Vizuál

Joan Miró, a festészet gyilkosa

2018.04.20. 14:56
Ajánlom
A katalán művész idegösszeomlást kapott a hivataltól, majd kijelentette, hogy meg akarja gyilkolni a festészetet. 1893. április 20-án született Joan Miró.

Apja órásmester és aranyműves, anyja egy asztalos lánya volt. Szülei nem támogatták művészi ambícióit, kereskedelmi iskolába járatták, de látogathatta az 1775-ben alapított, ingyenes képzőművészeti iskola kurzusait.

Két évig egy hivatalban dolgozott, de ez annyira megviselte, hogy idegösszeomlást szenvedett,

amiből szülei vidéki birtokán épült fel. Ezután már csak a művészetnek élt, 1912-től három évig a Francisco Galí (Picasso és Dalí mestere) által vezetett művészeti iskolában tanult.

1915 és 1919 között tájképeket, aktokat, portrékat festett, leginkább a tömegek és a színfoltok ritmikája, kölcsönhatása érdekelte, első kiállítását 1918-ban rendezték Barcelonában.

Az 1920-as évektől Párizsban élt, ekkoriban kezdte fokozatosan lebontani a tárgyak természetes összefüggéseit és új, misztikus rendszerbe összerakni őket, kísérteties látomásokat hozva létre.

A Kilátás Montroigra és A farmer felesége című képeinek látásmódja a realista és kubista formák mellett már más stílusjegyeket is felmutat. Paul Klee nyomán a húszas években álomképeket festett, amelyeken a vonalas alakzatok és színfoltok szinte véletlenszerűen állnak össze, a különös, intuitív jelentésű formák teljes kötetlenségben helyezkednek el képein (A harlequin karneválja, Anyaság, Triptichon, Paletta).

A hagyományoktól független látásmódú művész volt, egyszer azt nyilatkozta:

"Meg akarom gyilkolni a festészetet".

A metaforikus kifejezés lehetőségeit kereste, képi világának egyes elemei az archaikus kultúrákból és a gyermekrajzokból származnak, mások organikus képződményekhez hasonlatosak. Művészete sokban közös a dadaistákkal és szürrealistákkal, nagy hatással volt rá Picasso és Juan Gris kubizmusa, valamint a Fauves (Vadak) festői csoport élénk színvilága is.

A harmincas években látóköre kitágult, Szergej Gyagilev híres balett-társulata számára díszleteket, jelmezeket, falikárpitokat tervezett és festett, a monumentális műfajok felé fordult. A spanyol polgárháború idején a köztársaságiakkal rokonszenvező művész képei démoni erővel érzékeltették a kor borzalmait és félelmeit. 1937-ben a párizsi világkiállítás spanyol pavilonja számára készített faliképe erős társadalombírálatot rejtett magában. A második világháború alatt hazaköltözött, ekkor festette Konstellációk című sorozatát, a teremtő erő és a világegyetem együttműködésének szimbólumait.

Barátjával, Joan Artigas keramikussal kifejező kerámiákat is készített. 1948-tól felváltva élt otthon és Párizsban, ekkor készült festményein a nő, madár és csillag motívumai meghatározóak, szobrait spontaneitás és aprólékos kidolgozás jellemezte. 1954-ben a velencei Biennále Nagydíját, a párizsi UNESCO-székház kerámiafalával pedig 1958-ban a Guggenheim-alapítvány nagydíját nyerte el.

Több szürrealista költő kötetét és Alfred Jarry Übü királyát illusztrálta, kollázsokat készített, de paródiákat is, klasszikus stílusban elkezdett műveit infantilisan összefirkálta.

 Egyre többet foglalkozott szobrászattal, 1962-ben és 1974-ben retrospektív kiállítása nyílt Párizsban. José Louis Sert építész óriási műtermet épített számára Mallorcán, Miró Barcelonában és Mallorcán egy-egy művészeti alkotóműhelynek szánt alapítványt hozott létre. Késői műveiből ironikus bölcsesség sugárzik, alakjai és hátterei is végletesen leegyszerűsödnek, képein a kék háttérre felrakott foltok és vonalak uralkodnak. 

Ő rajzolta az 1982-es spanyolországi labdarúgó vb emblémáját, egy narancsember focistát.

1983. december 25-én, kilencvenévesen halt meg Palma de Mallorcán. Barcelonában, a Montjuic hegyen fekvő temetőben helyezték örök nyugalomra. A hegyen található a Miró Alapítvány múzeuma is, amely a mester műveiből összeállított gyűjteménynek ad otthont. A kiemelkedő katalán művész Barcelona egyik jelképes alakja, vidámságot keltő, furcsa alakzatú szobrai világvárosok parkjaiban is láthatók. Műveiért ma csillagászati összegeket fizetnek az árveréseken, övé a legdrágábban elkelt szürrealista festmény: Peinture (Étoile bleue) című képét 36,9 millió dollárért (több mint nyolcmilliárd forintért) vették meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Feljelentés történt az SZFE-n zajló események miatt

Négy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen az SZFE-ügy kapcsán – tudta meg a 24. hu. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy felmerült a személyi szabadság megsértésének gyanúja, de más bűncselekmények miatt is vizsgálódnak.
Könyv

Az író, akinél Vámos Miklós sem jön rá a fordulatokra

Ezúttal a méltatlanul előítéletesen kezelt orosz irodalom egy képviselőjét ajánlja Vámos Miklós, aki e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

58 évesen elhunyt James Redford, Robert Redford fia

Az amerikai színészlegenda fia pénteken hunyt el epevezetékrákban – írta a BBC hírportálja.
Vizuál magazin

Visszatalálni önmagunkhoz – Bábszínház a Telekom kiállításán

A Ludwig Múzeum két új időszakos kiállítással színesíti az őszt. A múlt héten megnyitott BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat a láthatatlan összefüggéseket fedi fel a különböző univerzális rendszerek kapcsolódási pontjai között. A kapcsolatok rejtett világát mutatja be az Egyensúlyban. Művek az Art Collection Telekom gyűjteményéből című kiállítás is, amelyen a közösség erejéről, az embereket összetartó vagy elválasztó tényezőkről szóló műveket láthatunk.
Vizuál kult50

„A nagy teher összeszed” – Gera Marina a Kult50-ben

„Úgy álltam hozzá, hogy ezt a maratont én most lefutom, de úgy, hogy ez most az én csúcsom lesz. Nagyon akartam nagyon jól megcsinálni, de az a görcs, amit a megfelelési vágyhoz kötök, nem volt bennem. Ha mondják, hogy ezt csak most az egyszer tudjuk felvenni, többször nem, akkor csak azért is hozom a legjobb formám, ilyen szempontból sportoló alkat vagyok, a nagy teher összeszed, és nem szétesek tőle” – árulta el Gera Marina, az ország első Nemzetközi Emmy-díjas színésznője a sikerét meghozó Örök tél című filmről.
Vizuál Film

Több mint 10 millió euróval támogatta a magyar filmszakmát a Kreatív Európa MEDIA

Az Európai Unió számos díjnyertes magyar film fejlesztését, forgalmazását, valamint filmfesztivál megrendezését támogatta Magyaroroszágon a Kreatív Európa MEDIA alprogramjának keretében a 2014-2020 közötti időszakban.
Vizuál magazin

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.