Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

2022.06.27. 16:35
Ajánlom
Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.

1977. augusztus 16-án délután eszméletlenül találták gracelandi otthonában Elvis Presley-t, azonnal kórházba szállították, de már nem tudták megmenteni. Negyvenöt év telt el azóta, sokan, köztük e sorok írója is, csak általánosságokat tudunk a negyvenkét éves korára összetört és elgyötört aggastyánná váló énekes-szupersztár életéről és karrierjéről (nem mintha a kettő szétválasztható lenne). 

Ő volt a rock 'n' roll királya, máig a popkultúra megkerülhetetlen alakja, egykori otthona ma zarándokhely és mauzóleum. Dalai és összetéveszthetetlen hangja beépült a tudatalattinkba, eszelősen jól énekelt és táncolt, messiásként tekintett rá a beatnemzedék, köztük a Beatles és a Rolling Stones, imádott repülni és még az is tudható róla, hogy alkohol- és drogfüggő volt. Felsorolásszerűen körülbelül ennyi maradt egy régi világ szupersztárja után.  

Itt volt az ideje tehát, hogy egy hollywoodi szuperprodukció felrázza és megkeverje a bennünk élő Elvis-képet, közel hozza és reflektorfénybe állítsa a megismételhetetlen zsenialitást.

Elvisjelenetfoto3-130238.jpeg

jelenet az Elvis c. filmből (Fotó/Forrás: Hugh Stewart / InterCom)

Baz Luhrmann Elvis-filmje sajnos, vagy inkább szerencsére, alig mozdít ki a jólismert közhely-sztereotípiáinkból, mert másra figyel. Nem kínálja tálcán a hagyományos életrajzi filmek alaposságát, inkább extravagáns és érzéki, mégis képes megmutatni a páratlan tehetség hétköznapi, esendő, bizonytalan arcát is. Élettel tölti meg Elvis figuráját, mindez elsősorban a címszereplőnek, Austin Butlernek köszönhető, aki nem pusztán átszellemülten formálja meg Elvist, de jónéhány zenei betétet is énekel. Óriásit vállal és fantasztikusan teljesít: meglepő lenne, ha ezért az alakításáért nem jelölnék Oscar-díjara. 

A film visszatérő motívuma amint a gyerek Elvis, Memphis feketék lakta szegény városrészében egy gospel kórusban énekelve transzba esik – itt születik meg a zseni, húzza alá a rendező.

A kor fekete zenéje, a rhythm and blues, a soul, a jazz, és a fehérek country zenéje (hát még a rockabilly) szintén fontos építőeleme zenei ébredésének, hiszen ez az a forrás, amiből merítve útjára indítja sajátos fúzióját, a rock 'n' rollt. Már első igazi koncertjén, az Arkansas állambeli Texarkana színpadán, 1955-ben, húszéves korában "készen áll a repülésre", megvan a zene és a hozzá tartozó Elvis-féle őrjítő csípőmozdulatok. A jazz klubokba viszont nem csak zenei inspirációkért jár, ott érzi otthon magát. Jó barátja B.B. King, aki többször is feltűnik a filmben, olyan ikonikus alakok mellett, mint a fiatal Little Richard, Sister Rosetta Tharpe, vagy Big Mama Thornton. Mind-mind tökéletes kamaraalakítás és micsoda zene! Azt is gyönyörűen kijátssza a film, hogy konzervatív körökben miért tartották Elvist a világ legveszélyesebb emberének. 

Elvisjelenetfoto-130239.jpg

jelenet az Elvis c. filmből (Fotó/Forrás: Hugh Stewart / InterCom)

Baz Luhrmann rendezőről korábbi filmjei (például a Moulin Rouge! vagy A nagy Gatsby) nyomán sejthető, hogy nem éppen a romantikus múltidézésről, avagy letűnt idők heroizálásáról híres. Itt is zsigeri élményt kínál, amihez Elvis Presley (vagy ahogyan a filmben szólítják E.P.) zenéje és sorsa kínálja az alapot.

Luhrmann bevallottan Elvis-rajongó, alakján keresztül mégis legalább annyira mesél Amerikáról, az ellentmondások országáról, mint főhőse útjáról.

Felvillantja a paranoid ötvenes éveket, a traumatikusan zárt családot, a feketék-fehérek szegregációját, a rock 'n' roll (és később a beatzene) megszületését, a hatvanas és hetvenes évek nem egyszer tragikus történelmi fordulatait, köztük Martin Luther King és a Kennedy-testvérek meggyilkolását. Felvillan a szerelem, a család, a vágyakozás motívuma is. A barátnők többnyire kimaradnak, de a Priscilla Presley-motívumot szépen kibontja a rendező. Nem csoda, hogy a család el van ragadtatva a filmtől, Elvis lánya és volt felesége is nyilvánosan gratuláltak a rendezőnek és a főszereplőknek. 

Elvisjelenetfoto16-130051.jpeg

jelenet az Elvis c. filmből (Fotó/Forrás: Hugh Stewart / InterCom)

Baz Luhrmann végső soron a karizmát vizsgálja: honnan jön, miből építkezik, és mivé lesz, ha a pénzcsinálás csapdájába esik?

Ez a viszony valóban nehezen összeegyeztethető. Két erő harcol egymással, kell tehát egy antihős is: Elvis menedzserét, a magát csak „ezredesnek” szólíttató Tom Parkert a meglehetősen furára maszkírozott Tom Hanks alakítja, és bizony eltart egy darabig amíg elhisszük, hogy tényleg őt látjuk. Érdekes csavar, hogy a forgatókönyv éppen a kétes hírű menedzser szemszögéből meséli el a történetet, és bár neki is megvan a maga igazsága, mégsem tudjuk egy percig sem elfogadni azt, nemhogy megszeretni őt. 

