Vizuál

Jean-Luc Godard, a francia új hullám legendás alakja 90 éves

2020.12.03. 16:25
Ajánlom
A tiszteletbeli Oscar-díjas francia filmrendező nevéhez fűződik a Kifulladásig című alkotás, amelyet a világ legjobb filmjei között tartanak számon.

Párizsban született, de gyermekkorát a svájci Nyonban töltötte, ahol orvos apja dolgozott. A párizsi Sorbonne etnológia szakára járva szorgosan látogatta a diáknegyed filmklubját, ahol megismerkedett a rendező Francois Truffaut-val és a cinéma vérité elméletét megfogalmazó Jean Rouch filmes-antropológussal. Godard 26 évesen már a legjelentősebb francia filmkritikusok közé számított, de igazán a filmkészítés izgatta, ehhez

úgy teremtette elő a pénzt, hogy egy svájci gátépítésen dolgozott.

Első és azonnal klasszikussá vált nagyjátékfilmje 1959-ben került a mozikba, a Jean-Paul Belmondo és Jean Seberg főszereplésével készült Kifulladásig rögtönzésszerű, eredeti technikával készült, forgatókönyv nélkül. Godard egyik napról a másikra írta meg a vázlatos dialógusokat, végül már felvétel közben, a kamera mögül súgta a szöveget, mindez a vásznon különös hatásokat eredményezett.

A következő években rögeszmésen foglalkozott a gyökértelenné váló, eszményt kereső hősök, az emberi állhatatlanság ábrázolásával. Az 1962-es Éli az életét, amely elnyerte velencei filmfesztiválon a zsűri különdíját, azt mutatja be, miként választja egy szép és tehetséges fiatal lány a prostituált életet. A háttérben kitapintható Godard meggyőződése, hogy a modern társadalomban mindenki "prostituált", aki nem azzal foglalkozik, amit belső meggyőződése kíván. A főszerepet első feleségére, Anna Karinára osztotta, aki kiváló alakítást nyújtott. Godard második felesége Anne Wiazemsky, a harmadik Anne-Marie Miéville volt,

életművét "a három Anne korszakaira" is szokták bontani.

GettyImages-132238283-161833.jpg

Jean Luc Godard és Anne Wiazemsky 1967-ben (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

1965-ben készült a Bolond Pierrot újra Jean-Paul Belmondóval és Anna Karinával. Az afféle "road movie" hőse családját és a fogyasztói társadalmat hátrahagyva kel útra egy nővel, akihez különös lelki kapcsolat fűzi, de ámokfutásuk a szabadság felé tragédiába torkollik. Ugyanabban az évben forgatta Alphaville című filmjét, a ponyvaregény és a film noir elemeit ötvöző szürreális disztópia olyan számítógépek uralta világot elevenít meg, amely üldözi a művészeket és a szerelmeseket.

Godard volt talán a legmerészebb és leginkább újító a francia újhullám rendezői között.

Filmjeit mindig viták követték, újító képességét nem vesztette akkor sem, amikor már rég maga mögött hagyta az "új hullám korszakot". Egy anekdota szerint amikor nekiszegezték a kérdést, hogy azért egy filmnek szerinte is kell hogy legyen eleje, közepe és vége, azt válaszolta: persze, de nem feltétlen ebben a sorrendben...

GettyImages-3242046-161833.jpg

Jean-Luc Godard 1968-ban (Fotó/Forrás: Larry Ellis / Getty Images Hungary)

A hatvanas évek közepén Hollywoodból is megkeresték, felajánlották neki a Bonnie és Clyde rendezését, de ő nemet mondott. Ezekben az években készült filmjei (Made in USA, Két-három dolog, amit tudok róla, A kínai lány) általános kiábrándultságot jeleznek, s a rendező egyre jobban vonzódni kezdett a baloldali eszmékhez. Az 1966-os Hímnem-nőnem Maupassant műveinek motívumait felhasználva készült, de sokszor dokumentarista eszközökkel él, és hevesen kritizálja kora társadalmát, politikai életét.

Még tovább feszítette húrt 1967-es Weekend című filmjében, a nézők türelmét próbára tevő fekete komédiában elszabadulnak az indulatok, a szereplők azonnal és végletesen élik ki vágyaikat, lepattog róluk a civilizáció máza, minden anarchiába fullad. Godard 1968 tavaszán tevékenyen részt vett a párizsi diáklázadásokban, alkotásait "nem a show, hanem a harc részének" nevezte. Az ideologikus fordulat miatt sok híve pártolt el a vakmerő és kiszámíthatatlan rendezőtől, de őt sem ez, sem az nem érdekelte különösebben, tetszenek-e művei a közönségnek.

