Vizuál

Joghallgatóból az eltűnő Erdély fotográfusa – Korniss Péter

2018.11.04. 09:25
Ajánlom
Korniss valami nagyon fontosat tanult meg az erdélyi képek készítése közben: meglátni a múltat a jelenben. Korniss Péter a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Munkásságának elismeréseként, fotósként a képzőművészeti szcénába végképp befogadva a Magyar Nemzeti Galéria adott helyet 2017-18 fordulóján Korniss Péter Folyamatos emlékezet című tárlatának a művész nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Ez a bemutató jelentőségében talán az 1974-es műcsarnoki tárlatához, Korniss nagy visszhangot kiváltó bemutatkozásához hasonlítható, ahol

évtizedek elhallgatása után először lehetett hiteles, jelenkori képeket látni az akkori Erdélyről, az autentikus széki táncházról, a sártengeren át iskolába igyekvő kendős lányokról.

A képek az utolsó pillanatban rögzítettek egy ott még szinte tisztán létező, hagyományos paraszti életformát, amely mára jelentősen feloldódott az élet modern jelenségeiben.

Korniss Péter 80

Korniss Péter: Asszonyok kosarakkal (Fotó/Forrás: Art Market Budapest)

Novák Ferenc koreográfus, a „Tata” vitte el Kornisst Székre 1967-ben a Bihari Táncegyüttessel. Ekkor már a Nők Lapja munkatársa volt, de a pályát nem ott kezdte, hanem 1956 után a FÉNYSZÖV-nél mint sport-, majd balettfotós. Kényszerből, mert forradalmi szerepvállalása miatt eltanácsolták a jogi egyetemről. Az Elindultam világ útján című ’74-es „Erdély-kiállítása” óriási hatást gyakorolt. Az anyag kötetben is megjelent, s külföldön is kiadták. A német nyelvű albumot kézbe véve egy holland gyámügyi szakember olyannyira beleszeretett a képekbe, hogy megtanult magyarul, majd évtizedek múlva odaköltözött Székre, és saját pénzéből felújíttatta az akkorra már pusztulóban lévő régi táncházat, ahol a hatvanas évek végén a fotók készültek, s állandó kiállítást nyitott benne Korniss Péternek.

A fotográfus valami nagyon fontosat tanult az erdélyi képek készítése közben, amit korábban nem tudott:

meglátni a múltat a jelenben. Az abszolút hétköznapi, jelenvaló jelenben is.

Ezzel a szemlélettel készült következő nagy sorozata, A vendégmunkás egy akkor nem túl divatos témáról. Fényképezőgépével 1978 és 1988 között rendszeresen követte a Tiszaeszlár és Budapest között ingázó Skarbit András kubikust és brigádját. A paraszti sorból kiszakadó, városban dolgozó, munkásszállón lakó, de a gyökereihez hetente hazatérő, két világ határán álló munkásembert és társait. Fotói egy csapásra múlttá nemesedtek, amikor a szocialista világrend véget ért. Korniss épp a nagy változások előtt fejezte be a munkát. Amikor kiállította a képanyagot, Bodor Pál azt írta róla: „az elmúlt évtizedek egyik legjobb regénye”.

Kornisst ekkor már nemzetközi elismertség övezte, helyet kapott a World Press Photo zsűrijében, jelentős megbízásokat Amerikában és a világ más tájain (ekkor készített könyvet például az amerikai indiánokról). A rendszerváltás idején fényképezőgépével ismét Erdély felé fordult.

Megörökíteni a változást. Nem is annyira a politikai átalakulást, hanem a múlt, a tradíciók folyamatos elvesztését, átformálódását és furcsa tovább élését.

A népviselethez nejlonharisnyát és magas sarkút viselő lányokat, a tisztaszobában már farmernadrágban fényképezkedő fiatalokat, akik tartásukban mégis az őseik mozdulatait őrzik.

A 2000-es évektől Korniss egyre inkább beállított képekkel dolgozik. A maguk környezetében, a leghagyományosabb módon kamera elé ültetett vagy állított emberekkel.

