Vizuál

Jó és rossz legfeljebb csak a filmekben van

2023.01.19. 14:10
Ajánlom
Alapjaiban rázza meg a világról alkotott képünket A bálna íze című dokumentumfilm, amely a Feröer-szigeteki tradicionális bálnavadászat kapcsán feszeget fontos kérdéseket. A rendező nagy érdeme, hogy pártatlanul mutatja be a helyi lakosság, valamint a Greenpeace aktivistáinak álláspontját, a nézőre bízva a végső döntést.

Hamarosan kezdődik a BIDF

Január 21. és 29. között rendezik meg 9. alkalommal a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF). Az esemény 7 versenykategóriával, 60 filmmel, 200 vetítéssel és 50 külföldi alkotóval várja a műfaj szerelmeseit. Idén a BIDF Életmű-Díját Csillag Ádám filmrendező veheti át, ez alkalomból a fesztiválon három alkotása (Dunaszaurusz I-II; Szív utca I-II.; Mostohák) is látható, méghozzá ingyenesen. 

„Miközben ezt csinálom, közelebb érzem magam a természethez, mintha odamennék venni egy darab húst. Némi büszkeséggel tölt el, hogy tudom, honnan származik, és valószínűleg én magam öltem meg. Szóval ha állást kellene foglalnom, vagy ilyesmi, hát azt mondanám: »Ha nem vagy képes megölni, nem vagy méltó arra, hogy megedd«” – mondja Jens Mortan Rasmussen tanár, miközben bálnahúst szeletel a kertjében. Ezekkel a mondatokkal indul Vincent Kelner dokumentumfilmje, A bálna íze, amely a Feröer-szigetek grindadráp vagy más néven grind nevű tradícióját mutatja be. Ennek során a helyiek nyáron vagy kora ősszel többszáz pilótabálnát mészárolnak le élelmezés céljából.

A többszáz éves múltra visszatekintő hagyomány értelemszerűen hosszú évtizedek óta nagy felháborodást vált ki a nyugati világban,

a feröeriek azonban ragaszkodnak a grindhez, mondván, kultúrájuk elválaszthatatlan részét képezi.

Abalnaize-105214.png

Jelenet A bálna íze című filmből (Fotó/Forrás: BIDF)

A rendező jó dokumentumfilmeshez méltóan igyekszik teljesen pártatlan módon bemutatni a probléma összetettségét: a filmben ugyanolyan mértékben ismerhetjük meg a helyiek és a Greenpeace Sea Shepherd elnevezésű csoportjának álláspontját a véres hagyománnyal kapcsolatban. Egyúttal pedig látjuk is a két fél „összecsapását”, hogyan zajlik konkrétan a grind, amelynek során vértől vöröslenek a szigetcsoport partjai, és miként próbálják megmenteni az állatokat az aktivisták.

A film remekül mutatja meg, hogy a sziklaszilárdnak vélt értékítéleteink valójában milyen könnyen törhetnek össze, ha megismerünk egy egészen új perspektívát. Mert persze: a grind a felszínen egy véres, kegyetlen mészárszékre emlékeztet, amely során az emberek a partra űznek, kifárasztanak és legyilkolnak egyébként rendkívül intelligens állatok százait –

egy olyan fajt, amely képes például elsiratni a halottjait.

A természetvédők felháborodása teljességgel jogos. Egészen addig, amíg meg nem szólalnak a feröeri emberek, akik, lám, nem eszeveszett barbárok, hanem jóérzésű emberek, akik kis közösség lévén érthető módon ragaszkodnak a nemzeti identitásukhoz. Ahogy ők mondják, ha a grindet támadják, akkor őket az egész kultúrájukban támadják. A filmben látunk is egy férfit, akinek a karján tetoválásként elevenedik meg a bálnavadászat, amely összekapcsolja őt az őseivel.

GettyImages-956929646-132316.jpg

A grind során legyilkolt pilótabálnák (Fotó/Forrás: Martin Zwick/Getty Images Hungary)

A probléma tehát adott. Mit tegyen egy ember, aki szeretne kiállni egy ügy mellett, amelyben a végletekig hisz, úgy, hogy közben ne sértse meg egy ország jelentős részét, és ne illethessék a kulturális etnocentrizmus vádjával, valami olyasmivel, aminek elutasítása a modern nyugati gondolkodás egyik fontos alappillére? Mert, ahogy azt a filmből is látjuk,

az aktivisták is hibát vétenek, amikor cikkeikben és nyilatkozataikban gyilkosoknak, barbároknak nevezik, vagy a nácikhoz hasonlítják a feröerieket.

(Ez egyúttal felveti a mi, azaz a média képviselőinek a felelősségét is.) Eközben a helyiek nem győzik hangoztatni: számukra ez nem az élvezetről, hanem az önellátásról szól. Veszélyeztetett állatfajra pedig sohasem vadásznának.

A bálna íze alapjaiban rázza meg a világról alkotott képünket, és világít rá – a filmben megszólaló feröeri szavaival szólva –, hogy tisztán jó és rossz csak a filmekben van. Ettől eltekintve hiába ismerjük meg, miként gondolkodnak a helyiek, szembesülni a magatehetetlenül vergődő, majd legyilkolt állatok látványával egészen sokkoló – persze, hiszen tényleg nem nehéz belelátni a 20. század embertelenségét. Szóval

érdemes mindenkinek átgondolni, szeretné-e látni mindezt, mielőtt beül a moziba.

A film végső soron rámutat arra is, hogy valószínűleg a grind megszüntetését nem kommunikációs csatározásokkal vagy a vadászatot szabotálni próbáló aktivisták közbelépésével lehet elérni. Hiszen minél határozottabban lépnek fel a természetvédők, a feröreriek annál jobban fognak ragaszkodni ahhoz, hogy ők dönthessék el, mit és hogyan tesznek. Ennél sokkal elfogadhatóbb lehet azonban egy másik szempont: a környezetszennyezés miatt ugyanis a bálnák húsa rendkívül magas mértékben tartalmaz higanyt, ami egyes kutatások szerint súlyos károsodásokat okozhat az agyban. Ez pedig már a helyiek számára is ismert. A kérdés csak az, mennyi idő kell, hogy a kultúrájára joggal büszke nemzet külső kényszer nélkül is hajlandó legyen feláldozni valamit önmagából.

A filmet a január 21-én kezdődő Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon láthatjuk. További részletek ITT, jegyvásárlás pedig EZEN A LINKEN érthető el.

A bálna íze előzetese itt érhető el, 18 éves kor felett. 

Fejléckép: A grind során legyilkolt pilótabálnák (Fotó/Forrás: Martin Zwick / Getty Images Hungary)

KÉP-regény: A klímakrízis madarai

Kapcsolódó

KÉP-regény: A klímakrízis madarai

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, jó-e vagy rossz kócsagot látni a Balatonnál.

Vámos Miklós: Együtt tesszük tönkre a lakóbolygónkat

Vámos Miklós: Együtt tesszük tönkre a lakóbolygónkat

Ritka az olyan könyv, amelynek haszna tudományos módszerekkel is mérhető. Az Egy élet a bolygónkon ilyen. Meg kell becsülni – írja David Attenborough memoárkötetéről Vámos Miklós.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Zenés színház

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Vizuál

Cate Blanchett, Steven Spielberg és Martin McDonagh is esélyes az Oscarra – Megvannak az idei jelöltek

A sziget szellemei, A Fabelman család, a Tár és a Minden, mindenhol, mindenkor is nagyot nyerhet a március 13-i Oscar-gálán. Az amerikai filmakadémia közzétette a rangos filmes elismerés jelöltjeit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Vizuál hír

John Williams Oscar-történelmet írt

A Fabelman család filmzenéjéért ismét megnyerheti az arany szobrocskát a legendás zeneszerző, aki immár a legidősebb ember, akit valaha Oscar-díjra jelöltek.
Vizuál ajánló

Maradandót alkotni – a 100 éve született Berekméri Zoltán fotóiból nyílt kiállítás a Mai Manóban

Száz éve született a magyar fotográfia történetének egyik legjelentősebb alakja, Berekméri Zoltán, aki az 1940-es évektől a ’80-as évek végéig alkotott.
Vizuál hír

A Capa Központban búcsúztatják Móricz-Sabján Simon fotográfust

A tavaly év végén, 42 éves korában elhunyt, Capa-nagydíjas fotográfus búcsúztatása február 5-én, vasárnap 15 órától lesz a Nagymező utcai Capa Központban.
Vizuál kritika

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.