Vizuál

Jancsó-filmek a Balaton-felvidék vonzásában - Jancsó 100

2021.06.25. 12:25
Ajánlom
1968 után a filmesek számára is szűkültek a szabadság magánkörei, a menekülő útvonalak egyike pedig a Balaton-felvidékre vezetett. A pannon táj lankái több Jancsó-film helyszínéül is szolgáltak, a Fényes szelek, az Égi bárány, vagy éppen a Szörnyek évadja már ebben a környezetben játszódik.

Az 1960-as évek elejétől a kézi vezérlés, a 3 T (tiltás, tűrés, támogatás) a tabuk idejének kettős beszédét az emberek a magánszférában kompenzálták. Az 1968-as csehszlovákiai szovjet beavatkozást követő növekvő nyomás tovább szűkítette a szabadság köreit. A menekülő útvonalak egyike a az 1970-es évek elejétől a Balaton-felvidékre vezetett, ahol Szomjas György volt az egyik első „bebíró”. „Nem is csoda, hogy az elsők között érkezett, hiszen a Jancsó Miklós klasszikus alföldi filmjeihez helyszínt mutató filmes, Gödrös Frigyes főiskolai barátja, osztálytársa volt” – olvasható a nemrég elhunyt rendezőről a Nagy Káli Könyvben. 

 

A Kádár-korszak magánterei

1963 a kádári konszolidáció kezdő éve, a magyar filmes új hullám nyitánya. Herskó János Párbeszéde 1956-ot csatornázza be a kiegyezés alakuló társadalmi közbeszédébe, Gaál István Sodrásban-ja a falusi fiatalok társadalmi felemelkedés előtti pillanatát bontja ki. Jancsó Oldás és kötése nemzedék- és osztályváltást egyszerre mutat. Jámbor Ambrus (Latinovits Zoltán) vendég egy Antonioni-filmből: elegáns, sármos és szplínes, zárkózott, magányos és súlyosan gondterhelt.  A férfi krisztusi korban van, éppen a kiteljesedés és a megállapodás előtt. Orvosi karrierje elején már látja példaképe, az idős prof tévedéseit, s még látja a tanyát, ahonnan származik.

oldaseskotes-121545.jpg

Oldás és kötés (Fotó/Forrás: PORT.hu)


Ha hozzávesszük, hogy Jancsó 1961-ben Indián történet címmel rövidfilmet készített, könnyebben ráérzünk, a „fényes szelek” társadalmi felhajtóerejével a fővárosi elitbe katapultált első generációs értelmiség magánéleti krízisének tétjére: a - kimond(hatat)lan - szabadságra. Érdekes egybeesés, hogy a Jancsónál 22 évvel fiatalabb Cseh Tamás, akivel a Még kér a néptől (1971) kezdve számos filmben dolgoztak, ugyanebben az időben kezdett „indiánozni”. Az Indián történet narrátorszövegében hangzik el, ami a Jancsó-Hernádi alkotópáros munkáinak alappillére:

A prérin születtem, ahol szabadon jár a szél. Aranyat akartok, és nem hagytok élni engem.”

Az ikonikus szabad népet, az indiánokat rezervátumokba kényszerítették, számuk egyre fogy – s a szöveg alatt indiánokat ábrázoló filléres játékfigurák sora látható.

A szabadság magánköreinek egyike volt a Jancsó-Mészáros házaspár Rózsa utcai lakása is, ami generációk számára jelentett oázist, inspirációt. Xantus János élete végéig nosztalgikus szeretettel őrizte a hétköznapi szabadság emlékét, amit Jancsóéknál tapasztalt, s ami miatt rendező lett. Pataki Éva (Rózsa utca, 2003) dokumentumfilmjében az is felmerült, tudta-e a társaság, ki a besúgó – erre a fölvetésre 40 év után már csak legyintenek.

jancsoFortepanKendeJanos2-121614.jpg

Jancsó Miklós (Fotó/Forrás: Kende János / Fortepan)


Olyan szerencséje ugyanakkor keveseknek volt, mint Jancsóéknak. A Mester a rendszerváltás, a kerekasztal-tárgyalások idején egy elhárító tiszttől tudta meg, hogy Aczél György kifejezett utasítására a jelesebb rendezőket nem zsarolták be a spionkodásba. Jellemző öniróniával mondja: ők voltak a „fiore all’occhiello”, a virág a gomblyukban, akik a politikai rendszer Nyugat-promójához, szalonképessé tételéhez kellettek.

Egymásra voltak utalva: a hatalomnak legitimálásra, a filmesnek lehetőségre volt szüksége, ez volt a játéktér.

