Vizuál

Jött a „Kicsi Fiú”, és hopp, 70 ezer ember meghalt

2016.07.01. 08:57
Ajánlom
Lassan eltűnik az a generáció, amelyik mesélni tudna a világháborúról, az atomkorszak kezdeteiről és az első nukleáris támadásokról. Pedig emlékezni muszáj, és nemcsak az áldozatok emléke miatt. A Sziklakórház Atombunker Múzeum megteszi mindenki más helyett.

Rendszeresen visszatérő rémálmom, hogy kitört a világháború, atombombák potyognak az égből, a világ lángokban áll, nekem pedig szeretteimmel együtt menekülnöm kell. Felébredek, és percekbe telik, mire konstatálom, hogy az ágyamban fekszem Budapesten, a párom megnyugtatóan szuszog mellettem, odakint pedig maximum az a veszély fenyeget, hogy egy részeg turistahorda kötözködni kezd velem a Kazinczy utcai bulinegyedben. Voltak olyan idők azonban, amikor nem volt „hová” felébredni a rémálomból, és a valóság maga volt a pokol.

A Sziklakórház Atombunker Múzeumban testközelből átélhetjük, milyen is egy világégés elől menekülni. Ebbe a bombabiztos, természetes barlangrendszerben épült, földalatti intézménybe hozták a második világháború és 1956 alatt a sebesülteket, a hatvanas évek elején pedig átépítették, hogy vegyi és atomtámadás esetén is használható legyen. 1962-től már elavultnak számított mint kórház, viszont továbbra is a János Kórházhoz tartozott; megszüntetni nem akarták, néha polgári védelmi gyakorlatot tartottak benne.

2 A Sziklakórház bejárata

2 A Sziklakórház bejárata

2007-ben aztán megnyílt a múzeum, idén június 29-én két új kiállítással, a Budapesti ostromára, illetve a Hirosimai atomtámadásra emlékező tárlatokkal bővítették az amúgy sem könnyed állandó tárlatát. A szűk járatokban és a hideg termekben megdöbbentő hitelességgel kelnek életre a világháború, az 1956-os forradalom és a hidegháború történése élethű viaszfigurákkal, akik szerepeiknek megfelelően véreznek, fekszenek, műtenek, váratlan felbukkanásukkal nem egyszer a szívbajt hozva az egyszerű látogatóra. Már csak a 15 fokos hőmérsékletért is érdemes a nyári kánikulából bemenekülni a Vár alatt húzódó egykori kórházba, ami vitrinbe rakott sorszámozott tárgyak helyett sokkal életszerűbben, pusztán már építészetével érzékeltetni tudja a háború szörnyűségeit.

A kórházat hatvan főre tervezték mindössze három kórteremmel, de előfordult, hogy 600 beteget kellett ellátniuk egyszerre – ekkor volt, hogy az óriási zsúfoltságban a folyosón a földön feküdtek a betegek. A kórházban civileket és katonákat láttak el vegyesen, a nők számára külön kórterem volt fenntartva. Az 1956-os forradalom első napjaiban a kórház ismét megnyitotta kapuit, hogy ellássa a sebesülteket. A sok borzalom mellett kisbabák is születtek ebben a kórházban.

Budapest ostroma – értelmetlen pusztulás

Budapest ostroma 1944-1945-ben a második világháborús hadműveletek egyik legjelentősebb és legszörnyűbb összecsapása volt. Az 52 napig tartó hadművelet után a világszerte csodált magyar főváros romokban hevert. A Harmadik Birodalom és megmaradt szövetségesei számára a háború megnyerésére 1944 decemberében-1945 januárjában és februárjában már esély sem volt, nyugaton az angolszászok, keleten a szovjetek közeledtek Németország szíve felé. Hitler Budapestet "erőddé" nyilvánította, amit az utolsó emberig tartani kellett, de csak azért, hogy a Führer a nyugat-magyarországi erőforrásokat megtartsa, és ezzel a háborút elhúzhassa.

Az értelmetlen háborúban 38 ezer budapesti veszett oda, a sebesültek száma elérte a kétszáz-negyvenezret, a szovjet veszteség halottakban és sebesültekben a becslések szerint 95 ezer fő körüli lehetett.

