Vizuál

Kalandor fotográfusok és felfedezők képei a 19. századi Egyiptomból

2020.09.01. 11:20
Ajánlom
A Mai Manó Ház új kiállításai a korai utazási fotográfiák lenyűgöző világába kalauzolják a látogatókat. Az első emeleten az Egyiptom Flaubert idejében címmel látványos válogatás fogadja a látogatót az első utazó fotográfusok hagyatékából. A második emeleten Rosti Pál Úti emlékezetek Amerikából kiállításán a magyar arisztokrata 1857-58 során tett közép- és latin-amerikai utazásai során készített fotográfiáit tekinthetjük meg.

KORAI UTAZÁSI FOTOGRÁFIÁK

Egyiptom Flaubert idejében, Úti emlékezetek Amerikából

(2020. augusztus 25. – október 4. - Mai Manó Ház)

Kurátorok:

Egyiptom Flaubert idejében

Korai utazók fényképei, 1839–1860

Kurátor: Baki Péter

Rosti Pál: Úti emlékezetek Amerikából

Kurátor: Farkas Zsuzsa művészettörténész

Az Egyiptom Flaubert idejében című kiállítás a tübingeni Institute for Cultural Exchange és a Mai Manó Ház együttműködésében valósult meg.

Kalandor fotográfusok és felfedezők - Egyiptom Flaubert idejében kiállítás

 

Európa a 19. század elején az ókori Egyiptom felfedezésének lázában égett.

Napóleon seregei 1798-ban szálltak partra Egyiptomban, a kíséretükben tudósok, festők, költők és rézmetszők hada érkezett, akik a tájat, a kultúrát, a titokzatos piramisokat és az addig megfejtetlen hieroglifákat tanulmányozták.

A Mai Manó Házban most bemutatott tárlaton 1839 és 1860 között készült fotográfiák múzeumi műtárgymásolatai láthatók, egy régóta feledésbe merült világ újra felfedezett, talányos szépségeivel.

Ebben az időszakban sok művész, köztük Gustave Flaubert francia író is bejárta Egyiptomot.

Flaubert közeli barátjával, Maxime Du Camppal tett hosszabb utazást 1849-1850-ben a Földközi-tenger keleti és déli partjain, és Egyiptom után Görögországba is eljutott.

Mai_Mano_Haz_48FrancisFrith_Philaegartenhaus-110507.jpg

Francis Frith: Philai. Traianus pavilonja, 1858, 38 x 48 cm, új nagyítás kollódium negatívról (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

A fénykép őse, a dagerrotípia forradalmasította a látvány megörökítését: olyan valósághű ábrázolást tett lehetővé, amire korábban soha nem volt példa.

Az új médium páratlan művészi lehetőségei sokakat ejtettek rabul, fotográfusok egész hada igyekezett megörökíteni a különleges tájakat, épületeket, romokat. A korszakalkotó technológia megjelenésével szinte azonnal megindultak az expedíciók. A kiállításon bemutatott felvételek különlegessége nem csupán a korai fotóeljárások egyediségében, az utazók kalandos élményeinek megragadásában rejlik, hanem abban is, hogy

akkor készültek, amikor a műkereskedelem, majd a turizmus még nem pusztította el az ókori Egyiptom örökségének java részét.

A tárlaton olyan korai fotográfusok munkái láthatók, mint Maxime Du Camp, Félix Teynard, Louis de Clercq, vagy Francis Frith.

