901-től Moszkvában tanul, mesterei Trubeckoj és Volnuhin. 1906-tól egyre intenzívebben foglalkozik a festészettel. Ellátogat Párizsba, ahol részt vesz a Gauguin emlékkiállításon. Érdeklődése kiterjed a kubizmus és a primitívek munkásságára is.

Robert Falk (1886-1958) zsidó származású orosz festő. Az avantgárd irányába indul, majd a sztálini terror évei alatt visszafogott posztimpresszionistává válik. Képzőművészeti magániskolákban tanult, neves mestere Valentyin Szerov. 1910-ben alapító tagja a „Káró Bubi” művészeti egyesületnek. 1918-28 között a Moszkvai Művészeti Akadémián tanít. Él, és alkot Párizsban, bejárja a Krím-félszigetet, és Közép-Ázsiát. Festészetét tájképek, csendéletek, portrék jellemzik.

Amint az fentebb is látszik, művészeinkről nem sok irodalmat találni. Ez köszönhető a cári Oroszország külvilágtól való elzártságának, és a komoly cenzúrának, na, meg nem utolsó sorban a roppant távolságoknak.

Meginterjúvoltuk a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum igazgatóját, Nyikita Nyikolajevics Korityint is, a cikket itt olvashatja el.

A Káró Bubi művészeti csoport 1910-1917: 1910-ben néhány avantgárd művész (a fentebb megnevezett személyek) ezen név alatt kiállítást szerveznek, melynek a visszhangja nehezen halkul. A névadást Larionovnak tulajdonítják, aki a közismert kártyafigurákkal a népszerű nyomatokra, a „lubok”-ra próbál utalni, és a bubi figurához társított negatív értelmezéssel kifejezésre kívánja juttatni, hogy a szalonok lagymatag nyugalma már nem akadály, és sáros lábbal tapos keresztül az évszázados akadémista hagyományokon. Képeiken a tradicionális szépségeszmény kifigurázása, elnagyoltsága vagy a teljes elutasítás nyomon követető. Érdekes, hogy míg a francia posztimpresszionisták sokat tanultak és emeltek át az orosz népi művészetből, a csoport tagjainak műveiről visszaköszön a párizsi kollégáik festésmódja.

Erőteljes színhasználat és ecsetkezelés, a pasztózus, vastagon felhordott rétegek, egybefüggő színfelületek. Gauguin festményeiről ismert virágmintás háttérdíszítések mellett gyakran orientális képi elemeket, az orosz hagyományokat, történelmi eseményeket idéző motívumokat alkalmaznak. A lázadás, az ifjonti fellángolás, mint ahogy az általában történik, lecsendesedett. A „moszkvai cezanne-izmus” csendéleti irányzatává vált. Larionov és Goncsarova ezt látva otthagyta a csoportot, nekik ez már sok volt, vagy túl kevés, de bizonyosan langyos.

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Fátrai László)

A tárlat helyiségeibe lépve azonnal megcsapja a látogatót a mindent beborító vörös köd diszkrét bája, holott hol volt még ekkor a „Nagy Vörös”. Hát, nem messze, aztán meg is érkezett.

A kiállítás azonban izgalmas - azon túl, hogy világszínvonalú festményeket láthat az ember, kevéssé ismert alkotók keze munkáit - mert ez a nagyon rövid (bő) tíz év, amit a tárlat átölel, mindenféle újító stílust, lázadást, csapongást, kísérletet magába foglal. Itt egymás mellett függnek a neoimpresszionista képek, minden stílusukat felsorakoztatva. A kubizmus, a neoprimitív képek, a geometrikus absztrakció, a szuprematizmus, Kandinszkij gyermekrajzszerű képe, mind itt vannak. Mindezt 10-en pár év alatt. Európa ráérőssebben készítette elő ezeket a stílusokat.

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria

Orosz avantgárd, Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Fátrai László)

A kiállítás érdekes része egy sötét alagútszerű tér, ahol korabeli filmfelvételeket láthatunk, elsősorban munkások mindennapjairól. Persze van itt egy csomó érdekesség. A mozgókép ekkoriban kezd elterjedni. Állítólag, maga Miklós cár is megvárta a koronázásával, amíg film készülhet a ceremóniáról. A cár egyébként szívesen pózolt kamerák előtt, ezzel is fitogtatva felsőbbrendűségét, gazdagságát.

A propagandához hozzátartozott a cári család életének bemutatása. Annak ellenére, hogy a munkásosztályról tilos volt filmet forgatni, jó pár felvétel maradt fenn az egyszerű emberek nyomorúságos mindennapjairól, elég éles kontrasztot állítva a cári pompával, a szemben lévő falakon.

A kiállítás megmutatja a múlt század elejei művészeti törekvések internacionális voltát. Párizstól, Berlinen át egészen Moszkváig hasonló kérdéseken gyötrődtek a képzőművészek, hasonlóan szakítottak az akadémizmus megcsontosodott szokásaival, és nagyon hasonló eredményekre jutottak. Építettek, és építkeztek az egymástól tanultakból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Tánc

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Nem szabadott nagyobb fület rajzolni Sztálinnak, mint az etalon – FényképTár

A vezetők képmásán minden apró részletet ellenőriztek, központilag kiadott portrékról dolgoztak az állami ünnepségek transzparenseinek festői.
Vizuál térkép

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Vizuál hír

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.
Vizuál ajánló

Kiállítás a látogatók kívánsága szerint

Megnyílt a Ludwig 30 kiállítássorozat negyedik, egyben utolsó, Testreszabás című tárlata. Az együttműködésen és részvételen alapuló művészet jegyében rendezett kiállításon látható műveket a látogatók választották ki internetes szavazással, ami egy rendkívül izgalmas és sokszínű válogatást eredményezett.
Vizuál ajánló

Az Iparterv-jelenség nyomában - Konferencia a Ludwig Múzeumban

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló esemény-sorozatát, az Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállítást. Az évforduló kapcsán a Ludwig Múzeum ingyenes konferenciát és kerekasztal beszélgetést szervez március 23-án 10 és 18 óra között.