A Sziklakórház új kiállításán Budapest ostromának egy egykori kórteremben állítottak emléket archív fotókkal és egy szintén viaszbábukból álló installációval, ami jól érzékelteti a védők helyzetét és a harc borzalmait, valamint azt, hogy az orvosok és nővérek nem a Sziklakórházban várták a sebesülteket, hanem az életüket kockáztatva kimentek értük a városba. Kiállították az egykori védők relikviáit is. A képre kattintva megtekintheti a kiállításról készült galériát. 

"Én lettem a halál, a világok pusztítója"

Ez az idézet már a Hirosimát és Nagasakit ért bombatámadásokat bemutató kiállítás címe. 1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légiereje ledobta a Little Boy („Kicsi Fiú”) elnevezésű atombombát Hirosima városára. A becslések szerint a támadás 90-140 ezer ember életét követelte, akiknek a fele, 70 ezer ember azonnal meghalt. Három nappal később, augusztus 9-én Nagaszaki városával tették meg ugyanezt: a Fat Man („Kövér Férfi”) 80 ezer halálos áldozattal járt, és további 75 ezer embernek sugársérülése lett.

A katasztrófák után tilos volt fényképeket készíteni a helyszínen – erre csak az amerikai katonáknak volt lehetősége, de 1952-ig meg volt tiltva a publikálásuk is, így hét évig nem ismerhette meg a nagyvilág a történeteket. A civil lakosoknak a rajzolás volt az egyetlen dokumentálási módja; ezeket, valamint a túlélők későbbi visszaemlékezései során készített képeit állították ki a Sziklakórház kiállításán, itt tekinthet meg belőlük ízelítőt:

A tárlat nem erőlteti ránk a sérülések látványát, hanem egy „kis kukucskálóállvány” mögé rejti őket – így aki akar, szörnyülködhet. Azt is láthatjuk egy jókora tablón, jelenleg milyen atomfegyvereket gyártanak a világban; nem kis aggodalomra ad okot, hogy sokkal, de sokkal nagyobb pusztításra képesek, mint a hirosimai és a nagaszaki atombombák. 

Bár az atomtámadásokra emlékező kiállítás a viaszbábus megvalósítással ellentétben nem realista módon tárja elénk a szörnyűségeket, hanem művészeti alkotásoknak is beillő rajzokon, a borzalmakat hatásosan érzékelteti főleg abban a speciális közegben, amit az atombunker kínál.

Atombombák hatásfoka a különböző korszakokban - a legkisebb a hirosimaié és a nagaszakié

Atombombák hatásfoka a különböző korszakokban - a legkisebb a hirosimaié és a nagaszakié

Tudjuk, hogy a katasztrófaturizmus nem ok nélkül virágzik, és Hollywood sem véletlenül gyártja az apokaliptikus filmeket – a civilizált embernek is igénye van a horrorra, az adrenalinra, a félelemre. Tatai Gábor, a Sziklakórház igazgatója kitért rá megnyitó beszédében, hogy a mai látogatóknak már nincs élményük a háborúkról, és alapnak veszik a békét. Sőt, már-már unják – pedig a béke nem törvényszerű, hanem aktívan tenni kell érte.

Nyomatékosításnak épp elég, ha leereszkedünk a föld alá megnézni, mit élhettek át eleink – aztán a ragyogó nyári napsütésbe alaposan átértékeljük, ami nekünk jutott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Vizuál hír

Hallott már a Mediciek titkos folyosójáról?

A firenzei Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosó különleges építmény, amelynek segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában.
Vizuál hír

Új Van Dyck-festmény a Szépművészeti gyűjteményében

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése.
Vizuál rembrandt

Halálos betegek utolsó kívánságát teljesíti egy alapítvány a Rembrandt-kiállításon

Több ágyhoz kötött vagy súlyos betegségben szenvedő utolsó kívánsága volt már, hogy szeretné még látni Rembrandt valamelyik művét. Különösen az Éjjeli őrjárat számít népszerű kérésnek. Nekik segít egy holland jótékonysági szervezet, hogy teljesüljön a vágyuk és eljuthassanak a számukra különösen fontos helyekre.