Vizuál

Jött a „Kicsi Fiú”, és hopp, 70 ezer ember meghalt

2016.07.01. 08:57
Ajánlom
Lassan eltűnik az a generáció, amelyik mesélni tudna a világháborúról, az atomkorszak kezdeteiről és az első nukleáris támadásokról. Pedig emlékezni muszáj, és nemcsak az áldozatok emléke miatt. A Sziklakórház Atombunker Múzeum megteszi mindenki más helyett.

Rendszeresen visszatérő rémálmom, hogy kitört a világháború, atombombák potyognak az égből, a világ lángokban áll, nekem pedig szeretteimmel együtt menekülnöm kell. Felébredek, és percekbe telik, mire konstatálom, hogy az ágyamban fekszem Budapesten, a párom megnyugtatóan szuszog mellettem, odakint pedig maximum az a veszély fenyeget, hogy egy részeg turistahorda kötözködni kezd velem a Kazinczy utcai bulinegyedben. Voltak olyan idők azonban, amikor nem volt „hová” felébredni a rémálomból, és a valóság maga volt a pokol.

A Sziklakórház Atombunker Múzeumban testközelből átélhetjük, milyen is egy világégés elől menekülni. Ebbe a bombabiztos, természetes barlangrendszerben épült, földalatti intézménybe hozták a második világháború és 1956 alatt a sebesülteket, a hatvanas évek elején pedig átépítették, hogy vegyi és atomtámadás esetén is használható legyen. 1962-től már elavultnak számított mint kórház, viszont továbbra is a János Kórházhoz tartozott; megszüntetni nem akarták, néha polgári védelmi gyakorlatot tartottak benne.

2 A Sziklakórház bejárata

2 A Sziklakórház bejárata

2007-ben aztán megnyílt a múzeum, idén június 29-én két új kiállítással, a Budapesti ostromára, illetve a Hirosimai atomtámadásra emlékező tárlatokkal bővítették az amúgy sem könnyed állandó tárlatát. A szűk járatokban és a hideg termekben megdöbbentő hitelességgel kelnek életre a világháború, az 1956-os forradalom és a hidegháború történése élethű viaszfigurákkal, akik szerepeiknek megfelelően véreznek, fekszenek, műtenek, váratlan felbukkanásukkal nem egyszer a szívbajt hozva az egyszerű látogatóra. Már csak a 15 fokos hőmérsékletért is érdemes a nyári kánikulából bemenekülni a Vár alatt húzódó egykori kórházba, ami vitrinbe rakott sorszámozott tárgyak helyett sokkal életszerűbben, pusztán már építészetével érzékeltetni tudja a háború szörnyűségeit.

A kórházat hatvan főre tervezték mindössze három kórteremmel, de előfordult, hogy 600 beteget kellett ellátniuk egyszerre – ekkor volt, hogy az óriási zsúfoltságban a folyosón a földön feküdtek a betegek. A kórházban civileket és katonákat láttak el vegyesen, a nők számára külön kórterem volt fenntartva. Az 1956-os forradalom első napjaiban a kórház ismét megnyitotta kapuit, hogy ellássa a sebesülteket. A sok borzalom mellett kisbabák is születtek ebben a kórházban.

Budapest ostroma – értelmetlen pusztulás

Budapest ostroma 1944-1945-ben a második világháborús hadműveletek egyik legjelentősebb és legszörnyűbb összecsapása volt. Az 52 napig tartó hadművelet után a világszerte csodált magyar főváros romokban hevert. A Harmadik Birodalom és megmaradt szövetségesei számára a háború megnyerésére 1944 decemberében-1945 januárjában és februárjában már esély sem volt, nyugaton az angolszászok, keleten a szovjetek közeledtek Németország szíve felé. Hitler Budapestet "erőddé" nyilvánította, amit az utolsó emberig tartani kellett, de csak azért, hogy a Führer a nyugat-magyarországi erőforrásokat megtartsa, és ezzel a háborút elhúzhassa.

Az értelmetlen háborúban 38 ezer budapesti veszett oda, a sebesültek száma elérte a kétszáz-negyvenezret, a szovjet veszteség halottakban és sebesültekben a becslések szerint 95 ezer fő körüli lehetett.

A Sziklakórház új kiállításán Budapest ostromának egy egykori kórteremben állítottak emléket archív fotókkal és egy szintén viaszbábukból álló installációval, ami jól érzékelteti a védők helyzetét és a harc borzalmait, valamint azt, hogy az orvosok és nővérek nem a Sziklakórházban várták a sebesülteket, hanem az életüket kockáztatva kimentek értük a városba. Kiállították az egykori védők relikviáit is. A képre kattintva megtekintheti a kiállításról készült galériát. 

"Én lettem a halál, a világok pusztítója"

Ez az idézet már a Hirosimát és Nagasakit ért bombatámadásokat bemutató kiállítás címe. 1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légiereje ledobta a Little Boy („Kicsi Fiú”) elnevezésű atombombát Hirosima városára. A becslések szerint a támadás 90-140 ezer ember életét követelte, akiknek a fele, 70 ezer ember azonnal meghalt. Három nappal később, augusztus 9-én Nagaszaki városával tették meg ugyanezt: a Fat Man („Kövér Férfi”) 80 ezer halálos áldozattal járt, és további 75 ezer embernek sugársérülése lett.

A katasztrófák után tilos volt fényképeket készíteni a helyszínen – erre csak az amerikai katonáknak volt lehetősége, de 1952-ig meg volt tiltva a publikálásuk is, így hét évig nem ismerhette meg a nagyvilág a történeteket. A civil lakosoknak a rajzolás volt az egyetlen dokumentálási módja; ezeket, valamint a túlélők későbbi visszaemlékezései során készített képeit állították ki a Sziklakórház kiállításán, itt tekinthet meg belőlük ízelítőt:

A tárlat nem erőlteti ránk a sérülések látványát, hanem egy „kis kukucskálóállvány” mögé rejti őket – így aki akar, szörnyülködhet. Azt is láthatjuk egy jókora tablón, jelenleg milyen atomfegyvereket gyártanak a világban; nem kis aggodalomra ad okot, hogy sokkal, de sokkal nagyobb pusztításra képesek, mint a hirosimai és a nagaszaki atombombák. 

Bár az atomtámadásokra emlékező kiállítás a viaszbábus megvalósítással ellentétben nem realista módon tárja elénk a szörnyűségeket, hanem művészeti alkotásoknak is beillő rajzokon, a borzalmakat hatásosan érzékelteti főleg abban a speciális közegben, amit az atombunker kínál.

Atombombák hatásfoka a különböző korszakokban - a legkisebb a hirosimaié és a nagaszakié

Atombombák hatásfoka a különböző korszakokban - a legkisebb a hirosimaié és a nagaszakié

Tudjuk, hogy a katasztrófaturizmus nem ok nélkül virágzik, és Hollywood sem véletlenül gyártja az apokaliptikus filmeket – a civilizált embernek is igénye van a horrorra, az adrenalinra, a félelemre. Tatai Gábor, a Sziklakórház igazgatója kitért rá megnyitó beszédében, hogy a mai látogatóknak már nincs élményük a háborúkról, és alapnak veszik a békét. Sőt, már-már unják – pedig a béke nem törvényszerű, hanem aktívan tenni kell érte.

Nyomatékosításnak épp elég, ha leereszkedünk a föld alá megnézni, mit élhettek át eleink – aztán a ragyogó nyári napsütésbe alaposan átértékeljük, ami nekünk jutott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.