Vizuál

Joghallgatóból az eltűnő Erdély fotográfusa – Korniss Péter

2018.11.04. 09:25
Ajánlom
Korniss valami nagyon fontosat tanult meg az erdélyi képek készítése közben: meglátni a múltat a jelenben. Korniss Péter a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Munkásságának elismeréseként, fotósként a képzőművészeti szcénába végképp befogadva a Magyar Nemzeti Galéria adott helyet 2017-18 fordulóján Korniss Péter Folyamatos emlékezet című tárlatának a művész nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Ez a bemutató jelentőségében talán az 1974-es műcsarnoki tárlatához, Korniss nagy visszhangot kiváltó bemutatkozásához hasonlítható, ahol

évtizedek elhallgatása után először lehetett hiteles, jelenkori képeket látni az akkori Erdélyről, az autentikus széki táncházról, a sártengeren át iskolába igyekvő kendős lányokról.

A képek az utolsó pillanatban rögzítettek egy ott még szinte tisztán létező, hagyományos paraszti életformát, amely mára jelentősen feloldódott az élet modern jelenségeiben.

Korniss Péter 80

Korniss Péter: Asszonyok kosarakkal (Fotó/Forrás: Art Market Budapest)

Novák Ferenc koreográfus, a „Tata” vitte el Kornisst Székre 1967-ben a Bihari Táncegyüttessel. Ekkor már a Nők Lapja munkatársa volt, de a pályát nem ott kezdte, hanem 1956 után a FÉNYSZÖV-nél mint sport-, majd balettfotós. Kényszerből, mert forradalmi szerepvállalása miatt eltanácsolták a jogi egyetemről. Az Elindultam világ útján című ’74-es „Erdély-kiállítása” óriási hatást gyakorolt. Az anyag kötetben is megjelent, s külföldön is kiadták. A német nyelvű albumot kézbe véve egy holland gyámügyi szakember olyannyira beleszeretett a képekbe, hogy megtanult magyarul, majd évtizedek múlva odaköltözött Székre, és saját pénzéből felújíttatta az akkorra már pusztulóban lévő régi táncházat, ahol a hatvanas évek végén a fotók készültek, s állandó kiállítást nyitott benne Korniss Péternek.

A fotográfus valami nagyon fontosat tanult az erdélyi képek készítése közben, amit korábban nem tudott:

meglátni a múltat a jelenben. Az abszolút hétköznapi, jelenvaló jelenben is.

Ezzel a szemlélettel készült következő nagy sorozata, A vendégmunkás egy akkor nem túl divatos témáról. Fényképezőgépével 1978 és 1988 között rendszeresen követte a Tiszaeszlár és Budapest között ingázó Skarbit András kubikust és brigádját. A paraszti sorból kiszakadó, városban dolgozó, munkásszállón lakó, de a gyökereihez hetente hazatérő, két világ határán álló munkásembert és társait. Fotói egy csapásra múlttá nemesedtek, amikor a szocialista világrend véget ért. Korniss épp a nagy változások előtt fejezte be a munkát. Amikor kiállította a képanyagot, Bodor Pál azt írta róla: „az elmúlt évtizedek egyik legjobb regénye”.

Kornisst ekkor már nemzetközi elismertség övezte, helyet kapott a World Press Photo zsűrijében, jelentős megbízásokat Amerikában és a világ más tájain (ekkor készített könyvet például az amerikai indiánokról). A rendszerváltás idején fényképezőgépével ismét Erdély felé fordult.

Megörökíteni a változást. Nem is annyira a politikai átalakulást, hanem a múlt, a tradíciók folyamatos elvesztését, átformálódását és furcsa tovább élését.

A népviselethez nejlonharisnyát és magas sarkút viselő lányokat, a tisztaszobában már farmernadrágban fényképezkedő fiatalokat, akik tartásukban mégis az őseik mozdulatait őrzik.

A 2000-es évektől Korniss egyre inkább beállított képekkel dolgozik. A maguk környezetében, a leghagyományosabb módon kamera elé ültetett vagy állított emberekkel.

