Vizuál

Jó és rossz legfeljebb csak a filmekben van

2023.01.19. 14:10
Ajánlom
Alapjaiban rázza meg a világról alkotott képünket A bálna íze című dokumentumfilm, amely a Feröer-szigeteki tradicionális bálnavadászat kapcsán feszeget fontos kérdéseket. A rendező nagy érdeme, hogy pártatlanul mutatja be a helyi lakosság, valamint a Greenpeace aktivistáinak álláspontját, a nézőre bízva a végső döntést.

Hamarosan kezdődik a BIDF

Január 21. és 29. között rendezik meg 9. alkalommal a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF). Az esemény 7 versenykategóriával, 60 filmmel, 200 vetítéssel és 50 külföldi alkotóval várja a műfaj szerelmeseit. Idén a BIDF Életmű-Díját Csillag Ádám filmrendező veheti át, ez alkalomból a fesztiválon három alkotása (Dunaszaurusz I-II; Szív utca I-II.; Mostohák) is látható, méghozzá ingyenesen. 

„Miközben ezt csinálom, közelebb érzem magam a természethez, mintha odamennék venni egy darab húst. Némi büszkeséggel tölt el, hogy tudom, honnan származik, és valószínűleg én magam öltem meg. Szóval ha állást kellene foglalnom, vagy ilyesmi, hát azt mondanám: »Ha nem vagy képes megölni, nem vagy méltó arra, hogy megedd«” – mondja Jens Mortan Rasmussen tanár, miközben bálnahúst szeletel a kertjében. Ezekkel a mondatokkal indul Vincent Kelner dokumentumfilmje, A bálna íze, amely a Feröer-szigetek grindadráp vagy más néven grind nevű tradícióját mutatja be. Ennek során a helyiek nyáron vagy kora ősszel többszáz pilótabálnát mészárolnak le élelmezés céljából.

A többszáz éves múltra visszatekintő hagyomány értelemszerűen hosszú évtizedek óta nagy felháborodást vált ki a nyugati világban,

a feröeriek azonban ragaszkodnak a grindhez, mondván, kultúrájuk elválaszthatatlan részét képezi.

Abalnaize-105214.png

Jelenet A bálna íze című filmből (Fotó/Forrás: BIDF)

A rendező jó dokumentumfilmeshez méltóan igyekszik teljesen pártatlan módon bemutatni a probléma összetettségét: a filmben ugyanolyan mértékben ismerhetjük meg a helyiek és a Greenpeace Sea Shepherd elnevezésű csoportjának álláspontját a véres hagyománnyal kapcsolatban. Egyúttal pedig látjuk is a két fél „összecsapását”, hogyan zajlik konkrétan a grind, amelynek során vértől vöröslenek a szigetcsoport partjai, és miként próbálják megmenteni az állatokat az aktivisták.

A film remekül mutatja meg, hogy a sziklaszilárdnak vélt értékítéleteink valójában milyen könnyen törhetnek össze, ha megismerünk egy egészen új perspektívát. Mert persze: a grind a felszínen egy véres, kegyetlen mészárszékre emlékeztet, amely során az emberek a partra űznek, kifárasztanak és legyilkolnak egyébként rendkívül intelligens állatok százait –

egy olyan fajt, amely képes például elsiratni a halottjait.

A természetvédők felháborodása teljességgel jogos. Egészen addig, amíg meg nem szólalnak a feröeri emberek, akik, lám, nem eszeveszett barbárok, hanem jóérzésű emberek, akik kis közösség lévén érthető módon ragaszkodnak a nemzeti identitásukhoz. Ahogy ők mondják, ha a grindet támadják, akkor őket az egész kultúrájukban támadják. A filmben látunk is egy férfit, akinek a karján tetoválásként elevenedik meg a bálnavadászat, amely összekapcsolja őt az őseivel.

GettyImages-956929646-132316.jpg

A grind során legyilkolt pilótabálnák (Fotó/Forrás: Martin Zwick/Getty Images Hungary)

A probléma tehát adott. Mit tegyen egy ember, aki szeretne kiállni egy ügy mellett, amelyben a végletekig hisz, úgy, hogy közben ne sértse meg egy ország jelentős részét, és ne illethessék a kulturális etnocentrizmus vádjával, valami olyasmivel, aminek elutasítása a modern nyugati gondolkodás egyik fontos alappillére? Mert, ahogy azt a filmből is látjuk,

az aktivisták is hibát vétenek, amikor cikkeikben és nyilatkozataikban gyilkosoknak, barbároknak nevezik, vagy a nácikhoz hasonlítják a feröerieket.