Egy majdnem halálos kimenetelű motorbaleset után két év kihagyásra kényszerült, felépülve - a hetvenes évek végén - visszatért a hagyományosabb alkotásokhoz, amilyen például a Minden rendben. Grenoble-ba költözött, és jobbára a televíziónak dolgozott, majd a műfaj formanyelvét teljesen lecsupaszító nagyjátékfilmeket forgatott neves színészekkel (Mentse, aki tudja, Misztériumjáték, Keresztneve Carmen, Üdvözlégy, Mária). Emellett Amerikában és Afrikában, Mozambikban vett részt különféle filmes vállalkozásokban. 1990-ben Alain Delonnal a főszerepben készítette az Új hullám című filmet, amelyben a provokatív cím ellenére éppen annak a módszernek fordított hátat, amelyet az új hullám képviselői - köztük ő maga - a hatvanas évek elején kialakítottak. Néhány éve Truffaut filmjei kapcsán azt mondta:

Nem rosszabbak, mint más filmek... De nem azok, amikről álmodtunk.

GettyImages-107212844-161833.jpg

Jean-Luc Godard 2010-ben (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Rendkívül gazdag életműve több mint öt évtizedet fog át, a világ legjobb 50 filmjéről 2012-ben összeállított listára két filmje is felkerült. Alkotásait sokszor nehéz műfajilag besorolni, annyira elmosódnak a határok játék- és dokumentumfilmjei között. Az idős rendező a svájci Rolle-ban él visszavonultan, saját stúdiójában folytatja az emberi kapcsolatok felderítésére és képi megjelenítésére vonatkozó kutatásait. 2010-ben (Francis Ford Coppolával együtt) tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, de a ceremónián nem jelent meg, részben a hosszú utat nem vállalta, de azt is nehezményezte, hogy az eseményt leválasztották a "nagy" Oscar-gáláról, Hollywoodról egyébként sincs jó véleménye. 2013-ban készült a Búcsú a nyelvtől című filmje, 2018-ban a cannes-i fesztiválon volt Livre d'image (Képes könyv) című filmjének világpremierje, a kísérleti montázsfilm híres és kevésbé ismert játékfilmek képkockáiból és dokumentumfilmek részleteiből áll össze.

A francia film élő legendájáról 2017-ben életrajzi filmet forgatott Michel Hazanavicius, az öt Oscar-díjjal jutalmazott A némafilmes rendezője, az alkotás alapjául Godard második felesége, Anne Wiazemsky memoárjai szolgáltak.

Fejléckép: Jean-Luc Godard (fotó: Evan Agostini / Getty Images Hungary)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Könyv

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.
Színház

Mindig van egy hajnal a konyhában – beszélgetés Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal

Valódi érzelmi hullámvasutat kínál a nézőknek a Rózsavölgyi Szalon április közepén bemutatott, Bármit mondhatsz című előadása, amelyben egy negyvenes házaspár próbálja tisztázni sok-sok év alatt felgyülemlett sérelmeiket egy reggelbe nyúló beszélgetés során. A két főszereplővel, Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal beszélgettünk.
Klasszikus

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.
Plusz

„Lenyűgöző, hogy Bartók milyen sokakat inspirált” – interjú Káel Csabával

A Müpa vezérigazgatójával a határátlépő produkciókról, saját rendezéseiről és arról is beszélgettünk, hogyan találhat a nagyközönség is utat Bartók muzsikájához.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Trópusi depresszió – Kudász Gábor Arion fotókiállítása Szentendrén

Befejezetlen épületek, soha meg nem nyitott vasútvonalak, növényzet által benőtt romok, különös pózokban megfagyott emberek és csoportok. Kudász Gábor Arion vietnámi utazásának fotóanyagából nyílt kiállítás a szentendrei Vajda Múzeum PhotoLab kiállítóterében.
Vizuál magazin

Miért kellett saját példaképe elől az asztal alá rejtőznie Lars von Triernek?

Soha ne találkozz a hőseiddel, tartja a régi mondás. Úgy látszik, van, aki komolyan is gondolja ezt: a dán filmművészet egyik legnagyobb alakja ugyanis szó szerint elbújt, hogy elkerülje a találkozást – az amerikai filmművészet szintén egyik legnagyobb alakjával.
Vizuál hír

Enyedi Ildikó megkezdte új filmje, a Csendes barát forgatását

A németországi helyszínek felvétele után május 28-án Magyarországon folytatódik Enyedi Ildikó legújabb filmjének forgatása. A most készülő, szerzői alkotás érzelmes utazás az időn keresztül, némi humorral fűszerezve.
Vizuál hír

Csütörtöktől vasárnap estig több ifjúsági film ingyen nézhető a FILMIO-n gyereknap alkalmából

A magyar filmek streaming platformja május utolsó hétvégéjén ingyenesen elérhetővé tesz olyan közönségkedvenc, kiváló minőségben felújított magyar filmklasszikusokat, mint a Keménykalap és krumpliorr vagy a Szeleburdi vakáció.
Vizuál ajánló

A Kádár-kocka hatástörténetével foglalkozik a Ludwig Múzeum legújabb kiállítása

A május 18. és augusztus 18. között látogatható, időszaki tárlat változatos művészeti médiumok és immerzív installációk segítségével mutatja be a jellegzetes kockaház történetét.