Vizuál

Jean-Luc Godard, a francia új hullám legendás alakja 90 éves

2020.12.03. 16:25
Ajánlom
A tiszteletbeli Oscar-díjas francia filmrendező nevéhez fűződik a Kifulladásig című alkotás, amelyet a világ legjobb filmjei között tartanak számon.

Párizsban született, de gyermekkorát a svájci Nyonban töltötte, ahol orvos apja dolgozott. A párizsi Sorbonne etnológia szakára járva szorgosan látogatta a diáknegyed filmklubját, ahol megismerkedett a rendező Francois Truffaut-val és a cinéma vérité elméletét megfogalmazó Jean Rouch filmes-antropológussal. Godard 26 évesen már a legjelentősebb francia filmkritikusok közé számított, de igazán a filmkészítés izgatta, ehhez

úgy teremtette elő a pénzt, hogy egy svájci gátépítésen dolgozott.

Első és azonnal klasszikussá vált nagyjátékfilmje 1959-ben került a mozikba, a Jean-Paul Belmondo és Jean Seberg főszereplésével készült Kifulladásig rögtönzésszerű, eredeti technikával készült, forgatókönyv nélkül. Godard egyik napról a másikra írta meg a vázlatos dialógusokat, végül már felvétel közben, a kamera mögül súgta a szöveget, mindez a vásznon különös hatásokat eredményezett.

A következő években rögeszmésen foglalkozott a gyökértelenné váló, eszményt kereső hősök, az emberi állhatatlanság ábrázolásával. Az 1962-es Éli az életét, amely elnyerte velencei filmfesztiválon a zsűri különdíját, azt mutatja be, miként választja egy szép és tehetséges fiatal lány a prostituált életet. A háttérben kitapintható Godard meggyőződése, hogy a modern társadalomban mindenki "prostituált", aki nem azzal foglalkozik, amit belső meggyőződése kíván. A főszerepet első feleségére, Anna Karinára osztotta, aki kiváló alakítást nyújtott. Godard második felesége Anne Wiazemsky, a harmadik Anne-Marie Miéville volt,

életművét "a három Anne korszakaira" is szokták bontani.

GettyImages-132238283-161833.jpg

Jean Luc Godard és Anne Wiazemsky 1967-ben (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

1965-ben készült a Bolond Pierrot újra Jean-Paul Belmondóval és Anna Karinával. Az afféle "road movie" hőse családját és a fogyasztói társadalmat hátrahagyva kel útra egy nővel, akihez különös lelki kapcsolat fűzi, de ámokfutásuk a szabadság felé tragédiába torkollik. Ugyanabban az évben forgatta Alphaville című filmjét, a ponyvaregény és a film noir elemeit ötvöző szürreális disztópia olyan számítógépek uralta világot elevenít meg, amely üldözi a művészeket és a szerelmeseket.

Godard volt talán a legmerészebb és leginkább újító a francia újhullám rendezői között.

Filmjeit mindig viták követték, újító képességét nem vesztette akkor sem, amikor már rég maga mögött hagyta az "új hullám korszakot". Egy anekdota szerint amikor nekiszegezték a kérdést, hogy azért egy filmnek szerinte is kell hogy legyen eleje, közepe és vége, azt válaszolta: persze, de nem feltétlen ebben a sorrendben...

GettyImages-3242046-161833.jpg

Jean-Luc Godard 1968-ban (Fotó/Forrás: Larry Ellis / Getty Images Hungary)

A hatvanas évek közepén Hollywoodból is megkeresték, felajánlották neki a Bonnie és Clyde rendezését, de ő nemet mondott. Ezekben az években készült filmjei (Made in USA, Két-három dolog, amit tudok róla, A kínai lány) általános kiábrándultságot jeleznek, s a rendező egyre jobban vonzódni kezdett a baloldali eszmékhez. Az 1966-os Hímnem-nőnem Maupassant műveinek motívumait felhasználva készült, de sokszor dokumentarista eszközökkel él, és hevesen kritizálja kora társadalmát, politikai életét.

Még tovább feszítette húrt 1967-es Weekend című filmjében, a nézők türelmét próbára tevő fekete komédiában elszabadulnak az indulatok, a szereplők azonnal és végletesen élik ki vágyaikat, lepattog róluk a civilizáció máza, minden anarchiába fullad. Godard 1968 tavaszán tevékenyen részt vett a párizsi diáklázadásokban, alkotásait "nem a show, hanem a harc részének" nevezte. Az ideologikus fordulat miatt sok híve pártolt el a vakmerő és kiszámíthatatlan rendezőtől, de őt sem ez, sem az nem érdekelte különösebben, tetszenek-e művei a közönségnek.