Szeretem a rendet a képen (…), hiszek abban, hogy ez a rend arra való, hogy a lényeget felmutassa”

– mondta egy interjúban a Népszabadságnak. Megcsinálja azt a bravúrt, hogy egy-egy ilyen beállított, merev képpel is történetet mesél. Például a városi betlehemesekről vagy legújabb sorozatában, a Budapestre takarítani, időseket gondozni, piacozni járó erdélyi asszonyokról, köztük olyanokról, akiket fiatalon még a táncházban fényképezett. Ezekben az utolsó képekben többen pályája szintézisét látják, két korábbi nagy témájának, erdélyi képeinek és vendégmunkás-sorozatának találkozását. Ezeknek az íveknek a záróköve pedig nyilván az a fotó, amelyet a Nemzeti Galériában rendezett kiállítása katalógusának borítójára választott: a képen két hatalmas, földig érő szatyorral áll egy fekete fejkendős, piros ruhás erdélyi asszony valahol Budapesten. Ugyanaz a nő, mint akit először 1971-ben, rozmaringos pártával a fején, menyasszonyként örökített meg egy széki lakodalomban.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Korniss Péter: A magyar fotó a valóságra építkezik

Kapcsolódó

Korniss Péter: A magyar fotó a valóságra építkezik

Az elmúlt tíz évben egy nagyon erős dokumentarista gárda nőtt föl fiatal fotósokból, akik a magyar fotográfia jövőjét jelentik - mondta a fotográfus a magyar fotográfia napján.

Korniss Péter legújabb munkái megkoronázzák az életmű-kiállítást

Korniss Péter legújabb munkái megkoronázzák az életmű-kiállítást

A Magyar Nemzeti Galéria Folyamatos emlékezet című kiállítása a kortárs magyar fotográfia egyik legfontosabb alkotójának azokra a sorozataira koncentrál, amelyek az életmű legfontosabb szellemi ívét adják. Az utolsó teremben látható képek önmagukban is kötelezővé tennék a tárlat megtekintését.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Van neve annak, ami vagyok – Székely Kriszta kiállása

A Katona József Színház rendezője, Székely Kriszta is felszólalt június 14-én, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény elleni tüntetésen.
Jazz/World

Elhunyt Winand Gábor zenész

Hosszan tartó betegség után, 57 éves korában elhunyt Winand Gábor fuvolán és zongorán is kiválóan játszó zenész, énekes, tanár és zeneszerző – tudatta Budapest Jazz Club.
Klasszikus

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.
Vizuál

150 millió forintért kelt el egy Tihanyi-csendélet

A Kieselbach Galéria június 14-i aukcióján az egyik legdrágább tétel Tihanyi Lajos Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal című festménye volt, melyet a festő 1909-ben készített.
Vizuál

Akik az erdőkből merítettek erőt

A Pálosok című tárlat az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend történetéről ad áttekintést. Egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához, s nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Szergej Polunyin a díszvendége a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválnak

A jubileumi ünnepre való tekintettel húsz helyszínen szervezik meg az idén a 20. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) megnyitóját, a seregszemle díszvendége a spanyol filmművészet és nemzedékének legtehetségesebb táncosaként számon tartott Szergej Polunyin ukrán művész lesz.
Vizuál ajánló

A kortársművészet lelki aspektusaira figyel a Gallery Weekend

"A kortárs művészet engem fejez ki" mottóval indul pénteken a Gallery Weekend Budapest, amelyen tizennégy fővárosi kortárs galéria kiállításai, rendhagyó galériatúrák és tárlatvezetések várják a látogatókat vasárnapig.
Vizuál ajánló

Habkönnyű magyar filmeket tett ingyenesen elérhetővé a Filmio

Június 17-20. között bárki számára elérhető a Veri az ördög a feleségét, A veréb is madár, valamint a Mit csinált a feleséged 3-tól 5-ig? című vígjáték.
Vizuál hír

Madame Tussauds nyílik Budapesten

Várhatóan 2022 első negyedévében a Dorottya utcában is megnyílik az élethű viaszszobrairól híres Madame Tussauds, amely azért is különleges, mert a budapesti múzeum lesz a világ első teljesen franchise-rendszerben működő Madame Tussauds-ja – adta hírül a Telex.
Vizuál hír

Meghívták Rudolf Olivér diplomafilmjét a cannes-i fesztivál válogatásába

A FONICA M-120 című alkotást is beválogatták a cannes-i fesztivál Cinéfondation programja. A világ legnagyobb presztízsű filmes seregszemléje évről évre izgalmas válogatást mutat be a legfiatalabb generáció munkáiból.