 

Új tájak – A Káli-medence

1968 augusztusa, a csehszlovák beavatkozás megmutatta, mi történik, ha egy nép megpróbál függetlenedni. Addigra Jancsó az Így jöttemmel (1964) jelesre abszolválta a felszabadulás 20. évfordulójának kötelező megünneplését. Az alkotás, amit a hivatalosság, a Játékfilmszemle társadalmi zsűrije fődíjjal honorált, valójában megkerülte a feladatot: magánemberi, személyes konfliktusrendszerbe helyezett egy világnézeti elvárást. Épp fordítva, mint a későbbiekben, ahol a karakterei személyiség nélküliek, avagy igény szerint formálhatók.

A következő két parabola, a hibátlan remekmű Szegénylegények (1965) feszes bravúrja után a Csend és kiáltást (1968) már új operatőrrel, Kende Jánossal készítette. Ő „örökli” a díjazások-beli legjobb operatőr státuszt Somló Tamástól, s az alföldi filmek helyszínelőjével, Gödrös Frigyessel együtt új tájakra kalauzolja és követi Jancsót: a Balaton északi partjára, a Káli-medencébe.  

A Fényes szelek (1968), az első színes játékfilmjük talán még hideglelősebb attól, hogy nem a - természettől végtelen, ám az ember miatt - súlyosan lehatárolt pusztán, hanem a vidáman dimbes-dombos Veszprémben forgott. Az inotai víztározó partján játszódó nyitó képsorok filmtörténetileg nem felidézik, hanem éppen hogy megelőlegezik a ’68-as fiatalok lázadásának jelképes területfoglalását, a földre ülést és fekvést (Eper és vér, 1970)

Az Égi bárány (1970) helyszíneként már természetes élővizet, a Kornyi-tavat és környékét használja. A lefolyástalan „Kornyita” szárazabb időszakban szinte teljesen eltűnhet, így történt ez 2008-ban is, amikor egykori asszisztensével, barátjával, Sipos András rendezővel, díszlettervezőjével, Banovich Tamással, és késői filmjei operatőrével, Grunwalsky Ferenccel, valamint a legendás Kapával, azaz Mucsi Zoltánnal fölkeresték az egykori forgatási helyszíneket (Motívumkeresés…, 2008)

fenyesszelekDunaTvPORT2-121545.jpg

Fényes szelek (Fotó/Forrás: PORT.hu)

A Még kér a nép (1971) a Duna-kanyarban forog, ám Jancsó csaknem tíz év olaszországi intermezzó és a Szerelmem, Elektra (1974) apajpusztai munkálatai után ismét visszatér a Káli-medencébe. A Vitam et sanguinem trilógia két elkészült része, a Magyar rapszódia és az Allegro Barbaro (mindkettő 1978) könnyű, elegáns, többfunkciós díszlete (Banovich) jórészt ugyancsak a Káli-medencében szolgálta az addigra Jancsó védjegyévé állandósult, újra-és újraértelmezett összetevők alkotta gesamkunstwerket. Itt kell megjegyeznünk, hogy a kritika a legkevésbé sem bánt kesztyűs kézzel a Jancsó-Hernádi alkotópárossal. Az a legenyhébb szakmai kifogások közé tartozott, hogy újra és újra ugyanazt a filmet csinálják, ami nem is film, csak lefilmezett szabadtéri színház. Koltai Tamás motívumösszegző elemzésében azonban praktikus Jancsó-breviáriumot adott:

„Amikor Hernádi és Jancsó a trilógiában újra földolgozza a magyar történelem legutóbbi félszázadát, az agrárszocialista mozgalmaktól a személyi kultusszal való leszámolásig – más szóval a Még kér a néptől a Fényes szelekig –, akkor ezzel a lefegyverző udvariassággal a kritika segítségére siet: maga elemzi önmagát. Ennek megfelelően a Magyar rapszóda és az Allegro barbaro sajátos ellenpróba. Részleteit – a libalegelőn cigányozó, országvesztő úri társaságot az Égi bárányból, az időmúlást hosszú beállításokkal érzékeltető képeket a Fényes szelekből, a korai munkásmozgalom rituális csoportjait a Még kér a népből, a Szerelmem, Elektra vörös helikopteres forradalomutópiájának megfelelő vörös automobilt, az olasz produkcióban készült Magánbűnök, közerkölcsökből átszármazott szabadtéri dobogót a keringőző párokkal –,

e kétrészes Jancsó-breviáriumot tehát, úgy kell néznünk, mint a szerzők önként vállalt tesztjét, amely eddigi működésük egészét veti alá koncepcionális teherpróbának.

A kritikának ezek után már csak annyi a dolga, hogy a készen kapott szakmai teszt eredményét hozzámérje a tágabb összefüggésekhez. Nagyképűen szólva: a valósághoz.

