Vizuál

Joghallgatóból az eltűnő Erdély fotográfusa – Korniss Péter

2018.11.04. 09:25
Ajánlom
Korniss valami nagyon fontosat tanult meg az erdélyi képek készítése közben: meglátni a múltat a jelenben. Korniss Péter a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Munkásságának elismeréseként, fotósként a képzőművészeti szcénába végképp befogadva a Magyar Nemzeti Galéria adott helyet 2017-18 fordulóján Korniss Péter Folyamatos emlékezet című tárlatának a művész nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Ez a bemutató jelentőségében talán az 1974-es műcsarnoki tárlatához, Korniss nagy visszhangot kiváltó bemutatkozásához hasonlítható, ahol

évtizedek elhallgatása után először lehetett hiteles, jelenkori képeket látni az akkori Erdélyről, az autentikus széki táncházról, a sártengeren át iskolába igyekvő kendős lányokról.

A képek az utolsó pillanatban rögzítettek egy ott még szinte tisztán létező, hagyományos paraszti életformát, amely mára jelentősen feloldódott az élet modern jelenségeiben.

Korniss Péter 80

Korniss Péter: Asszonyok kosarakkal (Fotó/Forrás: Art Market Budapest)

Novák Ferenc koreográfus, a „Tata” vitte el Kornisst Székre 1967-ben a Bihari Táncegyüttessel. Ekkor már a Nők Lapja munkatársa volt, de a pályát nem ott kezdte, hanem 1956 után a FÉNYSZÖV-nél mint sport-, majd balettfotós. Kényszerből, mert forradalmi szerepvállalása miatt eltanácsolták a jogi egyetemről. Az Elindultam világ útján című ’74-es „Erdély-kiállítása” óriási hatást gyakorolt. Az anyag kötetben is megjelent, s külföldön is kiadták. A német nyelvű albumot kézbe véve egy holland gyámügyi szakember olyannyira beleszeretett a képekbe, hogy megtanult magyarul, majd évtizedek múlva odaköltözött Székre, és saját pénzéből felújíttatta az akkorra már pusztulóban lévő régi táncházat, ahol a hatvanas évek végén a fotók készültek, s állandó kiállítást nyitott benne Korniss Péternek.

A fotográfus valami nagyon fontosat tanult az erdélyi képek készítése közben, amit korábban nem tudott:

meglátni a múltat a jelenben. Az abszolút hétköznapi, jelenvaló jelenben is.

Ezzel a szemlélettel készült következő nagy sorozata, A vendégmunkás egy akkor nem túl divatos témáról. Fényképezőgépével 1978 és 1988 között rendszeresen követte a Tiszaeszlár és Budapest között ingázó Skarbit András kubikust és brigádját. A paraszti sorból kiszakadó, városban dolgozó, munkásszállón lakó, de a gyökereihez hetente hazatérő, két világ határán álló munkásembert és társait. Fotói egy csapásra múlttá nemesedtek, amikor a szocialista világrend véget ért. Korniss épp a nagy változások előtt fejezte be a munkát. Amikor kiállította a képanyagot, Bodor Pál azt írta róla: „az elmúlt évtizedek egyik legjobb regénye”.

Kornisst ekkor már nemzetközi elismertség övezte, helyet kapott a World Press Photo zsűrijében, jelentős megbízásokat Amerikában és a világ más tájain (ekkor készített könyvet például az amerikai indiánokról). A rendszerváltás idején fényképezőgépével ismét Erdély felé fordult.

Megörökíteni a változást. Nem is annyira a politikai átalakulást, hanem a múlt, a tradíciók folyamatos elvesztését, átformálódását és furcsa tovább élését.

A népviselethez nejlonharisnyát és magas sarkút viselő lányokat, a tisztaszobában már farmernadrágban fényképezkedő fiatalokat, akik tartásukban mégis az őseik mozdulatait őrzik.

A 2000-es évektől Korniss egyre inkább beállított képekkel dolgozik. A maguk környezetében, a leghagyományosabb módon kamera elé ültetett vagy állított emberekkel.

Szeretem a rendet a képen (…), hiszek abban, hogy ez a rend arra való, hogy a lényeget felmutassa”

– mondta egy interjúban a Népszabadságnak. Megcsinálja azt a bravúrt, hogy egy-egy ilyen beállított, merev képpel is történetet mesél. Például a városi betlehemesekről vagy legújabb sorozatában, a Budapestre takarítani, időseket gondozni, piacozni járó erdélyi asszonyokról, köztük olyanokról, akiket fiatalon még a táncházban fényképezett. Ezekben az utolsó képekben többen pályája szintézisét látják, két korábbi nagy témájának, erdélyi képeinek és vendégmunkás-sorozatának találkozását. Ezeknek az íveknek a záróköve pedig nyilván az a fotó, amelyet a Nemzeti Galériában rendezett kiállítása katalógusának borítójára választott: a képen két hatalmas, földig érő szatyorral áll egy fekete fejkendős, piros ruhás erdélyi asszony valahol Budapesten. Ugyanaz a nő, mint akit először 1971-ben, rozmaringos pártával a fején, menyasszonyként örökített meg egy széki lakodalomban.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Korniss Péter: A magyar fotó a valóságra építkezik

Kapcsolódó

Korniss Péter: A magyar fotó a valóságra építkezik

Az elmúlt tíz évben egy nagyon erős dokumentarista gárda nőtt föl fiatal fotósokból, akik a magyar fotográfia jövőjét jelentik - mondta a fotográfus a magyar fotográfia napján.

Korniss Péter legújabb munkái megkoronázzák az életmű-kiállítást

Korniss Péter legújabb munkái megkoronázzák az életmű-kiállítást

A Magyar Nemzeti Galéria Folyamatos emlékezet című kiállítása a kortárs magyar fotográfia egyik legfontosabb alkotójának azokra a sorozataira koncentrál, amelyek az életmű legfontosabb szellemi ívét adják. Az utolsó teremben látható képek önmagukban is kötelezővé tennék a tárlat megtekintését.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Partitúra

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre. 
Vizuál Film

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Vizuál magazin

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál iparművészeti múzeum

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható.