Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
„Szereted a klasszikus zenét? – Nem. – Tudnál mondani egy művet, ami mégis tetszik? – Aha, a Ravel Bolero. Az tök jó.” Ravel Boleróját az is ismeri, aki nem hallgat klasszikus zenét. Hipnotikus ritmusa, lüktető ereje és azonnal befogadható egyszerűsége mindenkit magával ragad. Egyszerűen induló, egyre bonyolultabb hangszerelésben fokozódó dallama feszültséget és izgalmat teremt. Eleinte várakozást kelt, majd a csúcsponton az eufória érzését váltja ki, és ez már első hallásra felejthetetlen élményt nyújt.
De hogyan keletkezett ez a hihetetlenül népszerű darab, amelyet állítólag minden tizenöt percben előadnak valahol a világon?
Az 1920-as évek Párizsában a dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolta a polgárság kedélyeit. Az ellenállhatatlan Ida a fiatal, magányosan élő Maurice Ravelt bízta meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon egyik előadásához.
Jelenet a Bolero című filmből (Fotó/Forrás: Cirko Film)
Rubinstein eredetileg Isaac Albéniz Iberia című zongoradarabjainak zenekari átiratát kérte Raveltől a balettzenéhez. Miközben Ravel az átiraton dolgozott, megtudta, hogy egy Enrique Fernández Arbós nevű spanyol karmester már átdolgozta a műveket, és a szerzői jog megakadályozza, hogy más feldolgozás készüljön. Arbós szívesen lemondott volna a jogairól, és engedélyezte volna, hogy Ravel hangszerelje a darabokat, Ravel azonban úgy döntött, hogy inkább teljes egészében saját művet komponál, méghozzá a spanyol tánc, a boleró alapján.
„Nem gondolja, hogy ennek a témának van valami kitartó jellege? Megpróbálom többször megismételni mindenféle fejlesztés nélkül, fokozatosan növelve a zenekart, amennyire csak tudom” – mondta Ravel, amikor rátalált a témára.
A film megmutatja, hogyan bontakozik ki az eredeti, tétova dallamból a teljes, katartikus erejű mű.
Jelenet a Bolero című filmből (Fotó/Forrás: Cirko Film)
A darabot 1928. november 22-én mutatták be a párizsi operában. Azonnal hatalmas sikert aratott, és Ravel leghíresebb kompozíciójává vált. A fogadtatáson maga a zeneszerző lepődött meg a legjobban, aki azt jósolta, hogy a legtöbb zenekar nem lesz majd hajlandó előadni. Egy legenda szerint a bemutatón egy nő azt kiabálta, hogy Ravel őrült – amikor ezt Ravelnek elmondták, állítólag azt válaszolta:
ez a nő megértette a darabot.
„Az egyetlen szerelmi kapcsolatom a zenével volt” – mondta idősebb korában a zeneszerző, és Anne Fontaine filmjéből kiderül, mi is a szavai mögött meghúzódó igazság. Milyen volt Ravel kapcsolata a féktelenül szabad, vonzó Ida Rubinsteinnel és a párizsi nagypolgárság gyönyörű asszonyaival, akik szerint a boldog házasság titka a jó szerető?
Az izgalmas, titkokkal és érzékiséggel teli francia film, a Bolero április 18-tól látható a mozikban, a Cirko Film forgalmazásában.
Támogatott tartalom
Fejléckép: Jelenet a Bolero című filmből (Fotó/Forrás: Cirko Film)
hírlevél