Szeretem a rendet a képen (…), hiszek abban, hogy ez a rend arra való, hogy a lényeget felmutassa”

– mondta egy interjúban a Népszabadságnak. Megcsinálja azt a bravúrt, hogy egy-egy ilyen beállított, merev képpel is történetet mesél. Például a városi betlehemesekről vagy legújabb sorozatában, a Budapestre takarítani, időseket gondozni, piacozni járó erdélyi asszonyokról, köztük olyanokról, akiket fiatalon még a táncházban fényképezett. Ezekben az utolsó képekben többen pályája szintézisét látják, két korábbi nagy témájának, erdélyi képeinek és vendégmunkás-sorozatának találkozását. Ezeknek az íveknek a záróköve pedig nyilván az a fotó, amelyet a Nemzeti Galériában rendezett kiállítása katalógusának borítójára választott: a képen két hatalmas, földig érő szatyorral áll egy fekete fejkendős, piros ruhás erdélyi asszony valahol Budapesten. Ugyanaz a nő, mint akit először 1971-ben, rozmaringos pártával a fején, menyasszonyként örökített meg egy széki lakodalomban.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Korniss Péter: A magyar fotó a valóságra építkezik

Kapcsolódó

Korniss Péter: A magyar fotó a valóságra építkezik

Az elmúlt tíz évben egy nagyon erős dokumentarista gárda nőtt föl fiatal fotósokból, akik a magyar fotográfia jövőjét jelentik - mondta a fotográfus a magyar fotográfia napján.

Korniss Péter legújabb munkái megkoronázzák az életmű-kiállítást

Korniss Péter legújabb munkái megkoronázzák az életmű-kiállítást

A Magyar Nemzeti Galéria Folyamatos emlékezet című kiállítása a kortárs magyar fotográfia egyik legfontosabb alkotójának azokra a sorozataira koncentrál, amelyek az életmű legfontosabb szellemi ívét adják. Az utolsó teremben látható képek önmagukban is kötelezővé tennék a tárlat megtekintését.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Regény, film, opera? – Krasznahorkai-feldolgozást mutattak be Berlinben

Nemrég mutatták be a Berlini Állami Opera legújabb kortárs operaprojektjét, Marc-André Dalbavie Az ellenállás melankóliája című műve Krasznahorkai László azonos című regényéből készült. Július 4-én, a sorozat második előadásán jártunk.
Jazz/World

Harminc feltörekvő zenész léphet fel a Magyar Zene Háza külső és belső tereiben

Idén nyáron, a Fringe program keretében zeneiskolásoknak, hobbizenészeknek, feltörekvő zenekaroknak és utcazenészeknek adnak lehetőséget a fellépésre a Magyar Zene Ház különböző pontjain.
Zenés színház

Színházi előadás készült egy Kurtág-műből

Július elején mutatta be az Aix-en-Provence-i Fesztivál a Dalok és töredékek című produkciót, amely Kurtág György Kafka-Fragmente Peter Maxwell Davies Eight Songs for a Mad King című művére épül.
Vizuál

Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmje is versenyez a palicsi filmfesztivál fődíjáért

A magyar film mellett további tíz alkotás vesz részt a versenyprogramban. Közülük választja ki a zsűri, ki kapja meg a legjobb filmnek járó Arany Torony díjat, a legjobb rendezőnek járó Palicsi Tornyot és a zsűri különdíját, emellett a közönség is szavazhat a legjobbnak ítélt alkotásra.
Plusz

Tízből kilenc gyerek rendszeresen hallgat zenét

Felmérés készült a gyerekek zenehallgatási szokásairól. Kiderült, hogy a magyar gyerekek kedvenc zenészei között túlsúlyban vannak a hazai előadók.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmje is versenyez a palicsi filmfesztivál fődíjáért

A magyar film mellett további tíz alkotás vesz részt a versenyprogramban. Közülük választja ki a zsűri, ki kapja meg a legjobb filmnek járó Arany Torony díjat, a legjobb rendezőnek járó Palicsi Tornyot és a zsűri különdíját, emellett a közönség is szavazhat a legjobbnak ítélt alkotásra.
Vizuál magazin

Ezekről a kultfilmekről ma már mindenki szuperlatívuszokban beszél, pedig megbuktak a premierjük idején

Ma már nehéz elhinni, de számos kultikus remekmű alulteljesített premierje idején a mozikban. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat, rávilágítva arra is, milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy produkció pénzügyi sikerét. 
Vizuál interjú

Mindig készen kell álljunk némi „zajt” csapni magunk körül – interjú Till Brönnerrel

Identitás – Európai látkép címmel nyílt meg, és augusztus 25-ig várja a látogatókat Till Brönner fotókiállítása a Ludwig Múzeumban. A jazztörténet egyik legsikeresebb német zenészét trombita-virtuózként tartják számon, a jazz és popzene számos nagyságával működött együtt, emellett fotográfusként is kiváló.
Vizuál hír

Budapesti múzeumokat látogatott meg John Malkovich

A hollywoodi filmcsillag a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában tett múzeumi sétát.
Vizuál hír

Vidnyánszky Attila egymilliárd forintból filmesíti meg az Úri murit

Úri muri, megazisten! címmel, Trill Zsolt, Szarvas József, Schnell Ádám és Berettyán Nándor főszereplésével készül film Móricz Zsigmond regényéből. Az NFI támogatást szavazott meg Sophy Romvari első nagyjátékfilmjének gyártására is.