Vizuál

Johnny Depp érkezése megmozgatta a berlinieket

2020.02.24. 16:00
Ajánlom
Félidőnél jár a jubileumi Berlinale, bár még nem láttuk a teljes versenyprogramot, az már most elmondható, hogy gazdag és szép a válogatás, komoly, nagy filmekkel. Helyszíni beszámolónk Berlinből.

A fesztivál a Hanauban történt rasszista gyilkosság árnyékában indult, de a koronavírus sem könnyítette meg a helyzetét, és különösen nem a hozzá kapcsolódó filmvásárét (EFM). Bár a szakmai vetítések rendre telt házakkal futnak, érezhetően kevesebben tolongunk a Potzdamer Platz környékén, a filmvásárról is többen visszavonták részvételüket.

A látnivaló, mindettől függetlenül most is felfoghatatlan mennyiségű. Bár csökkentették az egyes szekciók kínálatát, a tíz nap alatt így is összesen 240 új film mutatkozik be különböző szekciókban, további 98 alkotás pedig filmtörténeti válogatások és más tematikus különprogram részei. Az Arany Medvéért versenyző 18 film mellett a további szekciók kínálata is izgalmas és egyedi, olyannyira, hogy az ausztrál „western” film, a High Ground megnézése után e sorok írója nem érti, hogy Stephen Maxwell Johnson rendezése miért nem a fő versenykategóriában kapott helyett, holott a világpremierjét tartották a Berlinalén. A magával ragadó film amerikai forgalmazását már meg is vásárolta Samuel Goldwyn, és nagyon reméljük, valahogy Magyarországra is eljut.

Johnny Depp érkezése is megmozgatta a berlinieket, sokan várták a világhírű művészt a fesztiválközpont előtt. A főszereplésével készült Andrew Levitas környezetvédő filmje, a Minamata, amely a 70-es évek japán fémmérgezését dolgozza fel, W. Eugene Smith világhírű fotóriporter élettörténetét felelevenítve. A környezettudatosság, a gender-etikus szemlélet különben is hosszú évek óta központi témája nem csak a válogatásnak, hanem a filmszakmai döntéseknek, kezdeményezéseknek, a filmvásárnak is. 

Bár még nem láttuk a teljes versenyprogramot, már most látszik, hogy gazdag és szép válogatás, komoly, nagy filmekkel. Igazi jubileumi filmtermést hozott tehát ez az év.

A jó filmeken kívül mindez annak is köszönhető, hogy új vezetők állnak a fesztivál élén, Carlo Chatrian művészeti igazgató és Mariette Rissenbeek ügyvezető igazgató, akik mindenek elé az esztétikai szempontot helyezték. "A minőség volt az egyetlen szempont" – hangsúlyozták a válogatásról, és bár az Arany Medvéért versenyző filmek többsége inkább sötét tónusú, mégsem a Berlinalén hosszú évek óta megszokott direkt politikai üzenetek dominálnak bennük.

Az aktuális társadalmi kérdéseket árnyaltabban, inkább egzisztencialista irányból közelítik meg az alkotók, a szerzői filmek legszebb hagyományai szerint.

A zsűri bemutatkozó sajtótájékoztatóján, Jeremy Irons, a zsűri elnöke is hangsúlyozta, hogy elsősorban közönségként nézi a filmeket. Ünnepnek tekinti ezt a tíz napot, és különösen arra kíváncsi, hogy mennyire indítják meg és mennyire provokálják majd a látottak. A szívből jövő filmek érdeklik és ebben a legtöbb zsűritag egyetértett, köztük Bérénice Bejo színésznő, az Oscar-díjas Némafilmes főszereplője, akárcsak Annemarie Jacir palesztin-amerikai rendező. Így aztán már csak azon lepődnénk meg, ha Kelly Reichardt filmje, a First Cow díj nélkül jönne el Berlinből.

A különlegesen árnyalt női filmjeiről ismert amerikai rendező ezúttal is csodálatos filmet készített, bár ezúttal a maszkulinitást vizsgálja. A barátság, a túlélés, a migráció, a közösség témáit férfi szempontból mutatja be, az amerikai koloniák világában, az 1820-as évek (leendő) Oregonjában játszódó történelmi filmjében.

A szívszorító mestermunka fontos lehet a válogatóknak is, hiszen a Telluride Filmfesztiválon már bemutatták, mégis meghívták a Berlinalé versenyprogramjába.

A filmes seregszemlének fontos kiegészítője a filmvásár, a European Film Market (EFM), a két entitás sikere pedig összefügg. Itt úgy mondják, akkor jó a Berlinalé, ha az EFM is erős, bár az első néhány nap eredményeire ez még nem mondható el: elmaradtak a nagy bejelentések, a piac, úgy tűnik, stagnál, és még bizonytalan, hogy melyik versenyfilmnek lesz magyar forgalmazója.

Ugyanakkor megjelentek az első adatok a tavalyi év európai mozis teljesítményéről, az UNIC (International Union of Cinema) pár nappal a fesztivál előtt tette közzé a becsléseit, miszerint 2019-ben 4,5 százalékkal több mozijegyet adtak el Európában, mint egy évvel korábban. Az eladott 1,34 milliárd mozijegy az elmúlt 15 év rekordteljesítményének számít, a bűvös 1 milliárdos határt 2004 óta most sikerült elérni. Mindez különösen a streaming szolgáltatók térnyerése mellett számít biztatónak, bár a fesztiválnak idén nem sikerült megegyeznie a Netflix-szel, így egyetlen általuk forgalmazott film sem versenyez a programban, de a vásáron ott vannak.

A Berlinalé továbbra is ragaszkodik a hagyományhoz: minden filmjüknek moziforgalmazásba kell először kerülnie, csak azt követően indulhat meg az online forgalmazása.

Visszatérve az UNIC mozis nézettségi adataira, a növekedés elsősorban a Közép- és Kelet-Európai térségben, a Baltikumban és a Balkánon számottevő, ami nem csak azt mutatja, hogy  szeretünk moziba járni, hanem azt is, hogy javulnak a gazdasági mutatók errefelé. Természetesen továbbra is az amerikai nagy stúdióké marad a piac komoly szelete, de erős az igény a saját tartalomra, az európai alkotók független filmjeire is. Ahogy Magyarországon is megfigyelhető, úgy szinte minden országban elkészül egy-egy igazi közönségkedvenc évente, amelynek a nézettsége megközelíti a nagy nemzetközi blockbusterek sikerét. Mindez a Berlinalén is érzékelhető, teltházakkal futnak a szakmai programok, az előadások, a filmtörténeti vetítések, és nem valószínű, hogy akad olyan berlini, aki ne hallott volna a fesztiválról.

 

Fejléckép: Johnny Depp a 70. Berlinalén, 2020. február 21-én. Fotó: Stephane Cardinale - Corbis/Corbis via Getty Images

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.
Vizuál hír

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.