Vizuál

Jövőnemzedék

2011.08.24. 07:39
Ajánlom
A FRISS 2011 a fiatal képzőművészek által épphogy kitaposott csapásokra hív barangolni minket.

Idén nyáron immár nyolcadik alkalommal ad otthont a KOGART fiatal, tanulóéveiket épphogy befejező alkotóknak. A kurátorok (Szabó Noémi és Mészáros Zsolt) a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjai mellett ezúttal a bukaresti UNArte növendékei közül is válogattak. A tárlat technikailag és tematikailag is sokszínű. Fafaragás, installációk, akrilok, hímzőfonal, videó és olaj egyaránt helyet kaptak öt tematikus szekcióba rendezve, a szexualitástól a világegyetemig.

 A válogatásnál hasznos és jól szolgáló ‒ számomra viszont kissé mondvacsinált ‒ szekciók azonban szerencsére nem szabdalják szét túlontúl a teret, így a látogatónak végig jóleső hangulati hullámzásban lehet része. Nyiladozó világ-szirmok, bódító impresszió-illatok kólintják fejbe. A tárlatnak sokszólamú, ötletes a zenéje, lendületes a játéka, energikusak a spílerei, tán még az is jól áll neki, hogy a kavalkádban itt-ott félrecsúszik egy negyedhang. 

Szabó Gergő míves rézkarca mozgalmas fasori miliőt mutat be. Egy kendős menyecske kacéran mosolyog, az út szélén hippi penget, a lámpák égnek már, az égen sötét felhők gyülekeznek, csészealjak közlekednek és merengő Sziddhárta-szobor száll. Megbabonázó szürreália. Nehéz szabadulnom Pinczés József súlyos, klausztrofób, hideg és lidérces belső tereitől. David Lynch világát juttatják eszembe, de érkezhettek volna akár a nemrégiben bezárt Borremans-kiállításról is. Nem ereszt Daniela Virlan nyomasztó, szenes, arctalanul csodálkozó rémálomvilága sem. Alakjai mintha jeltelen tömegsírból vagy a poklok legmélyéről érkeztek volna a vászonra. Jól esik hát elmosolyodni Vasvári Márta derűs, szocreál falitapétás, fancsali copfos, flitteres otthonka-retróján. Akárcsak Daniela Vasiliu fölénk tornyosuló, habból fújt, Michelin-babákhoz hasonló overallos román munkahősein. 

Antalaci hímzőfonallal kerített körbe akt-kontúrokat A két monogrammal címzett heves és ötletes alkotáshoz ex-barátnők álltak modellt, s hogy még intimebb viszonyba kerüljünk a művekkel, a lányok és a művész beszélgetésébe is belehallgathatunk. Elgondolkodtató Radu Mocanu kólával tüzelő szarkasztikus akril-armyja, üdítően szépek Fátyol Viola napsütötte, szélfútta, hajszálfinom fotóprintjei, Hollós Ádám önelégült bájvigyorral pózoló, fukszoktól nehéz turistái pedig zavarba ejtők. 

Mint ahogy horrorpista roncsolt, régi keretekbe zárt szikár jövőképei is. Mintha poros padlásokról kerültek volna elő. Megsárgult képeslapok természetességével mesélik el, ahogy egy golfütős zombi antik szobrot ver szét, miközben a mord csészealj szilajul lövi lézerrel egy kastély kupoláját. Képei feltételeznek egy jövendőt, melyet poros padlásokon őriz majd meg az utókor. A FRISS viszont a múltból merítő jelenre, a fiatal képzőművészek által épphogy letaposott csapásokra hív barangolni minket. Érdemes bejárni az utat, a jövő nemzedékével a múltba pillantani, átélni a jelent és meglesni a jövőt. Csészealjtól csészealjig.

FRISS 2011
KOGART Ház
Nyitva: szeptember 18-ig.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Óriási a konkurenciaharc a streamingszolgáltatók között

Iparági elemzés szerint a Netflix diktálja az iramot az ágazatban, a következő nyolc évben 26,3 milliárd dollárt (8000 milliárd forintot) fordít tartalomfejlesztésre, főként saját tartalom előállítására.
Vizuál Film

Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete

Az elsődlegesen szakmai és érdekvédelmi fórum a dokumentumfilmmel foglalkozó szakemberek képviseletét látja el, valamint párbeszédet kezdeményez az alkotók, a nézők és a döntéshozók között.
Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.
Vizuál premier

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Vizuál interjú

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.