 

Az első magyar fotóalbum készítője, Rosti Pál – Úti emlékezetek Amerikából

Rosti_Pal_40-110509.jpg

Egy kert Cuernavaccában, 1858, Mexikó (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház/Rosti Pál)

A második emeleten egy kalandos életű magyar arisztokrata, Rosti Pál Úti emlékezetek Amerikából című albumának képeit tekinthetjük meg. A fiatalember 1856 augusztusában indult a franciaországi Le Havre-ból Amerikába, hajója 1857 januárjában kötött ki Kubában. Végigjárta Kubát, Venezuelát és Mexikót, feltérképezte az „új világ” működését, fényképezett és tárgyakat gyűjtött, sőt utazása során mindent rögzített a naplójában. Vállalkozását Alexander von Humboldt német természettudós inspirálta, aki néhány évtizeddel korábban végigjárta ezt az útvonalat. Amerikai utazásából hazatérve, 1859-ben Rosti a fotóiból egy albumot állított össze, amelyet Párizsban beköttetett és személyesen vitte el ajándékba Humboldtnak. Az album egy példányát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, egyet-egyet pedig nővéreinek. A kötetnek különleges fotótörténeti jelentősége van, hiszen

ez az első magyar nyelvű, magyar fotográfus által készített fotóalbum.

A hazai nagyközönség most először láthatja a könyv eredeti fényképeit. Rosti minden felvétele lélegzetelállító élmény, igényesen komponált alkotás, amelyek értékét növeli a korabeli technikából adódó számos kis hiba, torzulás, amelyeket leginkább a tájfelvételek őriztek meg. A fotókon nem látunk felhőket, mert a felvételt készítő gép azt még nem tudta rögzíteni; a víz tükre egynemű masszának látszik, az alakok a hosszú expozíciós idő miatt bemozdulnak, elmosódnak, a mozgó járművek egymás után kétszer jelennek meg.

Rosti_Pal_33-110506.jpg

Temető egy kolostor romjaival Cortez idejéből, Tlalmanalco, Mexikó város, 1858, Mexikó (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház/Rosti Pál)

Rosti Pál kalandos életével a Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárával közös sorozatunk keretében már foglalkoztunk:

Az első magyar fotóalbum készítője kalandosabb életet élt, mint Verne hősei

Kapcsolódó

Az első magyar fotóalbum készítője kalandosabb életet élt, mint Verne hősei

A szabadságharcos és utazó, Rosti Pál 160 éve ajándékozta a közép- és dél-amerikai útján készített, albumba kötött fotóit a Nemzeti Múzeumnak. Magának az albumnak a története önmagában is kalandos, a fényképész élete azonban szinte regénybe illő.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Könyv

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Klasszikus

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező

A magyar mozgókép mesterét türelemmel és méltósággal viselt, hosszú betegség után 90 éves korában érte a halál – tájékoztatta a család az MTI-t.
Vizuál hír

40 dokumentumfilmmel bővült a Verziótéka

A Verzió Filmfesztivál online dokumentumfilmtára az elmúlt 18 év fesztiváljain bemutatott filmekből válogat, díjnyertes és közönségkedvenc alkotásokat egyaránt.
Vizuál hír

Erőss Zsolt éppen 20 éve ért fel a Mount Everest csúcsára

A valaha volt talán legnépszerűbb hegymászónk 2002. május 25-én, 10.30-kor, első magyarként ért fel a Mount Everest 8850 méter magas csúcsára. Életéről Csoma Sándor rendezésében készül nagyjátékfilm, a Magasságok és mélységek teaser előzetese az évforduló alkalmából debütál.
Vizuál ajánló

Napszentület és tárlatvezetés a Pesti Vigadóban a Műtárgyak éjszakáján

Épülettörténeti sétára és tárlatvezetésre invitálja az érdeklődőket a Pesti Vigadó május 26-27-én, a Műtárgyak éjszakája eseménysorozat részeként.
Vizuál Film

„Zsigmond Vilmos neve a világ összes operatőrének hívószó” – interjú Szabó Éva Andreával

Immár hatodik éve rendezik meg a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivált, a világhírű, szegedi származású operatőr emléke és munkássága előtt tisztelegve. A szegedi fesztivál alapító-igazgatójával beszélgettünk az idei programról, a kihívásokról, és arról is, hogy mitől fesztivál egy fesztivál.