Egy majdnem halálos kimenetelű motorbaleset után két év kihagyásra kényszerült, felépülve - a hetvenes évek végén - visszatért a hagyományosabb alkotásokhoz, amilyen például a Minden rendben. Grenoble-ba költözött, és jobbára a televíziónak dolgozott, majd a műfaj formanyelvét teljesen lecsupaszító nagyjátékfilmeket forgatott neves színészekkel (Mentse, aki tudja, Misztériumjáték, Keresztneve Carmen, Üdvözlégy, Mária). Emellett Amerikában és Afrikában, Mozambikban vett részt különféle filmes vállalkozásokban. 1990-ben Alain Delonnal a főszerepben készítette az Új hullám című filmet, amelyben a provokatív cím ellenére éppen annak a módszernek fordított hátat, amelyet az új hullám képviselői - köztük ő maga - a hatvanas évek elején kialakítottak. Néhány éve Truffaut filmjei kapcsán azt mondta:

Nem rosszabbak, mint más filmek... De nem azok, amikről álmodtunk.

GettyImages-107212844-161833.jpg

Jean-Luc Godard 2010-ben (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Rendkívül gazdag életműve több mint öt évtizedet fog át, a világ legjobb 50 filmjéről 2012-ben összeállított listára két filmje is felkerült. Alkotásait sokszor nehéz műfajilag besorolni, annyira elmosódnak a határok játék- és dokumentumfilmjei között. Az idős rendező a svájci Rolle-ban él visszavonultan, saját stúdiójában folytatja az emberi kapcsolatok felderítésére és képi megjelenítésére vonatkozó kutatásait. 2010-ben (Francis Ford Coppolával együtt) tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, de a ceremónián nem jelent meg, részben a hosszú utat nem vállalta, de azt is nehezményezte, hogy az eseményt leválasztották a "nagy" Oscar-gáláról, Hollywoodról egyébként sincs jó véleménye. 2013-ban készült a Búcsú a nyelvtől című filmje, 2018-ban a cannes-i fesztiválon volt Livre d'image (Képes könyv) című filmjének világpremierje, a kísérleti montázsfilm híres és kevésbé ismert játékfilmek képkockáiból és dokumentumfilmek részleteiből áll össze.

A francia film élő legendájáról 2017-ben életrajzi filmet forgatott Michel Hazanavicius, az öt Oscar-díjjal jutalmazott A némafilmes rendezője, az alkotás alapjául Godard második felesége, Anne Wiazemsky memoárjai szolgáltak.

Fejléckép: Jean-Luc Godard (fotó: Evan Agostini / Getty Images Hungary)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Judith Halász Bécsben élő operaénekes

A művész tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálhírét férje, Papocsi Róbert karmester adta hírül közösségi oldalán.
Vizuál

Ez után a magyar film után egy ideig nem lesz kedvünk „jóemberkedni”

Császi Ádám filmje egy tipikusan magyar társadalmi ügyről mesél úgy, hogy közben az egész nyugati világnak tart nem is annyira görbe tükröt.
Klasszikus

Dubóczky Gergely: Rajongok Ives elképesztően ötletgazdag szemléletéért

A kísérletező zeneszerző, Charles Ives két karmestert is foglalkoztató IV. szimfóniája először hangzik fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A mű második karmesterével, Dubóczky Gergellyel beszélgettünk.
Színház

Színházi esttel emlékeznek meg Morcsányi Gézáról a Radnótiban

Személyes vallomásokkal, legendás előadások és közös emlékek felidézésével elevenedik meg a januárban elhunyt Morcsányi Géza alakja március 26-án. Az emlékesten való részvétel díjtalan, de regisztrációköteles.
Vizuál

„Mindegyik képen megjelennek a hőseim” – Korniss Péter 55 éve tartó széki meséi

Korniss Péter Várfok Galériában látható legújabb, Hosszú úton című kiállítása az erdélyi községbe, Székre vezet, ahová a fotóművész ötvenöt éve hazajár. Nemcsak fényképezni, hanem együtt lenni a község lakóival, akik időközben a barátai lettek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál Zöldhullám

KÉP-regény: A magányos biciklista

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki ezúttal arról gondolkodott el, vajon mennyi időnk maradt elkerülni a klímakatasztrófát.
Vizuál ajánló

Időutazás Pécsett – Kulturális túra az ókori Sopianae-tól a Zsolnay család pompájáig

Pécset nem véletlenül emlegetik a kultúra városaként. Történelme, kulturális öröksége kiemelkedik a többi város közül. A legjelentősebb látnivalókat egy csokorba gyűjtve, akciósan fedezhetjük fel áprilisban.
Vizuál hír

Friss felfedezések, váratlan kapcsolatok – Új kiállítással és könyvesbolttal várják az érdeklődőket Szentendrén

Hiánypótló gyűjteményes kiállítást mutat be a Ferenczy Múzeumi Centrum A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) címmel március 25-én. Ezzel párhuzamosan új ISBN könyvesbolt is nyílik Szentendrén.
Vizuál hír

Demas Nwoko nigériai művész, építész kapja a 18. Velencei Építészeti Biennálé életműdíját

Demas Nwoko nigériai művész, építész kapja a Arany Oroszlán-életműdíjat a 18. Velencei Építészeti Biennálé május 20-án megnyíló A jövő laboratóriuma című kiállításán.
Vizuál magazin

Ha ezt a tekintetet látja, jobb, ha menekül

Ha nem is hallott még a Kubrick-nézésről, egész biztosan látta már valamelyik filmben az amerikai rendező védjegyévé vált megoldást, amely minden egyszerűsége ellenére vérfagyasztóan hatásos.