Vizuál

Joghallgatóból az eltűnő Erdély fotográfusa – Korniss Péter

2018.11.04. 09:25
Ajánlom
Korniss valami nagyon fontosat tanult meg az erdélyi képek készítése közben: meglátni a múltat a jelenben. Korniss Péter a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Munkásságának elismeréseként, fotósként a képzőművészeti szcénába végképp befogadva a Magyar Nemzeti Galéria adott helyet 2017-18 fordulóján Korniss Péter Folyamatos emlékezet című tárlatának a művész nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Ez a bemutató jelentőségében talán az 1974-es műcsarnoki tárlatához, Korniss nagy visszhangot kiváltó bemutatkozásához hasonlítható, ahol

évtizedek elhallgatása után először lehetett hiteles, jelenkori képeket látni az akkori Erdélyről, az autentikus széki táncházról, a sártengeren át iskolába igyekvő kendős lányokról.

A képek az utolsó pillanatban rögzítettek egy ott még szinte tisztán létező, hagyományos paraszti életformát, amely mára jelentősen feloldódott az élet modern jelenségeiben.

Korniss Péter 80

Korniss Péter: Asszonyok kosarakkal (Fotó/Forrás: Art Market Budapest)

Novák Ferenc koreográfus, a „Tata” vitte el Kornisst Székre 1967-ben a Bihari Táncegyüttessel. Ekkor már a Nők Lapja munkatársa volt, de a pályát nem ott kezdte, hanem 1956 után a FÉNYSZÖV-nél mint sport-, majd balettfotós. Kényszerből, mert forradalmi szerepvállalása miatt eltanácsolták a jogi egyetemről. Az Elindultam világ útján című ’74-es „Erdély-kiállítása” óriási hatást gyakorolt. Az anyag kötetben is megjelent, s külföldön is kiadták. A német nyelvű albumot kézbe véve egy holland gyámügyi szakember olyannyira beleszeretett a képekbe, hogy megtanult magyarul, majd évtizedek múlva odaköltözött Székre, és saját pénzéből felújíttatta az akkorra már pusztulóban lévő régi táncházat, ahol a hatvanas évek végén a fotók készültek, s állandó kiállítást nyitott benne Korniss Péternek.

A fotográfus valami nagyon fontosat tanult az erdélyi képek készítése közben, amit korábban nem tudott:

meglátni a múltat a jelenben. Az abszolút hétköznapi, jelenvaló jelenben is.

Ezzel a szemlélettel készült következő nagy sorozata, A vendégmunkás egy akkor nem túl divatos témáról. Fényképezőgépével 1978 és 1988 között rendszeresen követte a Tiszaeszlár és Budapest között ingázó Skarbit András kubikust és brigádját. A paraszti sorból kiszakadó, városban dolgozó, munkásszállón lakó, de a gyökereihez hetente hazatérő, két világ határán álló munkásembert és társait. Fotói egy csapásra múlttá nemesedtek, amikor a szocialista világrend véget ért. Korniss épp a nagy változások előtt fejezte be a munkát. Amikor kiállította a képanyagot, Bodor Pál azt írta róla: „az elmúlt évtizedek egyik legjobb regénye”.

Kornisst ekkor már nemzetközi elismertség övezte, helyet kapott a World Press Photo zsűrijében, jelentős megbízásokat Amerikában és a világ más tájain (ekkor készített könyvet például az amerikai indiánokról). A rendszerváltás idején fényképezőgépével ismét Erdély felé fordult.

Megörökíteni a változást. Nem is annyira a politikai átalakulást, hanem a múlt, a tradíciók folyamatos elvesztését, átformálódását és furcsa tovább élését.

A népviselethez nejlonharisnyát és magas sarkút viselő lányokat, a tisztaszobában már farmernadrágban fényképezkedő fiatalokat, akik tartásukban mégis az őseik mozdulatait őrzik.

A 2000-es évektől Korniss egyre inkább beállított képekkel dolgozik. A maguk környezetében, a leghagyományosabb módon kamera elé ültetett vagy állított emberekkel.

Szeretem a rendet a képen (…), hiszek abban, hogy ez a rend arra való, hogy a lényeget felmutassa”

– mondta egy interjúban a Népszabadságnak. Megcsinálja azt a bravúrt, hogy egy-egy ilyen beállított, merev képpel is történetet mesél. Például a városi betlehemesekről vagy legújabb sorozatában, a Budapestre takarítani, időseket gondozni, piacozni járó erdélyi asszonyokról, köztük olyanokról, akiket fiatalon még a táncházban fényképezett. Ezekben az utolsó képekben többen pályája szintézisét látják, két korábbi nagy témájának, erdélyi képeinek és vendégmunkás-sorozatának találkozását. Ezeknek az íveknek a záróköve pedig nyilván az a fotó, amelyet a Nemzeti Galériában rendezett kiállítása katalógusának borítójára választott: a képen két hatalmas, földig érő szatyorral áll egy fekete fejkendős, piros ruhás erdélyi asszony valahol Budapesten. Ugyanaz a nő, mint akit először 1971-ben, rozmaringos pártával a fején, menyasszonyként örökített meg egy széki lakodalomban.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Korniss Péter: A magyar fotó a valóságra építkezik

Kapcsolódó

Korniss Péter: A magyar fotó a valóságra építkezik

Az elmúlt tíz évben egy nagyon erős dokumentarista gárda nőtt föl fiatal fotósokból, akik a magyar fotográfia jövőjét jelentik - mondta a fotográfus a magyar fotográfia napján.

Korniss Péter legújabb munkái megkoronázzák az életmű-kiállítást

Korniss Péter legújabb munkái megkoronázzák az életmű-kiállítást

A Magyar Nemzeti Galéria Folyamatos emlékezet című kiállítása a kortárs magyar fotográfia egyik legfontosabb alkotójának azokra a sorozataira koncentrál, amelyek az életmű legfontosabb szellemi ívét adják. Az utolsó teremben látható képek önmagukban is kötelezővé tennék a tárlat megtekintését.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.
Vizuál sisi

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Vizuál hír

Kiakadtak a régészek az amatőr kincskeresés népszerűsítésén

Közleményben hívja fel a figyelmet a Magyar Régész Szövetség a fémkeresős tevékenységet korlátozás nélkül űzhető, szabadidős tevékenységként beállító médiamegjelenések veszélyére.
Vizuál kult50

Kortárs művészet alulról szerveződve – Somogyi Hajnalka és az OFF-Biennále

Az egyre népszerűbb OFF-Biennále az egyik legnagyobb alulról szerveződő, államtól független civil kezdeményezés Magyarországon. A kezdeményezés alapítója, projektvezetője és kurátora, Somogyi Hajnalka Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál csernus tibor

Tárlatvezetések és művészeti foglalkozások gyerekeknek a Csernus kiállításban

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Várkert Bazár közös kiállítása, a Csernus és a Montmartre novembertől januárig izgalmas programokkal várja az érdeklődőket! A Testőrpalotában helyet kapó tárlat Csernus Tibor, a magyar festőzseni sokszínű alkotói tevékenységét hivatott bemutatni és a kapcsolódó foglalkozások is a kreatív energiák felszabadításának jegyében kerülnek megrendezésre.