A Szerelmem, Elektra sok vitát kiváltott vörös helikoptere így, mondhatni, onnan repül át a rendszerváltás bonyolult erőszak-viszonyait látnoki erővel előrevetítő Szörnyek évadja (1986) tóparti jeleneteibe.

Szörnyek évadja a negyedik perctől motivikusan is, képsorában is kapcsolódik az Oldás és kötés befejezéséhez. Jámbor Ambrus menő kölcsönautóját dr. Bardócz (Cserhalmi György) piros lenyitható tetejű VW-je váltja, ő is átkocsizik az Alagúton, majd a Lánchídon. Az ominózus helikopter immár nem piros, s nem is a szabadulás jelképe, ellenkezőleg: a mindent megfigyelés, a zavaró tényezők emberzrikáló óriásdarazsa. S bár a filmes emlékezet (Filmesek egy rakáson,  Sára Júlia, 2002) úgy őrizte meg ezt a minden bizonnyal rendkívül drága filmet, mint amiben Jancsó a köveskáli Kornyitában elsüllyesztett egy piros Ladát - a képek tanúsága szerint az a bizonyos autó sárga volt. 1986-ban már nem kellett nagy merészség a képsort az 1970-ben Svédországba disszidált Herskó emlékezetes vízbe hajtó autójára történő utalásként érteni (N. N., a halál angyala). A filmvégi jelenetsor minden egyes alkotóelemét untig ismerjük, több alkalommal láttuk már akkorra, meglehet, elegünk is volt belőle kicsit, napjainkban mégis fájdalmasan jó újra- és újranézni.

jancsoFortepanKendeJanos3-121616.jpg

Jancsó Miklós egy forgatáson (Fotó/Forrás: Kende János / Fortepan)

A Kende János alkotta spéci fahrtsínen lágyan sikló zongoránál az élettől kicsattanó Erőss Tamás, a hasonlíthatatlan pannon naplementében ironikusan szól a Hajmási Péter meg a  La Paloma, a gyönyörű Olasz Ágnes kacéran mosolyog a zongorán, s a kamera két oldalán ott vannak mind a barátok Cseh Tamástól Csengey Dénesig.

Jancsó utolsó visszatérése a Káli-medencéhez az 1999-es napfogyatkozáshoz kötődik (Anyád! A szúnyogok), melyben már újabb idők újabb zenészei, Lovasi András, Lagzi Lajcsi játszanak. „Mi van, ebben az országban mindenki részeg vagy hülye?” – hangzott a kései parabolák lépéskényszeres idejének kérdése (Szörnyek évadja). „Csodát fogsz látni, Petikém, nem hiába találtam ki ezt a naplementét” – nyilatkoztatja ki Kapa az Anyád! végén. A két profán mondat két korszakot sűrít. Az utolsó időszak Jancsó által mind közönségesen per „blődli” definiált művei szerencsére elegendő iróniát és szabadságot tartalmaznak ahhoz, hogy elviseljük a matériát, amelyből vétettek.

A Magyar Mozgókép Fesztivál Jancsó 100 - Pannon Jancsó című programja Jancsó Miklós és a Balaton-felvidék kapcsolatát idézi fel, és levetíti a Cinéastes de notre temps című francia portréfilmsorozat Jancsó Miklósról készített 1969-es epizódját, amely felidézi a Fényes szelek veszprémi forgatását, majd a felújított filmet is műsorára tűzi a fesztivál. A Jancsó 100 eseménysorozathoz kapcsolódva, szintén a Fényes szelek nyomában Jancsó-sétát is rendeznek Veszprémben, a forgatás egykori helyszínein, valamint szabadtéri Jancsó-plakátkiállítás is nyílik az Óváros téren. 

Fejléckép: Jancsó Miklós (fotó: Kende János / Fortepan)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét. 
Vizuál kiállítás

Jancsó Miklós acélbörtönben, Barcsay Jenő vaskarikában - Féner Tamás új portréi

Rendhagyó virtuális tárlatra invitál Féner Tamás fotóművész. A 34 új portré mellett történetek, anekdoták érzékeltetik a fotós és képein szereplők kapcsolatát: között lelkészt, szerzetest, rabbit, szociológust, történészt, írót, költőt, zeneszerzőt és bírót is találunk. 
Vizuál evolúció

A nemzetközi filmkritikusok nagy elismeréssel írnak az Evolúcióról

A tavalyi Oscar-jelölés után újra az amerikai szakma radarján Mundruczó Kornél rendező és Wéber Kata forgatókönyvíró. Világszerte felfigyeltek, és elismerő kritikák méltatják a Cannes-ban bemutatott Evolúciót.
Vizuál hír

Tablókon Mészöly Miklós élete

A 100 éve született Mészöly Miklós halálának 20. évfordulója alkalmából, az író életművéhez kapcsolódó szabadtéri kiállítás nyílt Budapesten.