(Ez egyúttal felveti a mi, azaz a média képviselőinek a felelősségét is.) Eközben a helyiek nem győzik hangoztatni: számukra ez nem az élvezetről, hanem az önellátásról szól. Veszélyeztetett állatfajra pedig sohasem vadásznának.

A bálna íze alapjaiban rázza meg a világról alkotott képünket, és világít rá – a filmben megszólaló feröeri szavaival szólva –, hogy tisztán jó és rossz csak a filmekben van. Ettől eltekintve hiába ismerjük meg, miként gondolkodnak a helyiek, szembesülni a magatehetetlenül vergődő, majd legyilkolt állatok látványával egészen sokkoló – persze, hiszen tényleg nem nehéz belelátni a 20. század embertelenségét. Szóval

érdemes mindenkinek átgondolni, szeretné-e látni mindezt, mielőtt beül a moziba.

A film végső soron rámutat arra is, hogy valószínűleg a grind megszüntetését nem kommunikációs csatározásokkal vagy a vadászatot szabotálni próbáló aktivisták közbelépésével lehet elérni. Hiszen minél határozottabban lépnek fel a természetvédők, a feröreriek annál jobban fognak ragaszkodni ahhoz, hogy ők dönthessék el, mit és hogyan tesznek. Ennél sokkal elfogadhatóbb lehet azonban egy másik szempont: a környezetszennyezés miatt ugyanis a bálnák húsa rendkívül magas mértékben tartalmaz higanyt, ami egyes kutatások szerint súlyos károsodásokat okozhat az agyban. Ez pedig már a helyiek számára is ismert. A kérdés csak az, mennyi idő kell, hogy a kultúrájára joggal büszke nemzet külső kényszer nélkül is hajlandó legyen feláldozni valamit önmagából.

A filmet a január 21-én kezdődő Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon láthatjuk. További részletek ITT, jegyvásárlás pedig EZEN A LINKEN érthető el.

A bálna íze előzetese itt érhető el, 18 éves kor felett. 

Fejléckép: A grind során legyilkolt pilótabálnák (Fotó/Forrás: Martin Zwick / Getty Images Hungary)

KÉP-regény: A klímakrízis madarai

Kapcsolódó

KÉP-regény: A klímakrízis madarai

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, jó-e vagy rossz kócsagot látni a Balatonnál.

Vámos Miklós: Együtt tesszük tönkre a lakóbolygónkat

Vámos Miklós: Együtt tesszük tönkre a lakóbolygónkat

Ritka az olyan könyv, amelynek haszna tudományos módszerekkel is mérhető. Az Egy élet a bolygónkon ilyen. Meg kell becsülni – írja David Attenborough memoárkötetéről Vámos Miklós.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Színház

Megtartotta tavaszi bemutatóit a Loupe Színházi Társulás

A csapat elsőként a Lányok, fiúk! című monodrámát mutatta be Lovas Rozi főszereplésével, az előadás a családon belüli erőszak témájára reflektál. Áprilisban pedig A kezdet/vége című produkció is debütált, amelyet Sean O’Casey műve nyomán Horváth János Antal írt és rendezett.
Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Klasszikus

TITOK a Pannon Filharmonikusokkal

A társulat új évadában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a TITOK? A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata már elérhető, áprilisban pedig Pécsett is meghirdetik új évaduk programját.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A tanári szoba című német film nyerte a LUX közönségdíjat

„Ez az elismerés kiemeli a tanárok, társadalmunk meg nem énekelt hőseinek alapvető szerepét. A legnagyobb tisztelettel nekik ajánljuk ezt a díjat” – fogalmaztak a film alkotói a díj kapcsán.
Vizuál ajánló

A kör végtelenítése – különleges találkozás Lantos Ferenc munkáival

A hazai geometrikus ábrázolás kiemelkedő alakjának több mint ötven alkotását láthatja a közönség a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria új kiállításán. Mészáros Flóra kurátori célja, hogy bebizonyítsa, Lantos Ferenc nem csak a hazai, hanem a nemzetközi művészi élet úttörő alkotója.
Vizuál ajánló

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Vizuál ajánló

A Hosszú alkony című filmet veszik górcső alá a Filmrendezők klubjában

Janisch Attila 1997-es misztikus alkotásában egy idős régésznő szürreális utazását követhetjük nyomon. A vetítést követően Bollók Csaba beszélget a rendezővel, aki mesterkurzust tart a résztvevőknek.
Vizuál ajánló

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.