Elvisjelenetfoto4-130239.jpeg

Hugh Stewart / jelenet az Elvis c. filmből (Fotó/Forrás: InterCom)

Valójában az ezredes alakja (Elvis néha admirálisnak szólítja) mindent megtestesít, ami elől a zene menedéket nyújt. Pont ilyenek soha nem akarunk lenni.

Elvis mégis besétál a csapdájába és végül elkerülhetetlen az összeomlás. Védtelen a pszichológiai hadviselés ellen, az érzelmi manipulációk tönkreteszik. Már nem tud önállóan dönteni, nem tud eleget keresni, miközben állandó megfelelési kényszer hajtja nagyjából mindenki felé. Zavaros az élete, ő maga pedig semmiben sem biztos - csak a saját hangjában. Énekelni akar, repülni akar, James Dean akar lenni. A film állítása szerint Elvis számára a legfontosabb a közönség szeretete (elfogadása) volt, és ebből a pozícióból érthető, miért dőlt össze saját élete miközben megbabonázta az egész világot.  

Elvisjelenetfoto19-130055.jpeg

jelenet az Elvis c. filmből (Fotó/Forrás: Hugh Stewart / InterCom)

Összetett és bonyolult tehát a két főhős kapcsolata, mégis elszomorító, és hát

szívszorító a bábuként mozgatott és a környezete által végsőkig kihasznált művész archetípusával szembesülni.

Hiába nagy ország Amerika, hiába keresett nagy pénzt Elvis, mégis ugyanolyan kiszolgáltatott (sugallja a film, és valószínűleg tényleg így volt) mint bármelyik művész. Bárhol és bármikor. Akár itt és most. 

Elvisjelenetfoto14-130049.jpeg

Hugh Stewart / jelenet az Elvis c. filmből (Fotó/Forrás: InterCom)

Baz Luhrmann 150 millió dolláros grandiózus produkciója mégsem szirupos melodráma, sokkal inkább bódító zenés film.

A két és fél órás játékidő szinte elszalad, szerencsére Elvis (igazi sztárhoz illően) sokáig nem, vagy csak alig öregszik, lázad és teljesít, énekel és főképpen táncol.

A rendező sűrít és rájátszik az eksztázisra, és simán elhisszük neki, hogy valaha minden így történhetett, vagy majdnem így. Az illúzió teljes (nem kizárt az újabb Oscar-jelölés), amiben elengedhetetlen része van a látványtervezőnek és a jelmezeknek, Catherine Martin és Karen Murphy káprázatos világának, valamint Mandy Walker operatőrnek. Tökéletesen megidézik Elvis excentrikus, dendi stílusát, festett fekete haját, erősen nőies sminkjét, kövekkel kirakott csillogó ruháit, áradó szexualitását.

Állítólag 240 perces, vagyis négyórás volt a film rendezői változata, ennyi maradt belőle, vibráló, feszítő, katartikus két és fél óra. És arra, hogy milyen is volt a 33 éves korában hosszabb szünet után a színpadot újra meghódító Király, álljon itt egy eredeti videó Elvis Presleyről 1968-ból.

Elvis

Szinkronizált amerikai film

Főszereplők: Austin Butler, Tom Hanks, Olivia DeJonge, Richard Roxburgh, Kodi Smit-McPhee.
Zene: Steve Jablonsky. Operatőr: Mandy Walker. Látvány: Catherina Martin, Karen Murphy.
Írta: Baz Luhrmann, Sam Bromell, Craig Pearce, Jeremy Doner
Rendezte: Baz Luhrmann

Forgalmazó: InterCom
Bemutató: 2022. június 23.

 

 

Fejléckép: jelenet az Elvis c. filmből / fotó: Hugh Stewart / InterCom

Cannes-ban mutatják be az Elvis-filmet

Kapcsolódó

Cannes-ban mutatják be az Elvis-filmet

Májusban a neves filmfesztiválon debütál majd Luhrmann életrajzi filmje, a zenés produkció középpontjában a Király és befolyásos menedzserének kapcsolata áll.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Zenés színház

Traviata a fellegekben – a Fokvárosi Opera flashmobja

A dél-afrikai operatársulat tagjai repülőútjuk közben rövid produkcióval örvendeztették meg utastársaikat, a Brindisit adták elő, Verdi Traviatájából. Videó a cikkben!
Vizuál

Megkezdődött a Lefkovicsék gyászolnak forgatása

Keserédes, abszurd dramedynek ígérkezik Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A rendezőt elsősorban saját családja identitásának konfliktusai inspirálták. A film premierjére várhatóan jövő ősszel kerül sor.
Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Vizuál gyász

Elhunyt Sipos László festőművész

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sipos László, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett erdélyi festőművész, grafikus, a kolozsvári iskola képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja
Vizuál ajánló

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Vizuál ajánló

Megérkezett az első előzetes Martin McDonagh új filmjéhez

Egy barátság vége és az észak-írországi polgárháború között von párhuzamot legújabb filmjében Martin McDonagh. Az Oscar-díjas rendező The Banshees of Inisherin című drámája 2023 januárjában kerül a hazai mozikba.
Vizuál ajánló

Megkezdődött a Lefkovicsék gyászolnak forgatása

Keserédes, abszurd dramedynek ígérkezik Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A rendezőt elsősorban saját családja identitásának konfliktusai inspirálták. A film premierjére várhatóan jövő ősszel kerül sor.